Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács

Románia kormányának az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza, hogy ezzel szorítsa ki a közéletből, a helyi döntésekből Székelyföld magyar nemzetiségű, székely hagyományokat őrző lakosságát.

Hat év telt el azóta, hogy az RMDSZ beterjesztette a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetét a parlamentbe. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak közös nyilatkozatában már akkor jeleztük, hogy a tervezetnek számos alapvető, súlyos hibája és hiányossága van. Tételesen:

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága 2008. augusztus 29.-én felkérte a székelyföldi önkormányzatokat, tűzzék ki székhelyük homlokzataira a székely zászlót. Marosszéken elsőként Makfalva polgármesteri hivatalának homlokzatán jelent meg, amely után közel egy évig húzódó hatósági zaklatás kezdődött.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) mai ülésén a képviselők a Grúziáról szóló jelentést vitatták meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja, a jelentés kapcsán hangsúlyozta: “meg kellene vizsgálnunk a Tanács összes tagállamát, elsősorban a korábbi szovjet blokkból származókat, melyekben a nemzeti közösségek hasonló gondokkal küszködnek. Hadd emlékeztessek az ETPK idén januári ülésszakára, amikor Románia elnöke kijelentett itt előttünk, hogy a román politikusok egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy nem tudnak egyetérteni az etnikai elven alapuló autonómia elméletével.”

A Magyar Parlament Elnökével, Dr. Kövér Lászlóval történt előzetes egyeztetés után, egyetértésben a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságával, a Székely Nemzeti Tanács soron következő ülését a Magyar Országgyűlés épületébe, a főrendiház gyűléstermébe hívtam össze ez év november 19-ére.

Összehívom a Székely Nemzeti Tanács soron következő ülését, amelyet 2010. november 19-én, 11-órától Budapesten, az Országház főrendiházi gyűléstermében tartunk.

Tavaly, december 24-én Makfalva polgármestere feljelentést tett a rendőrségen, mert több helyi képviselő kitűzte a községházára a székely zászlót. Az ügyészség kivizsgálta az ügyet, s e hónap nyolcadikán döntött: bűncselekmény hiányában az eljárást megszünteti.

Augusztus 15-én, vasárnap délelőtt az Izsák Balázs elnök által vezetett SZNT-küldöttség hivatalos megbeszélést folytat Kövér Lászlóval, a magyar Országgyűlés újonnan megválasztott elnökével. Az első hivatalos találkozó eredményeiről Kövér László és Izsák Balázs számol be a Gyergyószentmiklós melletti EMI-táborban. A sajtótájékoztatóra augusztus 15-én, vasárnap, 16 órától a tábor kis színpadán kerül sor.

Közlemény

A Székely Nemzeti Tanács megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a hamarosan megalakuló új Magyar Országgyűlés valamennyi pártja egyöntetűen azon az állásponton van, hogy aktívabb magyar nemzetpolitikára van szükség, olyan határozott intézkedésekre, amelyek megerősítik a Kárpát-medencei magyarság egységét és összetartozását. Ezzel kapcsolatban az elszakított területeken élő magyarok által megkapható magyar állampolgárságról esett legtöbbször szó az utóbbi hónapokban, de bízunk benne, hogy ezen túlmenően új alapokra kerül a magyar állam és a külhoni magyar szervezetek és testületek kapcsolata, hogy a magyar kormány oda fog figyelni a külhoni magyarság jogos elvárásaira és cselekvő részese lesz azok megvalósításának.

Örömmel üdvözöljük, hogy az RMDSZ cselekvő módon is felvállalta a magyar nyelv hivatalossá tételének ügyét. Az RMDSZ, habár képviselői, sajnálatos módon nem vettek részt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés második ülésén, mely megszavazta a magyar nyelv hivatalossá tételét, visszaigazolta a Székely Nemzeti Tanácsnak a valódi erdélyi magyar összefogásra vonatkozó korábbi álláspontját: összefogni csak világosan megjelölt, közös célokért szabad és érdemes. Ilyen közös cél lehet Székelyföld területi autonómiája, annak minden természetes velejárójával, így a magyar nyelv hivatalossá tételével.

A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Házszabálya

A Székely Nemzeti Tanács decemberi ülésének eredeti napirendjén szerepelt egy nyilatkozat, illetve a házszabály módosítása is. Tekintettel arra, hogy ezek szövegét az Állandó Bizottságának nem sikerült az ülésig egyeztetni, a napirendről akkor levettük őket, s arról döntöttünk, hogy azok megtárgyalására újabb ülést hívunk össze idén március 6-án.

A Székely Nemzeti Tanács nevében üdvözlöm a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására tett lépéseket, arra az időpontra, amelyet a tavalyi, őszi ülésszak mindkét ülésén, Csíkszerdában is, Székelyudvarhelyen is elfogadtak.

Legyen Székelyföldön hivatalos nyelv a magyar!

Románia kormányának 2009-2012-es időszakra vonatkozó programja ismét napirendre tűzte a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetet. Jóllehet a kormányprogram tartalmaz pozitív célokat is, ezek nem képesek ellensúlyozni azt a hátrányt, amelyet a kisebbségi törvény elfogadása jelentene az autonómia szavatolása helyett.

Románia Képviselőházának Közigazgatási Bizottsága a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezést 2005. szeptember 22. ülésén – vita nélkül – negatívan véleményezte, tehát a Plénumnak elutasításra javasolta.

