Az első világháborút lezáró békefolyamat Székelyföldet elszakította Magyarországtól, és egy idegen ország, Románia fennhatósága alá rendelte, de ugyanakkor a nemzetközi jog alanyának ismerte el a székely népet az erdélyi szászokkal együtt.
Az 1919. december 9-én a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között létrejött Párizsi Kisebbségi Szerződés 11. szakasza előírta: Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a Román Állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyez.
Románia 1952-ben elfogadott alkotmányával ismételten megerősítette a székely nép nemzetközi jogalanyiságát, létrehozva Székelyföld területén a Magyar Autonóm Tartományt: “a Román Népköztársaságban biztosított a közigazgatási-területi autonómia a magyar lakosságnak a székely rajonokban, ahol az egy tömbben él.”[1] A tartomány közigazgatási alegységei a “székely rajonok” nagyjából a székely székek területeit fedték le.
Közel száz évvel a székely nép nemzetközi jogalanyiságának elismerése után, meg kell jegyeznünk: a szász közösség időközben majdnem teljesen megszűnt, mi, székelyek azonban változatlanul azon a területen élünk, ahol 1919-ben és 1952-ben is.
Meg kell emlékeznünk arról, hogy 50 évvel ezelőtt, 1968. február 16-án, egy jogfosztó intézkedés nyomán Nicolae Ceausescu, a korabeli Magyarország és a nemzetközi emberjogi szervezetek közömbössége mellett megszüntette a (Maros) Magyar Autonóm Tartományt. Ezen a napon fogadta el a Nagy Nemzetgyűlés a megyerendszer meghonosító 2/1968-as törvényt, amely ma is érvényes.
Fontos kiemelni azt is, hogy a demokrácia viszonyai között milyen antidemokratikus hanyatláson ment át román közgondolkodás a magyar kérdésben. Ma, ha a közigazgatási átalakítás kérdése felmerül, a vezető politikusok egymást túlszárnyalva tagadják a közigazgatási határok kijelölésének kulturális, nyelvi és etnikai kritériumait. Holott az ötven évvel ezelőtt elfogadott törvény – amely kétségtelen jogfosztó volt – kimondja, hogy a megyék a földrajzi, gazdasági, társadalmi, etnikai körülmények figyelembe vételével jönnek létre, tekintettel a lakosság kulturális kapcsolataira és hagyományaira![2]
A román kormánynak, a parlamentnek, az államfőnek magyarázatot kell adniuk erre a hanyatlásra, hiszen ezért őket terheli a felelősség.
A székelység, tudatában annak, hogy a székely nép a nemzetközi jog alanya, ismerve a területi autonómiák európai gyakorlatát és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a székelyek népszavazáson kifejezett akaratára, és 63 székely önkormányzat határozataira alapozva, nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, ezzel egy olyan jog helyreállítását kéri, amelyet a román állam korábban már elismert.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2018. február 12.
[1] În Republica Populară Română se asigură autonomie administrativ-teritorială populației maghiare din raioanele secuiești, unde ea formează o masă compactă.
[2] Județul este alcătuit din orașe și comune - unități de bază ale organizării administrativ-teritoriale a țării - în funcție de condițiile geografice, economice și social-politice, etnice și de legăturile culturale și tradiționale ale populației.
Székely Nemzeti Tanács
