Alább Izsák Balázs SZNT-elnök nyílt levele olvasható, amelyet Marossárpatak lakóihoz intéz, miután Kozma Barna, Marossárpatak polgármestere megakadályozta, hogy az SZNT elnöke a Marossárpataki napok alkalmával, folyó év július 16-án, a levélben foglaltakat elõ szóban elmondhassa.

Örömmel vettem részt Marossárpatak Székely Tanácsánakmeghívására a marossárpataki falunapok felemelõ rendezvényén. Örültem volna annak is, ha megadatik a lehetõség, hogy szóljak arról, mennyire fontos, hogy Székelyföld észak-nyugati határán, a Maros jobb partján, nemzetüknek, a helyi hagyományoknak, a székely közösségi tudatnak elkötelezett emberek élnek.

A Székely Nemzeti Tanács, amikor a Székelyföld Autonómia-statútumát elfogadta, egyben ki is jelölte Székelyföld határait, felsorolva a törvénytervezet függelékében a Székelyföldhöz tartozó községeket, városokat. Ilyen módon a történelmi Székelyföld határait átlépve, a hajdan vele szomszédos magyar többségû települések is az autonóm Székelyföld részévé válhatnak a jövõben, abból a nyilvánvaló közösségi akaratból kiindulva, hogy az egy tömbben élõ, szülõföldjén ma is többséget alkotó magyar nemzeti önazonosságú közösség együtt maradjon, az autonóm Székelyföld intézményi keretei között. Ennek megfelelõen Székelyföld térképén, Marossárpatak község északi határa Székelyföld határának egy szakasza is egyben, amely ma is nyelvi és kulturális határ! Amennyiben Románia tiszteletben tartja nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségeit, akkor ez a jövõben hivatalosan, törvényben elismert régióhatár is lesz. Szembe kell azonban nézni azzal a fenyegetõ veszéllyel
is, hogy a román politikai osztály egy része, a közigazgatási reformot, a magyarellenes, asszimilációs politika eszközének tekinti, és számos olyan elképzelés van, amely úgy alakítaná a régióhatárokat, hogy a székelyek, Székelyföld magyar önazonosságú közössége kisebbségi sorba kerüljön a szülõföldjén. Ez a veszély még nem múlt el, a közigazgatási térkép átrajzolása csak ideiglenesen került le napirendrõl.

Ezért jó látni Marossárpatakon a hagyományõrzõ huszárokat, ezért jó látni az erdélyi fejedelmek szobrait a ma már híressé vált szoborparkban, és nyilván az sem véletlen, hogy elõbbi is, utóbbi is éppen a Marossárpataki Székely Tanács elnökének, a szobrászmûvész Miholcsa Józsefnek hûségét, nemzeti elkötelezettségét dicséri. Orbán Balázs írja, hogy Székelyföld keleti székei a nemzet egészét védték a külsõ ellenségtõl, míg Marosszék a székelyek õs alkotmányát, régi szabadságát óvta a belsõ önkénnyel szemben.
Székelyföld nyugati határain élõ székely közösségeknek a szerepe ma sem változott: az önkény fenyegetésével szemben kell megvédeniük szülõföldjüket.

Adjon az Isten továbbra is erõt és kitartását ehhez a történelmi küldetéshez Marossárpatak Székely Tanácsának, Marossárpatak minden magyar nemzetiségû polgárának.

Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely 2011. július 18.