Az elmúlt idõben különbözõ forrásokból jutott el hozzánk a hír, hogy többen is kezdeményeznének gyûjtést a március tizedekén megtartott autonómia tüntetés miatt a szervezõre kiszabott büntetés kifizetésére. Túl azon, hogy ezeket a kezdeményezéseket a közösségi összetartozás érzése motiválja, és ezért köszönet jár értük, szükséges tisztázni néhány elvi kérdést.

A Maros megyei csendõrség által kiszabott büntetés jogellenes és törvénytelen, azt kifizetni nem fogjuk.
A Székely Nemzeti Tanács küldöttei nemcsak a közös célt ismerik világosan a kezdetektõl, hanem annak is tudatában vannak, hogy Romániában az alapvetõ emberi jogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog szavatolása bizonytalan, a hatóságokban pedig tovább élnek Európa legkegyetlenebb diktatúrájának hatalmi reflexei. Ezzel a valósággal szembenézve vállaltuk a feladatot. Tudjuk tehát, hogy mit akarunk, és mindenért, amit teszünk, mi magunk akarjuk vállalni a felelõsséget!

Az alapvetõ emberi jogok és szabadságok védelméért azonban felelõsek az állam intézményei és a társadalom egésze. Az egész társadalom erkölcsi kötelessége a hatóságokat rákényszeríteni a törvények betartására, az alkotmányos jogok tiszteletére. Sokkal súlyosabb, ha nem az egyén, hanem maga a hatóság sért törvényt. Elõbbi az okozott kár megtérítésére kényszeríthetõ, ám ha a törvényesség fölött õrködni hivatott intézmények sértenek törvényt, akkor a jogállamiság egész intézménye, maga a demokrácia kerül veszélybe.

Felelõsség hárul ezen a téren a kormányzásban szerepet vállaló RMDSZ-re is. Van elegendõ befolyása, hogy kikényszerítse a hatóságok törvénytiszteletét, a magyar nyelvhasználat elleni fellépések, a rendszeres zaklatások vagy jelképeink üldözésének leállítását?

Meggyõzõdésem, hogy akkor sikeres egy közösség, ha tagjaiban erõs az összetartozás érzése. Jó, hogy ez adott, és erre építve mozgósíthatjuk erõinket a közös célok elérésére. Összefogással minden székelyföldi önkormányzatnak székely zászlót ajándékozhatunk, lakhelyeinken pedig felkérhetjük az önkormányzatokat, hogy fogadjanak el az autonómia iránti igény kinyilvánítására vonatkozó határozatot. Az erre vonatkozó tervezetet ez év február 12-én hoztuk nyilvánosságra, és egyben azt kértük Székelyföld százötvenhárom önkormányzatától, hogy egységesen nyilvánítsa ki az általa képviselt közösség autonómia iránti igényét, és tegye láthatóvá a nagyvilág számára, amit a prefektusi önkény a népszavazások meggátolásával el akar rejteni: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
Ez a helyes útja annak, hogy az együttérzést az autonómia küzdelem hajtóerejévé tegyük a jövõben is.

Marosvásárhely, 2014. április 2.

Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke