A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Házszabálya

1. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés küldöttei Székelyföld településein megválasztott helyi vagy megyei önkormányzati képviselők és polgármesterek.

2. A gyűlés hivatalos nyelvei a magyar és a román. Azok számára, akik nem értik valamelyik nyelvet, azok számára fordítási lehetőséget kell biztosítani.

3. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést a Házbizottság hívja össze szükség szerint, legkevesebb két évenként egyszer.

4. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés is elrendelhető egy vagy több napirendi pontra vonatkoztatva, amennyiben a küldöttek a zárt ülésre tett javaslatot kétharmados többséggel elfogadják.

5. (1) Határozati-, illetve állásfoglalás-tervezeteket kezdeményezhet a Házbizottság, a küldöttek egy csoportja, illetve bármelyik küldött.

(2) A tervezeteket írott formában (ez lehet elektronikus is) kell eljuttatni a Házbizottsághoz, legkevesebb két héttel a soron következő nagygyűlés előtt.

(3) Az elfogadásra beterjesztett határozatokat vagy állásfoglalásokat legkevesebb tíz nappal az ülés előtt a Házbizottság köteles közzétenni.

6. (1) Minden küldöttnek joga van módosító indítványok beterjesztésére.

(2) A módosító indítványokat írott formában kell eljuttatni a Házbizottsághoz, legkevesebb öt nappal a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés időpontja előtt.

(3) A Házbizottság a módosító indítványokat a beérkezésüktől számított két napon belül köteles közzétenni.

7. Az elfogadott határozatokat a gyűlést követő négy munkanapon belül, a közvélemény számára elérhetően, két nyelven nyilvánosságra kell hozni.

8. A küldötteknek joguk van napirend előtt felszólalni bármilyen más, napirenden nem szereplő kérdésben, amennyiben a felszólalást az ülés előtt öt nappal írásban eljuttatták a Házbizottsághoz.

9. Az egyes határozat-, vagy állásfoglalás-tervezeteket a Házbizottság egy-egy tagja ismerteti, majd az esetleges módosító javaslatok megvitatása után a Nagygyűlés nyílt szavazással elfogadja vagy elutasítja azokat. Az elfogadáshoz a jelenlevők többségének a szavazata szükséges.

10. A Nagygyűlés jelenléti ívein nem szereplő küldöttek a gyűlést követően írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak a határozat(ok) elfogadásához.

11. Jelen Házszabály elfogadásához, vagy a korábban elfogadott határozatok módosításához a jelenlevők kétharmadának a szavazata szükséges.

12. (1)A gyűlést a Házbizottság vezeti.

(2) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet aláírásukkal a Házbizottság tagjai hitelesítenek.

13. (1) A Házbizottságnak kilenc/tizenegy tagja van, tagjait a Nagygyűlésnek az egyes pártokhoz tartozó küldött-csoportjai jelölik, számarányuknak megfelelő arányban, a Nagygyűlés pedig a jelenlevő küldöttek többségének a szavazatával fogadja el a jelölteket.

(2) A Házbizottság tagjainak mandátuma négy évre szól. A mandátum megszűnhet idő előtt lemondással, elhalálozással, illetve a tag önkormányzati jogállásának megszűnésével. A megüresedett helyet a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés következő ülésén kell betölteni.

(3/1) A Házbizottság elnökét a bizottság tagjai választják maguk közül, legkevesebb öt tag támogató szavazatával, titkos szavazással.

(3/2) A Házbizottság elnökét a küldöttek választják meg, a jelenlevők többségének a szavazatával, a Házbizottság tagjai közül.

14. Jelen Házszabály elfogadását követően a Házbizottság kidolgozza saját belső szervezési és működési szabályzatát, különös tekintettel a Nagygyűlések összehívására és lebonyolítására vonatkozó feladatokra.

 

Határozat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének megkereséséről

 

Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

- Tekintettel arra, az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlásának 11. cikke kimondja, hogy, “azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”;

- Figyelembe véve, hogy Románia, egyoldalú kötelezettséget vállalt az Európa Tanács ajánlásainak teljesítésére, és többször is kinyilvánította, hogy kisebbségpolitikáját a fenti ajánlásra kívánja építeni;

- Megállapítva, hogy a fenti vállalásának Románia a mai napig nem tett eleget, mi több, Székelyföld Autonómia Statútumának véleményezésekor Románia Parlamentjének Törvényhozási Tanácsa az ajánlás 12. cikkét önkényesen és rosszhiszeműen megváltoztatva, azt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szándékaival ellentétesen, a kollektív jogok tagadására használta;

- Kiindulva a Székely Nemzeti Tanács által 2008. február 23.-én elfogadott, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett folyamodványából, valamint az ahhoz kapcsolódó memorandumból,

elhatározzák

1. Támogatják a Székely Nemzeti Tanács 2008. február 23.-án elfogadott, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett folyamodványát, valamint az ahhoz kapcsolódó memorandumát, és ennek megfelelően kérik, hogy az Európa Tanács Parlamenti közgyűlése:

a. nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú, székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, a közösség által kinyilvánított autonómia igény megvizsgálására;

b. ezt követően fogadjon el határozatot Székelyföld autonómiájára vonatkozóan;

c. fogalmazzon meg ajánlást Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldiek népszavazáson kinyilvánított akaratával;

d. figyelmeztesse Romániát, hogy vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, ellenkező esetben helyezze kilátásba az 508. számú határozat alkalmazását Romániával szemben.

2. Felkérik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy ne tegye lehetővé tagállamai számára, hogy az Európa Tanács ajánlásait azok szellemével ellentétesen, az alapvető egyéni és kollektív emberi jogok ellen használják.

3. Felkérik a székelyföldi önkormányzatokat, hogy maguk is fogadjanak el határozatot, amiben az 1. pontban foglalt kérésekkel fordulnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez.

 

Sepsiszentgyörgy 2010. március 12.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés

 

Székelyföldi hivatalos ünnepre vonatkozó határozat

 

Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

- Figyelembe véve Székelyföld népének történelmi hagyományait;

- Tekintettel arra, hogy Románia hatályos jogszabályai is lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyes nemzeti közösségek megünnepeljék saját ünnepeiket, s ezeken szabadon használhassák nemzeti szimbólumaikat

elhatározzák

1. Március 15. helyi jellegű hivatalos ünnep, s mint ilyen, munkaszüneti nap Székelyföldön.

2. Székelyföld minden polgárának joga van szabadon megünnepelni ezt a napot.

3. Székelyföld önkormányzatai biztosítják mindenki számára eme jog szabad gyakorlását, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van ennek érdekében.

4. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Házbizottsága szakmai segítséget fog nyújtani az önkormányzatoknak ezen határozat gyakorlatba ültetése érdekében.

 

Sepsiszentgyörgy 2010. március 12.

a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés

 

A magyar nyelv jogállására vonatkozó határozat-tervezet

 

Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

- Figyelembe véve Székelyföld Autonómia-statútumának rendelkezését, melynek megfelelően Székelyföldön a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével,

- Tekintettel azokra a vállalt kötelezettségekre, amelyek a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartajának a ratifikálásával Romániára hárulnak,

- Figyelembe véve a hatályos romániai jogszabályok nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit,

elhatározzák

1. A magyar nyelv hivatalos nyelv Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével.

2. Székelyföld minden polgárának joga van szabadon, azonos feltételek mellett használni szóban és írásban mindkét nyelvet.

3. Székelyföld önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlőségüket.

4. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Házbizottsága az önkormányzatok szakértőivel közösen meg fogja határozni a közhivatalnokoknak azt a körét, amelynek kötelező módon beszélnie kell mindkét nyelvet: akik esetében a két nyelv ismerete a szakmai kompetencia részét képezi.

 

Sepsiszentgyörgy 2010. március 12.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés

 

Határozat Románia Parlamentjének a megkereséséről

 

Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

- Tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201/1993-as ajánlására
- Figyelembe véve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334-es határozatát az autonóm régiók pozitív tapasztalatáról
- Tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1609-es ajánlására
- összhangban Románia Alkotmányának 6. szakaszában foglaltakkal
- a Székely Nemzeti Tanács által Székelyföldön megszervezett belső népszavazáson kinyilvánított akaratnak megfelelően

elhatározzák

A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés küldöttei által Románia Parlamentjéhez fordulnak és kérik:
1. Románia Parlamentje törvényben rögzítse Székelyföld régió autonóm jogállását.
2. Ennek érdekében Románia Parlamentje tűzze napirendre, vitassa meg és emelje törvényerőre Székelyföld autonómia-statútumát, a Mellékletben foglaltaknak megfelelően.

 

Sepsiszentgyörgy 2010. március 12.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés