Van olyan ember – igaz, nem sok -, aki azzal vádolja a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy semmit sem tett húsz év alatt. Van köztük troll, notórius kötekedő, de van jószándékú tájékozatlan is. Például a mai harmincasok gyerekek voltak még abban az időben.
Tekintsük át:
1. A közbeszéd részévé tettük Székelyföld területi autonómiáját. 2003 előtt a közbeszédből teljes mértékben hiányzott az autonómia igénye, mi több a gondolata is. Tessék lapozgatni a 2003 előtti romániai magyar sajtót, és keresni benne Székelyföldet vagy az autonómiát. Ez nem volt téma! 2003 után Székelyföldről beszélni divat lett a közmédiában, általában a sajtóban, közösségi oldalakon. A Wikipédia "székelyek" címszavának, általunk ismeretlen szerzője írja: "2003-tól nagyobb figyelmet kapott a székelyek sajátos jogrendszere, mivel a második Székely Nemzeti Tanács előtérbe hozta azt."
2. Megalkottuk Székelyföld Autonómiastatútumát. Az egyetlen, tiszta, világos jövőképet, amely elolvasható a román parlament honlapján is.
3. Az autonómiastatútum mellett felmutattuk a közösségi akaratot. A Székely Nemzeti Tanács által szervezett népszavazáson több mint 210.000 székelyföldi szavazó polgár mond igent az autonómiára. Trianon után egyetlen magyar többségű, Magyarországtól elszakított terület, ahol népszavazást tartanak az autonómiáról, az Székelyföld.
4. Megalkottuk Székelyföld és a székelyek jelképeit, a címert, és az aranysávos kék zászlót. Elfogadtuk a regionális nemzetközi rövidítését Székelyföldnek. (Egyre több autón látni a SIC országjelzést.)
5. Megszerveztük a Székelyek Nagy Menetelését, az erdélyi magyar nemzeti közösség legnagyobb tömegmegmozdulását Trianon után. Felmutatva azt a közösségi erőt, amely szemben áll a Székelyföldre hátrányos közigazgatási reformmal, és amely követeli a területi autonómiát.
6. Bevittük az európai és nemzetközi köztudatba Székelyföldet, és a székely autonómiatörekvést. Távoli országokban 2003 után jelennek meg olyan Európa vagy világtérkepek, amelyek feltüntetik Székelyföldet. A régió határait mi tettük láthatóvá a nagyvilág előtt.
7. A székelyföldi önkormányzatokat mozgósították az autonómia mellett. Több mint 60 önkormányzat fogadja el a határozatot,miszerint a 143 székelyföldi önkormányzat egy közigazgatási egységbe akar tartozni. A határozatot - tájékoztatásként - több nemzetközi fórumnak elküldik. A Regionális és Helyi Önkormányzatok Kongresszusának (az Európa Tanács egyik testülete) bürója napirendre tűzi a kérdést, amely élénk tiltakozást vált ki Románia kormányából. 2009-ben a Székely Nemzeti Tanács javaslatára összeül a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés. Több jelentős határozat születik, többek között itt nyilvánítják a székely himnuszt Székelyföld himnuszává. Werner Gábor karmester jóvoltából a hivatalos partitúra 2022-ben megszületett, és az MTVA aktív közreműködésével elkészült a hangfelvétel is.
8. Hét évnyi, de végül sikeres jogvita után, az Európai Bíróság jogerős döntése arra készteti az Európai Bizottságot, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott polgári kezdeményezést nyilvántartásba vegye. Ezt követően összegyűjtünk több mint 1400 000 aláírást az EU 27 államából. Az aláírások hitelesítése 2021 végén befejeződött. Megalkottuk a nemzeti régió fogalmát, amely bekerült a közösségi jog történetébe, köszönhetően az Európai Bíróság által kiadott dokumentumoknak. (Végül hárítsunk el egy félreértést: az Európai Bizottság NEM seperte le asztalról, mint ez többen is állítják.)
9. Kijelöltünk két ünnepnapot, március tizedikét, a székely szabadság napját, míg október utolsó vasárnapját, Székelyföld autonómiájának napját. Lehetőség a közösségnek, hogy ő maga nyilvánuljon meg.
Izsák Balázs
2023. február 6.