Az önrendelkezés népeket megillető joga egyetemes emberi jog, amelyet a Polgári és Politikai, valamint a Gazdasági Társadalmi és Kulturális Jogok egyezségokmányai szavatolnak. Románia akkor lehet minden állampolgárának közös hazája, ha számukra az alapvető emberi jogokat, köztük az önrendelkezés jogát egyformán biztosítja.
Az önrendelkezés jogával egy kisebbség kétféleképpen élhet: tagjai részt vesznek a közéletben, részesei a döntéseknek s számarányuknak megfelelően képviselőik jelen vannak az államhatalom minden ágában, azaz a törvényhozásban, a végrehajtó és bírói hatalom szerveiben. Ha ez nem valósul meg, akkor a központi hatalmi szerveknek át kell adniuk a hatalom egy részét a kisebbség önigazgatási szerveinek, azaz meg kell teremteni az érintett nemzeti közösség önigazgatásának, autonómiájának intézményeit.
Az RMDSZ tizenkét évnyi kormányzati szerepvállalása arra az illúzióra épült, hogy jogaink hosszú távon biztosíthatók négyévenként megkötött koalíciós szerződésekkel. Ezzel szemben az RMDSZ választási kampánya során, valós veszélyként tüntette fel, hogy a székelyeket újra megfoszthatják földjeiktől, hogy elüldözhetnek szülőföldünkről, megfoszthatnak a tizennyolc év alatt kiharcolt jogainktól, megbüntethetnek nemzeti szimbólumaink használatáért, meghurcolhatnak, ha nem ismerjük a román nyelvet.
Tényként kell leszögeznünk, tizenkét év kormányzati szerepvállalás során valóban nem sikerült megteremteni a romániai magyarság, ezen belül a székely nép jogainak intézményi garanciáit, amelyek a már elismert jogok biztosításának a jogbiztonságát szavatolnák.
Tényként kell leszögeznünk, hogy a csatlakozás az Európai Unióhoz nem hárította el a kisebbségi jogok eltörlésének vagy beszűkítésének veszélyét, szemben azzal a megtévesztő propagandával, amely a csatlakozási tárgyalások során az autonómia kivívása helyett Románia uniós csatlakozását tekintette a mi számunkra is elsőrendű prioritásnak.
Tényként kell leszögeznünk, a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésben, bár az a kisebbségek védelmét nemzetközi együttműködés tárgyának tekinti, a szerződő felek nem kötelezik magukat, hogy nem fogják a már elismert jogokat eltörölni, vagy beszűkíteni.
Tényként kell leszögeznünk, hogy a veszélyek felsorolása nem mozgósította a magyar választókat, akik távolmaradásukkal fejezték ki, a jövőjüket nem a félelemre akarják építeni, és nem is ideiglenes politikai alkukra, hanem törvényekre, intézményekre és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekre.
A romániai magyarság egyetlen parlamenti képviselettel rendelkező szervezete, az RMDSZ, az autonómia küzdelmet immár nem háríthatja el a koalíciós partnerekkel szemben vállalt kötelezettségekkel. Aktív szerepet kell vállalnia a székelyföldi népszavazások kiírásában, Székelyföld autonómia statútumának parlamenti elfogadtatásában, a nemzetközi támogatás megszerzésében, mert Székelyföld számára az autonómia az egyetlen elfogadható jövőkép, amelyért össze kell fognia a civil társadalomnak, az önkormányzatoknak és a parlamenti képviseletnek.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely - 2008. december 15.
Székely Nemzeti Tanács
