A Székely Nemzeti Tanács meghívást kapott a Baszk Nemzeti Párttól, legfontosabb kulturális/politikai összejövetelére, az “Alderdi Eguna”-ra. Dabis Attila a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja, szombaton, október elsején átadta Izsák Balázs üdvözletét Baszkföld kormányfőjének, Iñigo Urkullunak, valamint Andoni Ortuzarnak, a Baszk Nemzeti Párt elnökének, és tárgyalt a két testület közti együttműködés további bővítéséről.
2003. október 26-án alakult meg Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében a Székely Nemzeti Tanács.
Összehívom a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlését Marosvásárhelyre, a Kultúrpalota Nagytermébe, ez év október 26-ra 17 órától. Kérem a széki elnököket, hogy tekintsék át a küldöttek névsorát, szükség szerint egészítsék ki azt az egyes településeken meghirdetett állampolgári gyűléseken, és gondoskodjanak arról, hogy a felújított névjegyzékek idejében eljussanak a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székházába.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága július 15-én tartotta soros munkaülését Sepsiszentgyörgyön.
2014 január 12-én felhívással fordultunk Székelyföld önkormányzataihoz, arra kérve őket, hogy nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösség autonómia iránti igényét és tegyék láthatóvá a nagyvilág számára, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Viselje ez a régió a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
A székely zászló az elmúlt évtizedben nem pusztán a székelység önazonosságának, de autonómiatörekvésének is általánosan elfogadott jelképévé vált. Közintézményeken, köztereken, magánházakon hirdeti, hogy a székelységnek van egy világos jövőképe, ragaszkodik hagyományaiban gyökerező szabadságeszményéhez, azaz: a sorsát ő maga akarja irányítani. Az autonómia gondolatát elutasító hatóságok is felismerték a jelkép jelentőségét, és minden eszközzel üldözik, zaklatják az önkormányzatokat, amelyek a hivatalok homlokzatára tűzik, mi több újabban már a tanácstermekben sincs helye.
Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt Önkormányzati Testület!
A Székely Nemzeti Tanács 2013. június 22-én, a Székely Vértanúk kivégzésének napját a Székely Szabadság Napjává nyilvánította. Felkérte Marosvásárhely és Marosszék Székely Tanácsát, hogy ezen a napon minden évben szervezzenek egész Székelyföldre kiterjedő megemlékezést a Székely Vértanúk emlékművénél, mely alkalommal az egybegyűltek tiszteleghetnek a vértanúk előtt, de ugyanakkor hitet tehetnek a székelység szabadságszeretetéről, Székelyföld autonómiája, a székely szabadság melletti elkötelezettségükről is.
Tekintettel arra, hogy a Beke István Attila és a Szőcs Zoltán ellen a román nyomozó hatóságok által megfogalmazott vádirat számos olyan megállapítást tartalmaz, amelynek nincsen köze a vádiratban ismertetett tényálláshoz, a hatóság által a gyanúsítottaknak tulajdonított esetleges bűncselekményekhez és az ismertetett bizonyítékokhoz, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága megvizsgálta a vádiratot, különös tekintettel a Székely Nemzeti Tanácsra, az autonómia mozgalomra, illetve a Magyarországra és magyarság egészére vonatkozó részekre.
Az igazságszolgáltatás dönti el, hogy jogosak voltak-e azok a bírságok, amelyeket március 10-én, a székely szabadság napján rendezett marosvásárhelyi felvonulás szervezőire és résztvevőire szabott ki a marosvásárhelyi csendőrség – közölte Ciprian Căluşer százados, csendőrségi szóvivő.
Jogerősen pert nyertek a székely szabadság napján, március 10-én tartott marosvásárhelyi demonstráció szervezői Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel szemben: a táblabíróság megállapította, az elöljáró nem tilthatta volna be a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett felvonulást – közölte internetes oldalán a Krónika.
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának Monitoring Bizottsága június 28-án tartott soros ülésén – a romániai küldöttség hiányában – októberi ülésére halasztotta a négy székelyföldi polgármester beadványa kapcsán rögzített napirendi pont vitáját. A Monitoring Bizottság döntése értelmében a következő ülésig kikérik a román kormány véleményét, és személyesen hívják meg a román delegáció magyar képviselőit is.
Jövő héten, június 28-án tartja soros ülését az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának Monitoring Bizottsága, és ezen napirendre tűzték négy székelyföldi polgármester beadványát a székely zászló ügyében – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunornak címzett nyílt levelében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Úgy tűnik azonban, hogy az ülésen a magyar álláspontot senki sem képviseli majd, megoszlik ugyanis a vélemény a „megvádolt” jogszabályról.
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának Monitoring Bizottsága június 28-án tartja soros ülését, amelyen napirendre tűzték négy székelyföldi polgármester beadványát a székely zászló ügyében. A levél tulajdonképpen a Székely Nemzeti Tanács álláspontja alapján kér vizsgálatot, a nemrég elfogadott úgynevezett zászlótörvény kapcsán.
A Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor a székelység autonómiaigényének közképviseletére kapott meghatalmazást. Világossá tettük már akkor, nem veszünk részt a választásokon, és nem tesszük vita tárgyává célunkat, amelynek képviseletére vállalkoztunk, és amelyet egy eredményes népszavazás is a viták fölé emelt.
A Székely Szabadság Napján mintegy tizenötezer ember rótta le kegyeletét Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emléke előtt, és állt ki Székelyföld területi autonómiája mellett. A Marosvásárhely főterére vonuló közösség felmutatta ezt az akaratot a hazai és a nemzetközi közvéleménynek is. Mindezt tette igazi székely méltósággal, az alkalomnak megfelelő magatartással de határozottan. A rendezvény szervezői mindenben eleget tettek a gyülekezési jogról szóló törvény előírásainak, és a polgármesteri hivatalhoz benyújtott előzetes bejelentésnek megfelelően jártak el.
A Székely Szabadság Napján mintegy tizenötezer ember vett részt Marosvásárhelyen, hogy lerója kegyeletét a székely vértanúk emléke előtt, és kiálljon Székelyföld területi autonómiája mellett. A rendezvény kiáltványának átadása érdekében Marosvásárhely főterére vonuló tömeg pedig felmutatta ezt az akaratot a székely főváros lakóinak, a széles hazai és nemzetközi közvéleménynek.
Ma, 2016. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél A Székely Szabadság Napján összegyűlt székelyek, a jog és a demokrácia útját járva következetesen kinyilvánítjuk akaratunkat: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját! Ezt teszik velünk ma a támogatásunkra ide sereglett erdélyi magyar közösségek képviselői, és szerte a nagyvilágban mindazok, akik megértették a Székely Szabadság Napjának üzenetét: számunkra ez a nap nemcsak vértanúinkra, történelmi példaképeinkre való közös emlékezés napja, de az összetartozásé, a jogkövetelésé is, amely csakis a nemzeti önrendelkezés jegyében fogalmazódhat meg.
Jogos követeléseinket mindaddig fenntartjuk, amíg Székelyföld státuszát megnyugtató módon törvény garantálja.
A Székely Szabadság Napja a székely vértanúkra való emlékezés, a tiltakozás, az autonómia melletti kiállás napja is. Ezért a Székely Vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés után Marosvásárhely főterére vonulunk, hogy a prefektúra előtt tiltakozó nagygyűléssel nyomatékosítsuk követeléseinket.
Megemlékezés a Székely Vértanúk emlékművénél 16-17 óra között. A megemlékezés végén koszorúzás. A szervező Marosszéki Székely Tanács arra kéri a pártokat, szervezeteket, közületeket, hogy a megyei, széki, városi, települési szervezeteikkel közösen koszorúzzanak.
Ezt követi a tiltakozó felvonulás a prefektúra elé, mely 19 órakor ér véget. A résztvevők hozzanak magukkal székely zászlókat, település-táblákat, illetve egyéb feliratozott jogainkat követelő táblákat, melyeken ne legyenek párt-jelvények.
Az információkat folyamatosan frissítjük.
A Székely Szabadság Napjának megszervezése szükségessé teszi elegendő számú önkéntes, rendfenntartó részvételét. Ezek az önkéntesek vállalják, hogy a szervezők szándékának, akaratának megfelelően járjanak el és a gyülekezési jogról szóló 60/1991 számú törvény előírásai szerint fejtsék ki tevékenységüket. Ennek érdekében Marosszék Székely Tanácsa felkéri mindazokat a marosvásárhelyi illetőségű személyeket, akik ilyen feladatra vállalkoznak, hogy jelentkezzenek nyilvántartásba vétel és felkészítés végett a testület székhelyén (Marosvásárhely, Rózsák tere 16, főtéri nagypatika melletti bejárat, jobbról az utolsó ajtó).
Február 18-án tisztújító küldöttgyűlést tartott Marosszék Székely Tanácsa. A makfalvi Kultúrotthon zsúfolásig telt termében, egyhangú szavazással választották a széki tanács elnökévé László Györgyöt, a Székely Nemzeti Tanács jegyzőjét, az Állandó Bizottság tagját. A tisztség Márton Zoltán makfalvi polgármester halála óta betöltetlen volt. A teljes körű tisztújítás során széki alelnökök lettek: Engi Albert, Ötvös József, Selyem Levente, Szűcs Péter és Vass Imre.
A Székely Nemzeti Tanács tizenharmadik éve küzd Székelyföld területi autonómiájáért.
Idén nincs felvonulást tiltó polgármesteri határozat, miután bírósági ítélet kötelezte a marosvásárhelyi önkormányzatot a március 10-ére meghirdetett megemlékezés, felvonulás és tüntetés láttamozására, ezért a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elkezdte a szervezést, mozgósítást a székely szabadság napjára – jelentette be Izsák Balázs tegnap Sepsiszentgyörgyön.
A Székely Nemzeti Tanács szolidaritási megmozdulásokra hívja a világ magyar közösségeit 2016. március 10-ére, a Székely Szabadság Napjára. Idén is kérjük őket, hogy a Marosvásárhelyen megszervezett autonómiatüntetéssel lehetőleg egy időben, Románia külképviseletei előtt nyilvánítsák ki a székelység autonómiaigényének támogatását, és adjanak hangot tiltakozásuknak a román hatóságok által elkövetett jogtiprásokkal szemben.
A Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díjjal tünteti ki a Szentegyházi Gyermekfilharmóniát. A Haáz Sándor karnagy által vezetett intézmény hosszú évek óta népszerűsíti a székely népzenét, a székely tehetséget, olyan színvonalon, amely kivívja a közönség elismerését az egész világon. A szentegyházi gyermekek igazi nagykövetei lettek a székely műveltségnek, a székelyek hagyományainak.
A Székely Szabadság Napján, március tizedikén megszámláltatunk a szó szorosan vett és átvitt értelmében is. Megszámolnak a hatóságok, hivatalos közleményekben jelzik, hogy hányan gyűltünk össze a marosvásárhelyi Postaréten 16 órakor, hányan vonultunk a város főterére, hányan vettünk részt a régi városháza előtti téren, - a mai prefektúra előtt - a tüntetésen.
Közel egy évvel ezelőtt tette le Izsák Balázs a Siculitas egyesület nevében az előzetes bejelentést a Székely Szabadság Napjának 2016. március 10-i megszervezésére vonatkozóan. Az előzetes bejelentés kitér arra, hogy a székely vértanúk emlékművénél megtartott megemlékezést egy felvonulás követi a város központjába Székelyföld autonómiájáért, de tiltakozásként is Románia tervezett közigazgatási átszervezése ellen. A polgármesteri hivataltól kapott elhárító levél átvétele után az egyesület a Maros Megyei Törvényszékhez fordult, amely 2016. január 8-án kihirdette alapfokú ítéletét az ügyben.
2016 januárjában a madéfalvi veszedelem 252 éves évfordulójára emlékezünk, más néven a Siculicidium, vagyis a székelyöldöklés napjára. 1764. január 7-én mintegy 200 székelyt, köztük asszonyokat és gyerekeket mészároltak le Mária Terézia parancsára. A székelyek meg akarták őrizni több évszázados hagyományaikat, alkotmányos szabadságjogaikat. Az erőszakos besorozás ellen lázadó székelyeket példátlan kegyetlenséggel lemészárolták.
A mai napon, Luxemburgban lezajlott a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezés ügyében indított per tárgyalása az Európai Unió Bíróságán. A felperesek, Izsák Balázs és Dabis Attila azért indítottak pert az Európai Bizottság ellen, mivel az elutasította a "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" című polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A kereset a nyilvántartásba vételi kérelem elutasításáról szóló, 2013. július 25-én kelt bizottsági határozat megsemmisítésére irányult.
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek közös nyilatkozatukban fejezik ki szolidaritásukat a Székely Nemzeti Tanáccsal, a 2015. december 15-én, Luxembourgban tartandó, a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címet viselő európai polgári kezdeményezés bizottsági elutasításával kapcsolatos T-529/13. számú, Izsák Balázs és Dabis Attila kontra Európai Bizottság ügy perének szóbeli tárgyalási szakasza előtt.
Napok óta a romániai közvéleményt a kézdivásárhelyi Beke István Attila ügye tartja lázban. A Szervezett Bűnözés és Terrorelhárító Igazgatóság (DIICOT) 2015. december 1.-én kiadott sajtóközleményében hozta a világ tudomására, hogy az alkotmányos rend elleni bűncselekmény kísérletéért és a robbanóanyagokra vonatkozó rendszabályok megsértéséért 24 órára letartóztatta a Kézdivásárhelyi Beke István Attila “vádlottat” (inculpatul).
November 25-én székelyföldi körútja során Lezsák Sándor az Országgyûlés alelnöke és Kisfaludy-Bak Judith kabinetfõnök a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székházába látogatott, ahol Ferencz Csaba és Tulit Attila alelnökök, valamint Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke fogadta õket. A megbeszélések során Lezsák Sándor a közképviselet együttmûködését kérte a hungarikumokról szóló törvény alapján, a nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme érdekében indított munkában.
Öt évvel ezelõtt, 2010 november 19-én ülésezett Budapesten, a magyar országgyûlés épületében a Székely Nemzeti Tanács. Öt éve leng az Országház épületén a székely zászló, jelezve a Kövér László nevével fémjelzett nemzetpolitikai elkötelezettséget: az Ország Háza a Nemzet Háza is egyben!
Székely Nemzeti Tanács