A sajtóban megejelent hírekkel ellentétben, 2005. július 16-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Magyar Polgári Szövetségnek nem volt közös tanácskozása a Székely Nemzeti Tanáccsal! Ilyen tanácskozást adott időpontra senki nem kezdeményezett.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának felkérésére,

Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő, 2005. június 30-án aláírta és 375. sorszámmal iktatta Románia Képviselőházának Állandó Bizottságában a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezést.

2009. december 12.-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága.

December tizenkilencedikén, Marosvásárhelyen ülésezik a Székely Nemzeti Tanács. Az ülésen kiosztják az idei év Gábor Áron díjait, és megvitatják a gyergyócsomafalvi ülésén napirendre tűzött házszabály módosításokat.

Az elnökválasztás második fordulója előtt, erdélyi magyar személyiségek kezdeményezésére egy mozgalom indult Tegyük közösen láthatóvá Székelyföldet! címmel. A kezdeményezés elindítói úgy látják, hogy „az elnökválasztás második fordulója olyan döntési helyzet elé állította Székelyföld lakóit, amely megosztja a székelységet, de továbbra sem kínál választ a többször, több módon is megfogalmazott közösségi igényre: legyen e régiónak olyan autonómiája, mely őt történelmi örökségéből adódóan megilleti, és az európai demokráciák sikeres gyakorlatát intézményesíti.”

Érthetetlen, ésszerűtlen és jogtalan az RMDSZ-nek a Gyergyó TV ellen, azzal az ürüggyel tett feljelentése, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnökével készült interjút vasárnap, a választások napján sugározta. A választási törvény értelmében csak a választási folyamat versenyzői által, a maguk javára kifejtett propaganda tekinthető kampánynak. A Székely Nemzeti Tanács nem vett részt a választásokon, egy határozott állampolgári magatartás és ezen keresztül az autonómia melletti elkötelezettsége akkor sem ütközik törvénybe, ha az a választások napján megfogalmazott üzenetben jut el a közösséghez.

A 2004-es romániai elnökválasztás második fordulójában Adrian Nastase megkapta Székelyföldön a szavazatok többségét, jóllehet közismert ellenzője volt Székelyföld autonómiájának, magyarellenes megnyilvánulásaival pedig többször felhívta magára a figyelmet. 2004-ben elmondhatta magáról, hogy a fentiek ellenére a székely-magyar szavazópolgárok bizalmát élvezi, és ebből külső megfigyelők akár azt a következtetést is levonhatták, hogy Székelyföld lakóinak többsége osztja álláspontját a nemzeti, nemzetiségi kérdésben is. Ennek az autonómia küzdelemre rendkívül káros, és máig szégyenkező hallgatással feledésre szánt eseménynek a tanulságait mai napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szereplői.

Az utóbbi hetek politikai fejleményei megerősítik, hogy helyesen döntött a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, amikor azt javasolta székely honfitársainknak, hogy az államelnök-választáson vegyenek részt minél nagyobb számban, és érvénytelenítsék szavazólapjukat.

2009. szeptember 19.-én ülésezett a csíksomlyói Fodor Házban a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Kiértékelte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, megvitatta az RMDSZ és EMNT, Csíkszeredában elfogadott és utólag módosított memorandumát, és egy erre vonatkozó nyilatkozat kiadásáról határozott.

Egy héttel az Önkormányzati Nagygyűlés Csíkszeredai rendezvénye után megjelent az ott elfogadott memorandumnak egy újabb, módosított változata.

Bár kétségtelen, hogy a több oldalas szöveg tartalmaz helytálló, vállalható megfogalmazásokat, egészében azonban további változtatásokra szorul.

A Székely Nemzeti Tanács mint a Székely Önkormányzati Nagygyűlés kezdeményezője, üdvözli Tőkés László EP-képviselő brüsszeli felhívását az összefogás érdekében.

Összehívom Marosszék Székely Tanácsának küldöttgyűlését 2009. augusztus 31.-ére, hétfő 17 órára, Marosvásárhelyre, a Bocskai István Tanulmányi Központ (M. Eminescu utca 28. szám) nagytermébe.

Tisztelt Polgármesterek, Alpolgármesterek és Önkormányzati Képviselők!

Érthetetlennek tartjuk a sajtóban megjelent hírt: "Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5.-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést." , illetve annak indoklását, miszerint: azért döntöttek így, mert időközben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is nagygyűlést hirdetett szeptember 5.-re Székelyudvarhelyre, a városban pedig szeptember 27-én időközi helyhatósági választásokat tartanak. „Nem akartuk, hogy a nagygyűlés Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampányindító rendezvényévé váljon” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Folyó év augusztus 15-én, szombaton, Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága.

Az Erdély Online egy ismeretlen forrásból származó, a Székely Nemzeti Tanácsot érintő, névtelen levelet közölt a mai nap folyamán, amelyet a szerzők néhány újságnak is elküldtek. A rossz magyarsággal fogalmazott, valótlanságokat állító iromány alatt egy fiktív testület neve, - az SZNT védő testülete - szerepel.

Eleget téve a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatába foglalt azon meghatalmazásnak, hogy a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi szervezettségével biztosítsa a székely közületek és Székelyföld önszerveződését, megerősítve a népszavazáson az autonómia mellett leadott szavazatokkal, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának 2009. július 10.-én elfogadott határozata alapján meghívom

2009. szeptember 5.-ére, délelőtt 11 órára Székelyföld önkormányzatait, hogy vegyenek részt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen, amelyet a Székelyudvarhelyi Sportcsarnokban fogunk megtartani.

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt