A magyar közvéleményt felkavarta a hír, hogy a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének egy kijelentése miatt. Az üggyel kapcsolatban a bukaresti külügyminisztérium egy közleményt is megjelentetett. Egy olyan eseményről van szó, amely szorosan kötődik a Székely Nemzeti Tanács történetéhez és küzdelmeihez. Tekintsük át történeti távlataiban az eseményeket, kiemelve Németh Zsoltnak az incidenst kiváltó kijelentését.

                A képen balról jobbra: Pozsgay Imre, Zatykó Gyula (EMNP-elnök), Szabolcs Attila (polgármester),
Németh Zoltán (parlamenti képviselő), Németh Zsolt (államtitkár), Bíró Zsolt (MPP-elnök)

A Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke emlékeztetett Budafok-Tétény önkormányzatának tíz évvel ezelőtti szolidaritási gesztusára: épületének homlokzatára kitűzte a székely zászlót. A történelmi jelentőségű fényképhez, amely éppen ezt a pillanatot örökíti meg, egy fontos megjegyzést is fűzött, amelynek lényege, hogy a magyarországi közintézményekre kitűzött székely zászló üzenet Romániának: engedélyezze a székely jelképek szabad használatát. 

Íme, az előzmények. 2008. augusztus 29-én a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága úgy dönt, hogy a székely önkormányzatokat levélben kéri fel, szervezzenek helyi népszavazást Székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és épületeik homlokzatára tűzzék ki a székely zászlót. A szülőföldjüknek elkötelezett helyi tanácsok és polgármesterek nagy számban tesznek eleget a felkérésnek, és ennek következményeként elindul a székelyföldi megyékben a kormánymegbízottak, prefektusok megtorló hadjárata. Prefektusi döntések, közigazgatási perek, büntetések sorával kell szembenézniük a székely önkormányzatoknak. A Székely Nemzeti Tanács hozzájut és tanulmányoz minden iratot, amelyet a megtámadott önkormányzatok kapnak, jogászokat konzultál, és mozgósítja a székely közösséget, cselekvésre ösztönzi a többi önkormányzatot, és tájékoztatja az európai fórumokat. 2010. november 19-én, a Székely Nemzeti Tanács budapesti gyűlése alkalmából, Kövér László házelnöknek köszönhetően a Magyar Országházra is felkerül a székely zászló. Közel három évnyi küzdelem után Budafok-Tétény önkormányzata úgy dönt, hogy elindítja és élére áll a magyar önkormányzatok szolidaritási mozgalmának, és 2013. február 5-én székhelyének épületére kitűzi a székely zászlót. Olyan mozgalom indul Magyarországon, amely már eléri a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is. 

Idén lesz húszéves a Székely Nemzeti Tanács, a magyarországi székely zászló mozgalom pedig a tízéves jubileumát ünnepli. Köszönet érte Németh Zsoltnak, Szabolcs Attilának, Budafok-Tétény akkori polgármesterének, Sengel Ferencnek, a mozgalom lelkének és mindenesének és minden magyarországi polgármesternek, aki magáénak érezte a székelyek ügyét. 

A román külügyminisztérium közleménye pedig tájékoztatás és figyelmeztetés: milyen színvonalú Románia külpolitikája. A kisbetűvel írt Székelyföld, az eléje illesztett "úgynevezett" tökéletesen kifejezi azt a megvetést és gyűlöletet, amelyet Románia külügyminisztere, Bogdan Aurescu úr érez Románia egyik régiója és annak lakói iránt. 

Erre a választ a székely közösség március 10-én, a Székely Szabadság Napján adhatja meg, amikor kék-arany színekbe öltöztetheti a Postarétet és Székelyföld fővárosát, Marosvásárhelyt. 

Izsák Balázs, A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2023. február 10.