Mióta Románia csatlakozott az Európa Tanácshoz, elõször fordul elõ hogy annak valamelyik testülete egy olyan témát tárgyal, amit romániai önkormányzatok tettek az asztalára.
Az államelnök-választás második fordulója után felerõsödtek és megsokasodtak Székelyföldön Románia kormányának magyar-ellenes lépései. Kiemelt jelentõségûek ezek között a sepsiszentgyörgyi székely-magyar közösség ellen irányuló provokációk, amelyek a székely zászló és - elõzmény nélküli módon - a magyar himnusz ellen irányulnak.
A Székely Nemzeti Tanács és a Duna Televízió közös szervezésében Torockón kétnapos székely-székely találkozóra került sor a hét végén. Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Duna Televízió nem csupán egy médiacsatorna, hanem szervező erő is kíván lenni, amely mozgósít és összekapcsol. Ennek egyik kézzelfogható megvalósulása a torockói Duna-ház, és az a kezdeményezés, amely a két székely közösséget összehozza.
A Székely Nemzeti Tanács a változást üdvözli a romániai elnökválasztás második fordulója, Klaus Johannis úr győzelme után. Emlékezve a vallásszabadságot Európában először kihirdető erdélyi országgyűlés erkölcsi örökségére, a különböző kultúrák több évszázados együttélésének erdélyi hagyományára, most joggal reménykedhetünk abban, ezek az értékek egész Romániára kiterjednek és eljöhet a perc, amikor Románia minden polgára megéli a tényleges szabadságot és jogegyenlőséget, és mindannyian egy szabad, békés és gazdag országban élhetünk.
A Székely Nemzeti Tanács tavaly év végén hívta fel a figyelmet arra, hogy Románia kormánya, megsértve az ország alkotmányát és törvényeit, egy kovásznai szálloda-komplexumot adományozott az ortodox egyháznak. Az akkor kiadott közleményében Izsák Balázs azt javasolta a hátrányos helyzetbe hozott magyar egyházaknak (illetve azok kovásznai híveinek), hogy indítsanak pert a kormány ellen. A megszólítottak - Sepsiszéki Székely Tanácsa elnökének aktív közbenjárásával - annak megfelelően jártak el és közigazgatási bíróságon támadták meg a 114/2013-as Sürgősségi Kormányrendeletet, illetve a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnál is panaszt tettek.
Az utóbbi hónapokban a világ, s ezen belül az Európai Unió nagy érdeklődéssel figyelt Ukrajnára és a Skóciára.
Október 26-án Farkaslakán ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB). A testület részt vett a vasárnapi szentmisén, majd megkoszorúzta Tamási Áron síremlékét (felvételünk).
A marosvásárhelyi autonómia-konferenciáról szóló, a sajtóban megjelent információkkal ellentétben az RMDSZ által kidolgozott autonómiastatútummal kapcsolatban a Székely Nemzeti Tanács megítélése nem változott. Az RMDSZ által kidolgozott, és közvitára bocsátott „alternatív tervezetet” változatlanul károsnak tartjuk, és megerősítjük, amit korábbi 2014. szeptember 14-én kiadott közleményünkben leírtunk:
Összehívom a Székely Nemzeti Tanács soron következő ülését 2014. november 8.-ára Marosvásárhelyre az Ifjúsági Ház nagytermébe, 15,00 órától. A küldöttek regisztrációja tizennégy órakor kezdődik.
A Berni Egyetem (Svájc) Földrajz Karának szervezésében háromnapos tudományos konferenciára került sor Önrendelkezés Európában ‒ jelenkori kihívások a soknemzetiségű államok kisebbségi életében címmel. A rendezvény főszervezője Filep Béla előadótanár, az egyetem Kulturális Földrajzi Kutatócsoportjának vezetője volt.
Egy esztendõvel a Székelyek Nagy Menetelése után megelégedéssel állapítjuk meg, az esemény a mai napig meghatározó módon kihat a közéletre, új távlatot képes nyitni a párbeszédnek, és nem maradt el a nemzetközi hatása sem. Ennek a következménye a Project on Ethnic Relations (PER) újbóli romániai megjelenése is, ezt föltétlen figyelembe kell venni bár a beindult tárgyalások folytatása során.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke szeptember 30-án kiadott közleményében - A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására - bírálta az RMDSZ elnökének kijelentéseit, amelyeket Bukarestben, román értelmiségiekkel, az RMDSZ autonómiastatútumáról folytatott beszélgetés során tett. Az RMDSZ erre közleménnyel válaszolt, amelyben védelmébe vette a Kelemen Hunor által mondottakat, azt állítva, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke újságcikkek alapján fogalmazta meg a véleményét, ezért a nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz.
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ által meghirdetett „közvita” Székelyföld autonómiájáról eleve rossz irányba indult. Román értelmiségieknek a magyar kormányt és Magyarországot bíráló kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ ellenében Budapestrõl hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestrõl „gyámságot”. Ez a megközelítés rossz, megtévesztõ, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával.
Átolvasva az RMDSZ autonómiastatútumát és figyelve a visszhangját pozitívumként lehet kiemelni, hogy a román közvéleményhez az az üzenet jutott el, hogy Székelyföld területi autonómiáját a magyarság minden politikai szervezete igényli, beleértve a parlamenti képviselettel is rendelkezõ Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Dicséretes az igyekezet is, amely arra irányul, hogy megnyerje az autonómia ügyének a román közvéleményt. Ezt megelõzõen viszont magának az érintett közösségnek kell egységesen fellépnie azért a jövõképért, amelyet többségi honfitársainkkal el akarunk fogadtatni. Ez az elsõ és legfontosabb lépés. Örömmel lehet nyugtázni, hogy ennek fontosságát az anyaország felelõs politikusai is felismerték, és ennek megfelelõ Semjén Zsolt minisztelnök-helyettes üzenete, aki az autonómiatörekvések egységének megõrzésére biztatta az erdélyi magyar politikai szereplõket, kiemelve a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács integráló szerepét.
1992-ben az akkor még egységes érdekvédelmi szövetségünk elöljárói és választott képviselői a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel tettek hitet az erdélyi magyar nemzeti közösség önrendelkezésének ügye mellett.
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Basescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs szeptember 17-én tartott sajtótájékoztatóján, a nyilvánosság előtt írta alá Szilágyi Zsolt államelnökjelöltségét támogató ívet. Ezt a lépést megindokolva elmondta, hogy augusztus 17-én felhívást tett közé, amelyben azt kérte, hogy "a két magyar jelölt egymást kiegészítve, esetenként egymás érveit megerősítve magyarázza el a kampány során többségi honfitársainknak, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti sem Románia, sem a székelyföldi románok érdekeit, mi több ez az egész ország lakosságának a javát szolgálja."
A szándékosan kiszivárogtatott RMDSZ autonómiastatútum elsõ visszhangját Kelemen Hunor jónak ítélte, ezért sietett elismerni, hogy az valóban az RMDSZ tervezete.
A Székely Nemzeti Tanács 2004-ben elfogadott autonómia-statútumának függeléke Székelyföld önkormányzatainak felsorolásával kijelölte Székelyföld határait. Ez a körülbelül 13.500 km2 nagyságú terület, nem azonos Kovászna, Maros és Hargita megyével, és a Székely Nemzeti Tanács következetesen küzd ennek tudatosításáért.
A Székely Nemzeti Tanács nem egyszer nyilvánvalóvá tette, hogy az autonómiaküzdelem sikerének a kulcsa magának a székely közösségnek a kezében van. Ez azt jelenti, hogy nem azért lesz autonómia Székelyföldön, mert néhány politikus akarja, hanem azért, mert ez a közösség kinyilvánított akarata. Ezért volt kiemelt jelentõsége a 2006 és 2008 között lebonyolított népszavazásnak vagy a tavaly októberben a Székelyek Nagy Menetelésének.
A romániai elnökválasztás páratlan lehetőséget kínál arra, hogy Székelyföld autonómiája iránti közösségi igényünket minden eddigi mértéket meghaladó módon mutassuk fel.
A Székely Nemzeti Tanács védnöksége alatt zajlott szombaton a borzonti EMI-táborban az autonómia napja. Ennek keretében délelõtt 10,00 órakor kezdõdött népes közönség elõtt az az elõadássorozat és vita, amely az autonómiatörekvés 2014 évi állomásait elemezte.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója George Maior a napokban úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett intézmény feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén.
Az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött, amelyben Izsák Balázst és Dabis Attilát felszólítja, hogy távolítsák el a polgári kezdeményezésük honlapjáról és „minden más honlapról” az Európai Unió Bíróságához benyújtott keresetlevelüket és az Európai Bizottság ellenkérelmét, „továbbá gondoskodjanak arról, hogy azok ne legyenek hozzáférhetõek a nyilvánosság számára.” Az Európai Bizottság ultimátuma leszögezi: „a dokumentumok eltávolításának azonnali hatállyal meg kell történnie, de legkésõbb e levél kézhezvételét követõ 3 napon belül.”
Öt hónappal ezelõtt felhívással fordultunk Székelyföld önkormányzataihoz, hogy határozatban nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek igényét az autonómiára, és tegyék láthatóvá a nagyvilág számára: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni.
Látva, hogy sorra érkeznek a székelyföldi önkormányzatoktól azok a határozatok, melyeket a Székely Nemzeti Tanács felhívására fogadtak el, s amelyekben a helyi közösségek legitim képviselõiként hitet tesznek egy autonóm Székelyföld létrejötte mellett, az Európa Tanács keretében mûködõ Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának bürója úgy döntött, megbízta a Kongresszus monitoring bizottságát, hogy július harmadikai ülésén tárgyalja meg ezt kérdést, illetve levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a témában a kormány álláspontját.
Folytatódik a 2010-ben elindított partnerség és együttmûködés a Székely Nemzeti Tanács és az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) magyar delegációja között.
A Székely Nemzeti Tanács saját jelképeinek elfogadásáról döntött 2004. január 17-én. A testület zászlóról, lobogóról és címerrõl szavazott, amelyek a Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett célnak, Székelyföld területi autonómiájának, a székely önrendelkezésnek jelképeivé is váltak a következõ években. A székelység nagymúltú jelképeit, hagyományos színeit
Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy idõben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának fõtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy megküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes úrnak, hogy megadják a lehetõséget álláspontja kifejtésére.
Székely Nemzeti Tanács
