Ez év január 22.-én került a nyilvánosság elé a Székely Nemzeti Tanács nevében megfogalmazott felhívás, amely felkéri a székelyföldi önkormányzatokat, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. A kezdeményezés alapja azon elgondolás volt, hogy cselekvően elébe menjünk Románia küszöbön álló közigazgatási reformjának, és ez alkalommal a választott köztestületek lépjenek fel az autonómia igény érvényesítéséért.

Ennek érdekében a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléssel szemben elvárásként fogalmaztuk meg, hogy pártkötődések fölött átnyúló egységben mondja ki többek között, - érvényesítve több mint 210000 székely akaratát - hogy Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, és csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell!

Szorgalmaztuk a székelyföldi összefogás konszenzusra épülő keretének megteremtését, amely éppen a székely parlament előfutáraként létrejövő Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés lehet.

Ha a székelyföldi önkormányzatok, a megszólított pártok vezetői megértik, hogy egy parlament jellegű intézmény több mint egy párt, amely Székelyföld társadalmának értékeit, világnézeteket, értékrendeket, közösségi érdekeket átfogóan képes megjeleníteni, akkor és csak akkor tudnak megfelelni a népszavazáson az autonómia mellett kinyilvánított közösségi akaratnak.

A közélet magyar szereplői, román törvények alapján működő döntéshozó intézményekben, helyi tanácsokban, parlamentben leülnek, hogy vitázva bár, de közösen hozzanak döntéseket politikai ellenfeleikkel. Nem lehet akadálya annak, hogy megtegyék ezt szabad akaratukból is, közösségi létünk erkölcsi parancsát követve, és létrehozzák a magunk parlamentjét, amely Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem fontos állomása lehet.

A székelyföldi önkormányzati tisztségviselők többsége a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez vagy a Magyar Polgári Párthoz kötődik. Ennek megfelelően ezen a kettős pilléren kell állnia a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek. Bízunk abban, hogy a szervezőkben lesz elegendő bölcsesség és belátás, hogy ennek megfelelően járjanak el, és nem párt-, vagy nem választási kampányrendezvényre kerül sor.

Ennek reményében halasztom el a Székely Nemzeti Tanács 2009. május 23-ára meghirdetett soros munkaülését, és küldötteink részt vesznek a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen.

Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely 2009. május 12.