2023 decemberében ötödik alkalommal került a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútuma. A Székely Nemzeti Tanács húsz esztendejét tekintve elmondhatjuk, átlagosan négyévenként szembesül a román törvényhozás és az ország közvéleménye azzal a ténnyel, hogy a székelység nem mondott le arról a jövőképről, hogy demokratikus országgá tegye Romániát, azáltal, hogy megvalósitja Székelyföld területi autonómiáját. Figyelembevéve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk, a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómiastatútumát.
Rendelkezésünkre áll a román parlament Törvényhozási Tanácsának hat elutasító véleményezése, helyenként változó tartalommal, de ismétlődő ellenérvekkel is, és több kitérővel a nemzetközi, illetve a közösségi jog területére. (Az öt negatív véleményezés mellett van egy hatodik is, amellyel a Törvényhozási Tanács megakadályozta, hogy egy népi kezdeményezés során a törvénytervezet Románia Hivatalos Közlönyében megjelenjen.) Ezek mindegyike külön vizsgálat tárgyát képezi számunkra, de hasznos lenne, ha ezt a tárgyat minél több szakirányú egyetemi kar sorolná be a vizsgadolgozatok ajánlott témái közé.
Tömör és mértéktartó megfogalmazással: ez a hat, elutasító dokumentum korántsem meggyőző. Részletezve: számos ellentmondást, tárgyi tévedést, szándékos és rosszhiszemű félreértést tartalmaz, sőt, nemzetközi dokumentum meghamisítására is találunk példát. Amiben reménykedhetünk, hogy első lépésként javulhat a román törvényhozó testület szellemi színvonala, ami még nem jelenti azt, hogy ettől toleránsabb is lesz, és készségesen fogadja el az autonómiastatútumot. A vita feltételei javulnak, és nekünk ez is érdekünk! Bár a tervezetet nem bocsátják parlamenti vitára, ezek ellenére írásban léteznek és nyilvánosak az ellenérvek, amelyek cáfolhatóak, és ezek a Törvényhozási Tanácsnak, de a törvényhozás minden tagjának elküldhetőek, és ezt meg is tettük. Ennyire szűkre szabott a vita kerete, de egy olyan lehetőség, amellyel éltünk és élni fogunk.
Ha ma még korai is megmondani, mikor kerül sor a hatodik beterjesztésre, az már körvonalazható, hogy a választások után, 2024 és 2028 között kell arra sort keríteni. Minden jövőbeni, újabb beterjesztést egy lehetőleg újszerű és kiemelt fontosságú esemény kell kísérjen hazai és nemzetközi téren, például a tömegdemonstrációk, lakossági fórumok, intenzív diplomáciai tevékenység, sajtókampány nyithatja meg a javasolt események sorát, amelynek folytatását újabb javaslatokkal a közösség tagjaitól várjuk. Természetes elvárás parlamenti képviseletünkkel szemben, hogy nyilvános megszólalásokkal és minden, rendelkezésükre álló eszközzel segítsék a törvénytervezet sikerét.
Külön kihívást jelent a beterjesztőknek a nyílt vagy burkolt magyar nyelvű ellenpropaganda. A „nem érdemes küzdeni” demoralizáló mondatától a „szélmalomharc” minősítésig és az elemzések álarcában megjelenő lebeszélésekig számtalan eszköze van annak, hogy eltántorítsanak bennünket a húsz éve kitűzött céltól. Ne feledjük, Dél-Tirolnak ötven év kellett az autonómia kivívásáig, Skóciának pedig háromszáz. Katalónia 1714-ben került spanyol fennhatóság alá, de az autonómia éve számukra végül az 1978-as esztendő lett.
A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájáért vívott küzdelemben öt területre összpontosítja a tevékenységét. Ezek egyike Románia törvényhozó tesülete, és ez a jövőben sem fog változni. A hatodik, és minden jövőbeni beterjesztése Székelyföld autonómiastatútumának így marad meg autonómiaküzdelem egyik eszköze egészen a győzelemig.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2024. január 24.