Jogállamhoz méltatlan módon értelmezi a belügyminisztérium saját feladatait a minap közvitára bocsátott, a 2015-2020-as időszakra vonatkozó közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiáról szóló dokumentumban.

A kormány által elfogadott huszonegy-oldalas szöveg egy jogos közösségi igényt, a székelyföldi autonómiatörekvést olyan „bűnügyi jelenségnek” nevezi, amely „állandó fenyegetés az állampolgárok jólétére és biztonságára” nézve. A területi autonómiára irányuló igény a dokumentum szerint rasszista, szélsőséges és xenofób megnyilvánulás, mi több az átgondolatlan, felületes megfogalmazás magát a rasszizmust és az idegengyűlöletet is kizárólag csak akkor tekinti veszélyforrásnak, ha annak egy régió autonómiája a célja. Azaz ezek megengedhetők Románia kormánya szerint, ha céljuk például egy nemzeti közösség erőszakos asszimilációja, vagy elüldözése, vagy éppenséggel kiirtása, vagy bármilyen más bűncselekmény, amely személyek vagy csoportok ellen irányul!

A veszélyforrások felsorolását követi a dokumentumban azoknak a kormányzati feladatoknak, intézkedéseknek a bemutatása, amelyek a veszélyeket elháríthatják. Itt azonban egyszerűen mintha megfeledkeznének az autonómiáról, azaz a kormány bár igen súlyos „bűnügyi jelenségként” aposztrofálja azt, ennek ellenére úgy tűnhet, nem kíván semmit sem tenni ellene. Ez vagy arra utal, hogy az egész bekezdés egyetlen célja, a hangulatkeltés, az autonómiát igénylő kisebbségek elleni uszítás, egy szakmai szempontból is felületesen megszerkesztett stratégiatervezetben, vagy pedig arra, hogy a kormány nem vállalja nyilvánosan azokat a jogállamhoz méltatlan eszközöket, amelyeket használni akar.

A Székely Nemzeti Tanács megalakulása óta kizárólag a jog és a demokrácia eszközeivel küzd Székelyföld autonómiájának megvalósításáért. Ennek a törekvésnek egy, Románia Parlamentje által elfogadásra kerülő sarkalatos törvény által kíván érvényt szerezni. Egy ilyen törekvést „bűnügyi jelenségnek” nevezni, valójában ez az, ami súlyos és veszélyes bűn, ugyanis nemcsak egy egész közösség igényével megy szembe, hanem aláássa a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, olyan alapvető alkotmányos alapjogokat kérdőjelez meg, mint a szólásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás, vagy a politikai és közéleti cselekvéshez való jog. Határozottan elítéljük ezt a megközelítést, a hazai demokrácia fejlődését visszafordító folyamat részeként értelmezzük, és követeljük a szóban forgó bekezdés törlését a dokumentumból.

Ugyanakkor megállapítjuk, hogy a megbélyegzés ellenére az a tény, hogy egy kormányzati, stratégiai dokumentum az autonómiatörekvéssel, mint valós igénnyel foglalkozik, jelzi, hogy a román kormány elismeri ennek létezését, számol vele, akkor is, ha reflexei, s válasza a társadalmi kihívásra még a Ceausescu diktatúrát idézi. A Székely Nemzeti Tanács számtalanszor megfogalmazta, hogy a párbeszédben érdekelt, a román-magyar viszony javulásában, olyan megoldásban, amely a székelyföldi magyar közösség, de minden, Székelyföld területén élő közösség számára jobb életet, nagyobb biztonságot jelent. Székelyföld számára a területi autonómia, az egész romániai magyar közösség számára pedig a személyi elvű autonómia megvalósítása létkérdés, de Románia számára sem veszély-, hanem erőforrás, amely az ország minden polgárának a javát szolgálja.

Izsák Balázs

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2015. március 27.