Idén harmadszor ünnepeltük volna március tizedikén Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját. Nem régi tehát a hagyomány, de az elsõ két alkalommal a Székely Vértanúk emlékmûvénél megjelentek nagy száma azt mutatta, hogy a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése szerencsésen találkozott Székelyföld lakóinak azzal az igényével, hogy legyen egy saját ünnepünk.
Mint köztudott, Marosvásárhely polgármestere idén betiltotta az aznapra tervezett tiltakozó felvonulást és tüntetést, ezért a Székely Nemzeti Tanács úgy döntött, hogy a megemlékezést sem szervezi meg, így tiltakozik a hatalmi jogsértés ellen. A döntés megosztotta a közösséget, vannak akik értik és egyetértenek, és vannak olyanok is, akik a jogsértõ hatóság helyett a Székely Nemzeti Tanács vezetõit hibáztatják. Egy lényeges dologról azonban az elmúlt hetekben nem esett szó: ez nem csak a hatóság és a Székely Nemzeti Tanács ügye! A jogsértés nem a Székely Nemzeti Tanács, hanem Székelyföld minden lakója és közössége ellen irányult. Mindannyiunk ünnepe az, aminek a megszervezésébe a hatóság beavatkozott. Ha pedig ez így van, akkor nem lehetünk egyszerû szemlélõi az eseményeknek, mindenki a maga helyén és eszközeivel választ kell adjon a jogsértésre.
A Székely Nemzeti Tanács úgy, hogy minden létezõ fórumon szóvá teszi a jogsértést, illetve megteszi az összes lehetséges jogi lépést azért, hogy a vétkesek ne maradjanak büntetlenül.
Marosvásárhely polgárai úgy, hogy nem szakítják meg a sok éves hagyományt, s idén is visznek gyertyát és virágot a hõsök emlékmûvéhez.
A tanárok úgy, hogy aznap Török Jánosról, Gálfi Mihályról és Horváth Károlyról beszélnek a tanórákon.
A mûvelõdési intézmények úgy, hogy szerte Székelyföldön ünnepi mûsorokat szerveznek.
A vállalkozók úgy, hogy rövidítik aznap a munkaprogramot, vagy szabad napot adnak az alkalmazottaknak, hogy azok tudjanak részt venni az ünnepségeken.
Az önkormányzatok például úgy, hogy aznapra rendkívüli ülést hívnak össze, csak azért, hogy elfogadják azt a kormányhoz és parlamenthez intézendõ petíciót, amiben nyilvánvalóvá teszik, hogy milyen közigazgatási átszervezést akarnak.
A sort pedig ki-ki maga folytathatja, mert a lényeg az, hogy ha a mi ünnepünkbe gázolt bele a hatóság, akkor együtt és külön külön mindannyian érintettek vagyunk, nem csak lehetõségünk, de kötelességünk is erre a gesztusra válaszolni.
Ennek a szellemében jelentjük be, hogy március tizedikén délután fél hattól Gyergyószentmiklóson tüntetést szervezünk a kormány által tervezett közigazgatási átszervezés ellen, illetve tiltakozásként azon jogtiprás ellen, amit Marosvásárhely polgármestere követett el. Ide várunk mindenkit, aki részt szándékozott venni a Marosvásárhelyi tüntetésen, illetve aki felháborodással vette tudomásul, hogy azt betiltották. Fogadjuk el közösen azt a petíciót, aminek elfogadására Marosvásárhelyen került volna sor. Tegyük nyilvánvalóvá, hogy nem lehet minket elhallgattatni, békésen, törvénytisztelõ módon, de határozottan kimondjuk azt, hogy miképpen képzeljük el Székelyföld jövõjét!
Gyergyószentmiklós, 2015.III.3.
Kolcsár András György Endre
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Erdélyi Magyar Néppárt
Árus Zsolt Vadász-Szatmári István
Gyergyószéki Székely Tanács Magyar Polgári Párt