2022. január 14-én panasszal fordultunk a Diszkriminációellenes Tanácshoz, tiltakozva Radu Mihai Cristescu román parlamenti képviselő kijelentései ellen, aki a magyar/székely közösséget nyilvánosan megsértette és a román többséget ellene uszította.

Az ügy előzményéhez tartozik a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának 2021. december 3-án a székelyföldi személyi kártyára vonatkozó határozata. Nem tekintettük a panaszunk szempontjából lényeges kérdésnek, hogy a képviselő úr összetévesztett bennünket a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Az ő képzeletében a székelyföldi személyi kártyát az RMDSZ akarja létrehozni, ami nem felel meg a valóságnak. Jelzi azonban a román politikai elit felületességét, amelyet sajnos még a sajtó nagy része sem igazít ki. 

2022. október 13-án megszületett a Diszkriminációellenes Tanács döntése is, amely felmenti a képviselő urat, azzal indokolva a döntést, hogy a sértő, uszító, rágalmazó szavak csak az RMDSZ-re vonatkoznak, nem pedig a magyarság egészére, márpedig egy demokratikus társadalomban megengedett bármilyen kritikája vagy minősítése egy pártnak, és ez belefér a szólásszabadságba.

Ez a megközelítés elfogadhatatlan számunkra. Minden népre, népcsoportra – a román népre is – léteznek és közismertek a szélsőségesek által használt uszító, sértő hasonlatok, jelzők, metaforák, jelzős szerkezetek, amelyek kimerítik a közösség elleni uszítás fogalmát, akkor is, ha álcaként egy politikai párt nevét is felhasználják. A román bíróság gyakorlatából tudjuk, hogy nem csak a sértő, uszító jelzős szerkezetek sztereotípiáit ismeri fel, azonosítja és bünteti a román igazságszolgáltatás, hanem gyakran átvitt értelmű mondatokat, célzásokat, amelyeknek a megfejtéséhez jelentéstani elemzéseket is el kell végezni. Ha a különböző népek ellen irányuló szóbeli agresszióhoz elég egy párt nevét álcaként használni, akkor megszűnik a közösség elleni uszítás büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekménye? A diszkriminációellenes küzdelem, a soviniszta, uszító propaganda leküzdése föltételez minimális jogi ismeretet, föltételezi, hogy a döntési helyzetbe lévő igazságügyi tisztviselők tisztában vannak az emberi méltóság fogalmával és képesek megvédeni azt.

Meggyőződésünk szerint  a döntés után az egész Diszkriminációellenes Tanácsnak le kell mondania, beleértve annak vezetőjét, Asztalos Csabát is.

A Diszkriminációellenes Tanács döntése ellen élni fogunk a fellebbezés jogával.

Marosvásárhely, 2022. november 2.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke