Hiába volt a jogsértõ tiltás, feleslegesen árasztották el a hatóságok egyenruhás rendfenntartókkal Marosvásárhelyt a Székely Szabadság Napján, mert ismét bebizonyosodott, hogy az igazságot nem lehet elhallgattatni. Ugyan szegényebbek lettünk egy felemelõ megemlékezéssel, Székelyföld fõvárosára csendet parancsolt az önkény, de helyette még hangosabban szólt egész Székelyföld. Illesse köszönet ezért a széki székely tanácsokat, és a magyar pártok azon területi és helyi szervezeteit, amelyek ezúttal a közös fellépést választották.
Kedves barátaim, tisztelt küldöttek, hölgyeim és uraim!
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye
Bardoc–Miklósvárszék Székely Tanácsa értesíti a széki települések székely lakóit, hogy 2015. március 10-én, 17 és 18 óra között, a baróti református templom elõtti téren, a Székely Szabadság Napja alkalmából megemlékezést szervez.
A marosvásárhelyi felvonulás betiltását követõen az udvarhelyszéki Székely Tanács úgy döntött, hogy a Székely Szabadság Napját Firtosmartonosban tartjuk Gálffy Mihály székely vértanú szobránál.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága Gábor Áron-díjat adományoz a székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdiónak. Az önállóan mûködõ, a magyar közszolgálati televíziókban önálló mûsorral, illetve tudósításokkal, riportokkal és beszélgetésekkel folyamatosan jelen lévõ médiacsapat
A Székely Nemzeti Tanács Nem leszünk a hatóságok partnerei a jogfosztás leplezésében! című, február 24-én kiadott közleményében tájékoztatott arról, hogy a törvénytelen hatósági tiltás miatt eláll az idei, Marosvásárhelyre tervezett március 10-i rendezvények megszervezésétől. Ugyanakkor a világ minden emberjogi intézményének, minden nemzetközi fórumnak tudomására hozza, hogy Romániában milyen szinten sértik meg az alapvető emberi jogokat, mely nem a Székely Nemzeti Tanács, hanem Székelyföld közössége ellen irányul.
Idén harmadszor ünnepeltük volna március tizedikén Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját. Nem régi tehát a hagyomány, de az elsõ két alkalommal a Székely Vértanúk emlékmûvénél megjelentek nagy száma azt mutatta, hogy a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése szerencsésen találkozott Székelyföld lakóinak azzal az igényével, hogy legyen egy saját ünnepünk.
Ez év január 29-én bejelentettük Marosvásárhely polgármesteri hivatalában, hogy március 10-én egy tiltakozó felvonulást kívánunk szervezni, majd azt követően egy tiltakozó nagygyűlést a város főterén, a kormánymegbízott székhelye előtt, Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen, egyben kifejezni igényünket Székelyföld autonómiája iránt.
A Székely Nemzeti Tanács egy éve indította útjára azt a kezdeményezést, hogy az önkormányzatok határozatban fogadjanak el a kormányhoz és a parlamenthez intézett beadványt, amelyben kifejtik elvárásaikat a küszöbön álló közigazgatási átszervezés ügyében. Ennek eddig, tudomásunk szerint 46 önkormányzat tett eleget, az általunk reméltnél kevesebb, de ahhoz mégis elegendő, hogy a nemzetközi szervezetek figyelmét felkeltse, így az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa is napirendjére tűzte.
A Székely Nemzeti Tanács az elmúlt évek során a székely autonómiaküzdelem iránymutató kulcsszavaivá tette Jókai Mór szavait: „törvényes, szabad és független, nemzeti állás”.
Mióta Románia csatlakozott az Európa Tanácshoz, elõször fordul elõ hogy annak valamelyik testülete egy olyan témát tárgyal, amit romániai önkormányzatok tettek az asztalára.
Az államelnök-választás második fordulója után felerõsödtek és megsokasodtak Székelyföldön Románia kormányának magyar-ellenes lépései. Kiemelt jelentõségûek ezek között a sepsiszentgyörgyi székely-magyar közösség ellen irányuló provokációk, amelyek a székely zászló és - elõzmény nélküli módon - a magyar himnusz ellen irányulnak.
A Székely Nemzeti Tanács és a Duna Televízió közös szervezésében Torockón kétnapos székely-székely találkozóra került sor a hét végén. Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Duna Televízió nem csupán egy médiacsatorna, hanem szervező erő is kíván lenni, amely mozgósít és összekapcsol. Ennek egyik kézzelfogható megvalósulása a torockói Duna-ház, és az a kezdeményezés, amely a két székely közösséget összehozza.
A Székely Nemzeti Tanács a változást üdvözli a romániai elnökválasztás második fordulója, Klaus Johannis úr győzelme után. Emlékezve a vallásszabadságot Európában először kihirdető erdélyi országgyűlés erkölcsi örökségére, a különböző kultúrák több évszázados együttélésének erdélyi hagyományára, most joggal reménykedhetünk abban, ezek az értékek egész Romániára kiterjednek és eljöhet a perc, amikor Románia minden polgára megéli a tényleges szabadságot és jogegyenlőséget, és mindannyian egy szabad, békés és gazdag országban élhetünk.
