Az utóbbi hónapokban a világ, s ezen belül az Európai Unió nagy érdeklődéssel figyelt Ukrajnára és a Skóciára.
A két országban zajló események számos hasonlóságot mutattak, de volt köztük egy alapvető és lényeges eltérés: míg Skóciában az ország függetlenségének a kérdését az érdekelt felek megállapodása alapján, népszavazással döntötték el, addig Ukrajnában a demokratikus megoldás helyett az erőszak került előtérbe, emberáldozatokat és nagy anyagi károkat követelve.
Az Európai Unió és annak tagországai a skót megoldást példaértékűnek tekintették, miközben az ukrajnai erőszakot határozottan elítélték, mi több gazdasági szankciókat is bevezettek a vétkesnek tekintett Oroszország ellen.
November kilencedike közeledtével a szemek Katalóniára szegeződnek, és sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a spanyol kormány a jelek szerint nem a skót mintát követi, amikor az államhatalom eszközeivel, lényegében erővel akarja megakadályozni azt, hogy a katalán nép maga dönthessen a saját sorsáról.
A népek önrendelkezési joga alapvető emberi jog, és semmilyen körülmények között nem képezheti vita tárgyát! Ha a madridi kormány azt szeretné, hogy Katalónia maradjon Spanyolország része, annak a demokratikus feltételeit kell megteremtenie békés eszközökkel, amelyek meggyőzik a katalánokat arról, hogy maradjanak. Egy dolog biztos: a problémák megoldásának európai módja a tárgyalás és a kompromisszumok keresése, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása az Egyesült Nemzetek Alapokmányának szellemében.
Emlékeztetünk arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megjegyezve, hogy „az utóbbi időben jelentős számban alakultak új államok Európában, további államok megalakulása pedig folyamatban van, és ezek függetlenségét és államiságát elismeri a nemzetközi közösség” leszögezte (2007/1811 számú ajánlás):
„A Közgyűlés fontosnak tartja az európai államok demokratikus jellegét, ebből következően az említett helyzeteket mindig demokratikus eszközökkel kell megoldani, például választások, referendum, alkotmányos és intézményi reform, illetve új területi entitások létesítése útján, a végső döntéseket pedig kizárólag az állampolgárok bevonásával lehet meghozni, hiszen végső soron az állampolgároké a döntés joga.”
Álláspontunk szerint ez érvényes nem csak Katalóniára, hanem az összes olyan régióra vagy országra, amelynek lakói változtatni szeretnének annak jogállásán, függetlenül attól, hogy a cél az államon belüli nagyobb önállóság, avagy önálló állam létrehozása.
2014.X.31.
Andoni ORTUZAR François ALFONSI
A Baszk Nemzeti Párt elnöke Az Europai Szabad Szövetség elnöke
Jean-Pierre LEVESQUE Yves LAINE
Breton Kulturális Intézet Ordre de l'Hermine
IZSÁK Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke