2017. december 22-én Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő benyújtotta a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a Parlament Állandó Bizottságánál 774.számmal iktattak. Ezt a törvénykezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács fogadta el 2004. január 17-én. A döntést közvita előzte meg, amelynek alapja a Dr. Csapó József által kidolgozott tervezet volt, amelyet a székely falvakban és városokban alakuló helyi székely tanácsok munkadokumentumként fogadtak el. Ilyen módon ez a törvényjavaslat a Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentuma, amelynek képviseletére a székelységtől megbízást kapott.
2018. december 22-én harmadszor került benyújtásra Székelyföld Autonómiastatútuma. A Törvényhozási Tanácsnak a címben említett számú negatív véleményezése (a továbbiakban: Véleményezés) megalapozta a parlamenti elutasítást, hiszen mind a képviselőház, mind a szenátus szakbizottságai számára az egyetlen elemző dokumentum volt, és egyetlen más testület, hatóság sem fogalmazott meg olyan ellenérvet a javaslattal szemben, amely ne lenne része a fent említett negatív véleményezésnek. Ezért erre úgy lehet tekinteni, mint a román állam hivatalos álláspontjára. A Székely Nemzeti Tanács erkölcsi kötelessége, hogy a román állam elutasító, hivatalos álláspontjával szemben megjelenítse a székely közösség ellenérveit, amelyek összességükben a Véleményezés, azaz a román állam elutasító érvrendszerének a cáfolatát is jelentik.

Örömmel üdvözöljük a Magyar Tudományos Akadémiának a fenti címmel kiadott közleményét, amely lezár egy káros és értelmetlen vitát a székelység nemzeti hovatartozásáról.

Ennek előzménye egy kezdeményezés beterjesztése a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely a Magyarországon élő székelyekkel bővítette volna a nemzetiségek jogairól szóló törvényben felsorolt 13 nemzetiséget (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán).

A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a terrorizmussal vádolt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A hírt megdöbbenéssel fogadta a magyar közvélemény, de az alapfokú ítélet után – amely letöltöttnek tekintette az indokoltan vagy indokolatlanul kiszabott büntetést is – meglepetésként hatott az egész román közvéleményre.

Levél a nagykövetségekre

Egy nap késéssel, szerdán került a szenátus plénuma elé Székelyföld területi autonómiájának a képviselőház által már elutasított törvénytervezete. A várakozással ellentétben az ülésen végül szavazásra, illetve érdemi vitára sem került sor, mindössze általánosságban az elutasítás mellett érvelő politikai nyilatkozatokra jutott idő. A honatyák jövő kedden délután szavaznak a tervezetről. A jogszabály kezdeményezője, Kulcsár-Terza József, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője szerint az ülésen szándékosan kerülték a vitát, a román pártok részéről felszólalók elferdített tényekkel próbáltak érvelni a tervezet ellen.

A Székely Nemzeti Tanács sikeres pályázata nyomán, a Bethlen Gábor Vagyonkezelő ZRT jóvoltából a Sepsiszéki Székely Tanács 25 nagyméretű székely zászlót osztott ki mozgatható tartószerkezettel, melyhez nem kell építési engedély, többnyire sepsiszéki településekre. A kedvezményezettek ezúttal az egyházak voltak, hogy a templomaink előtt lobogó zászlók hirdessék, ragaszkodunk szülőföldünkhöz, székelységünkhöz, sokat üldözött szimbólumainkhoz, s itt akarunk megmaradni őrizvén nemzeti identitásunkat.

Székelyföld az őt megillető támogatástól esik el

Április 11-én a bukaresti képviselőház elutasította Székelyföld autonómia statútumát. Izsák Balázs a Magyar Fórum megkeresésére elmondta, hogy az életnek az ad értelmet, hogy másokért, mások jogaiért, mások boldogságáért küzdünk. Családért, faluért, városért, népért, hittestvérekért. Aki ebbe belefárad, az többé már nem él.