A Székely Nemzeti Tanács tavaly év végén hívta fel a figyelmet arra, hogy Románia kormánya, megsértve az ország alkotmányát és törvényeit, egy kovásznai szálloda-komplexumot adományozott az ortodox egyháznak. Az akkor kiadott közleményében Izsák Balázs azt javasolta a hátrányos helyzetbe hozott magyar egyházaknak (illetve azok kovásznai híveinek), hogy indítsanak pert a kormány ellen. A megszólítottak - Sepsiszéki Székely Tanácsa elnökének aktív közbenjárásával - annak megfelelően jártak el és közigazgatási bíróságon támadták meg a 114/2013-as Sürgősségi Kormányrendeletet, illetve a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnál is panaszt tettek.
Az utóbbi hónapokban a világ, s ezen belül az Európai Unió nagy érdeklődéssel figyelt Ukrajnára és a Skóciára.
Október 26-án Farkaslakán ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB). A testület részt vett a vasárnapi szentmisén, majd megkoszorúzta Tamási Áron síremlékét (felvételünk).
A marosvásárhelyi autonómia-konferenciáról szóló, a sajtóban megjelent információkkal ellentétben az RMDSZ által kidolgozott autonómiastatútummal kapcsolatban a Székely Nemzeti Tanács megítélése nem változott. Az RMDSZ által kidolgozott, és közvitára bocsátott „alternatív tervezetet” változatlanul károsnak tartjuk, és megerősítjük, amit korábbi 2014. szeptember 14-én kiadott közleményünkben leírtunk:
Összehívom a Székely Nemzeti Tanács soron következő ülését 2014. november 8.-ára Marosvásárhelyre az Ifjúsági Ház nagytermébe, 15,00 órától. A küldöttek regisztrációja tizennégy órakor kezdődik.
A Berni Egyetem (Svájc) Földrajz Karának szervezésében háromnapos tudományos konferenciára került sor Önrendelkezés Európában ‒ jelenkori kihívások a soknemzetiségű államok kisebbségi életében címmel. A rendezvény főszervezője Filep Béla előadótanár, az egyetem Kulturális Földrajzi Kutatócsoportjának vezetője volt.
Egy esztendõvel a Székelyek Nagy Menetelése után megelégedéssel állapítjuk meg, az esemény a mai napig meghatározó módon kihat a közéletre, új távlatot képes nyitni a párbeszédnek, és nem maradt el a nemzetközi hatása sem. Ennek a következménye a Project on Ethnic Relations (PER) újbóli romániai megjelenése is, ezt föltétlen figyelembe kell venni bár a beindult tárgyalások folytatása során.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke szeptember 30-án kiadott közleményében - A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására - bírálta az RMDSZ elnökének kijelentéseit, amelyeket Bukarestben, román értelmiségiekkel, az RMDSZ autonómiastatútumáról folytatott beszélgetés során tett. Az RMDSZ erre közleménnyel válaszolt, amelyben védelmébe vette a Kelemen Hunor által mondottakat, azt állítva, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke újságcikkek alapján fogalmazta meg a véleményét, ezért a nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz.
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ által meghirdetett „közvita” Székelyföld autonómiájáról eleve rossz irányba indult. Román értelmiségieknek a magyar kormányt és Magyarországot bíráló kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ ellenében Budapestrõl hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestrõl „gyámságot”. Ez a megközelítés rossz, megtévesztõ, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával.
Átolvasva az RMDSZ autonómiastatútumát és figyelve a visszhangját pozitívumként lehet kiemelni, hogy a román közvéleményhez az az üzenet jutott el, hogy Székelyföld területi autonómiáját a magyarság minden politikai szervezete igényli, beleértve a parlamenti képviselettel is rendelkezõ Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Dicséretes az igyekezet is, amely arra irányul, hogy megnyerje az autonómia ügyének a román közvéleményt. Ezt megelõzõen viszont magának az érintett közösségnek kell egységesen fellépnie azért a jövõképért, amelyet többségi honfitársainkkal el akarunk fogadtatni. Ez az elsõ és legfontosabb lépés. Örömmel lehet nyugtázni, hogy ennek fontosságát az anyaország felelõs politikusai is felismerték, és ennek megfelelõ Semjén Zsolt minisztelnök-helyettes üzenete, aki az autonómiatörekvések egységének megõrzésére biztatta az erdélyi magyar politikai szereplõket, kiemelve a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács integráló szerepét.
1992-ben az akkor még egységes érdekvédelmi szövetségünk elöljárói és választott képviselői a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel tettek hitet az erdélyi magyar nemzeti közösség önrendelkezésének ügye mellett.
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Basescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs szeptember 17-én tartott sajtótájékoztatóján, a nyilvánosság előtt írta alá Szilágyi Zsolt államelnökjelöltségét támogató ívet. Ezt a lépést megindokolva elmondta, hogy augusztus 17-én felhívást tett közé, amelyben azt kérte, hogy "a két magyar jelölt egymást kiegészítve, esetenként egymás érveit megerősítve magyarázza el a kampány során többségi honfitársainknak, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti sem Románia, sem a székelyföldi románok érdekeit, mi több ez az egész ország lakosságának a javát szolgálja."
A szándékosan kiszivárogtatott RMDSZ autonómiastatútum elsõ visszhangját Kelemen Hunor jónak ítélte, ezért sietett elismerni, hogy az valóban az RMDSZ tervezete.
Székely Nemzeti Tanács