2018. május 3-án a Európai Unió Bírósága másodfokon tárgyalást tartott az Izsák és Dabis kontra Bizottság ügyben (elsőfokú eljárás ügyszám: T-529/13; másodfokú eljárás ügyszám: C-420/16 P).

Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó, Kulcsár-Terza József tavaly decemberben iktatott egyéni törvénykezdeményezését holnap, május 8-án, 12 órától a szenátus közigazgatási és területrendezési szakbizottsága, mint jelentéstevő bizottság tárgyalja. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki ezúttal nem tud részt venni az ülésen, levélben küldte el a bizottság elnökének, Cârciumaru Florin szenátor úrnak a Törvényhozói Tanács korábbi véleményezésének részletes cáfolatát.

Április 28-án, szombaton, 17 órától a Kultúrpalota Kistermében tisztújító gyűlést tartott Marosszék Székely Tanácsa. László György leköszönő elnök beszámolóját elfogadta a küldöttülés. Ezt követően a testület elhatározta, hogy kilenc tagú elnöksége lesz Marosszék Székely Tanácsának. A választás eredményeként Marosszék Székely Tanácsának elnöke Dr. Dónáth Árpád, alelnöke László György és Vass Imre, elnökségi tagok: Engi Albert, Selyem Levente, Gáspár Sándor, Csegzi Attila és Lukács Levente. A tanács jegyzője Szűcs Péter.

A testület a továbbiakban elhatározta, hogy Marosszék területén – lehetőleg közterületen – hordozható tartóoszlopon nagyméretű székely zászlókat fog kihelyezni. Ehhez a megoldáshoz nem szükséges építkezési engedély, ilyen módon kizárható a hatósági zaklatás.

Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja, az úgynevezett Kisebbségi Intergroup strasbourgi ülésén Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért című polgári kezdeményezés érvrendszerét ismertetve arra kérte a képviselőket, hogy rendes jogalkotói eljárás nyomán szerezzenek érvényt az abban foglalt elveknek és gyakorlatnak.

A tegnap, 2018. április 11-én – amint várható volt – a képviselőház elutasította Székelyföld autonómiastatútumát. A magyar képviselők határozottan, meggyőződéssel érveltek Székelyföld autonómiája mellett megértetve a román politikai elittel és a román közvéleménnyel, hogy a magyarság egységes Székelyföld autonómiájának igénylésében. A korábbi két beterjesztéshez képest ez az egyik fontos hozadéka a tegnapi vitának.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A magyarországi választások másnapján fontosnak tartjuk leszögezni: a székelység autonómiatörekvésének mozgatórugója épp az a magyar nemzeti elkötelezettség, amely tegnap Magyarországon példátlan módon mozgatta meg a szavazókat, és ez a nemzeti érdekeket markánsan képviselő FIDESZ-KDNP kormányzat győzelmét hozta el.

Dr. Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottját a román határrendészet, meg nem nevezett nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, három évre kitiltotta Romániából. Ez az intézkedés sérti az Európai Unió polgárainak szabad közlekedéshez való jogát, teljes mértékben megalapozatlan, törvénytelen, alkotmányellenes, és alapjogsértő.

2018. március 20-án Kulcsár-Terza József képviselő meghívására a Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst, aki a napirenden lévő Székelyföld Autonómiastatútumának legfontosabb jellemzőit ismertette. A szakbizottsági ülésen támogatóan nyilatkozott a két RMDSZ-képviselő, elhangzott néhány ellenvélemény, majd a bizottság elnöke, Florin-Claudiu Roman pár mondatban ismertette a Törvényhozási Tanács negatív véleményezését, és ennek szellemében javasolta a tervezet elutasítást. Emlékeztetünk arra, hogy 2004-ben, az autonómiastatútum első benyújtásakor elutasították a Székely Nemzeti Tanács akkori elnökének, dr. Csapó I. Józsefnek a meghallgatását.