Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért
  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért

A hamis érvek sorában, amelyekre az autonómia ellenében szokás hivatkozni van egy makacsul visszatérő előítélet. Eszerint Székelyföld területi autonómiája ellentétes lenne Románia hatályos alkotmányával.

Ennek éppen az ellenkezője az igaz: a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia parlamentje elé terjesztett törvénytervezet, Székelyföld autonómia statútuma nem ellentétes az alkotmánnyal, még az első cikkellyel sem, mi több megvan az alkotmányos alapja. A statútum tizenkettedik pontja hivatkozik is erre: Székelyföld autonóm régió a jelen törvény alapján jön létre az Önkormányzati Tanács megalakulásakor, mely autonóm közigazgatási hatóságot, az Alkotmány 117. szakasza (3) bekezdésének, valamint a szerves törvénynek számító jelen Statútum előírásainak alapján, a régió szavazati jogú polgárai szabad és általános választással, titkos és közvetlen szavazással hozzák létre.

 

Ezek után nézzük meg, mit tartalmaz az alkotmányos előírás, amire a tervezet hivatkozik. Íme: „Autonóm közigazgatási hatóságokat szerves törvénnyel lehet létrehozni.”

Akik nem ismerik a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetét, és az alkotmány idézett rendelkezését, azok az alkotmány első szakaszával érvelnek az autonómia ellen, amely kimondja: Románia egységes, oszthatatlan, szuverén nemzetállam.

 

Nyilvánvaló, hogy egy autonóm közigazgatási hatóság létrehozása az alkotmány alapján nem sérti, és nem is sértheti az alkotmányt.

Ahhoz azonban, hogy az alkotmányossági ellenérvet lebontsuk, amely az alkotmány első cikkének egy hallgatólagos értelmezésére épül, meg kell vizsgálnunk egy kifejezést: nemzetállam. Áttekintve az Európai Unió tagállamainak alkotmányait, elmondható, hogy Románia az egyetlen, amely nemzetállamként határozza meg önmagát. Ennek legfontosabb következménye, hogy a nemzetállam fogalmának nincsen gyakorlatban használható, tehát a nemzetközi közösség által általánosan elfogadott meghatározása a nemzetközi jog gyakorlatában. Még a nemzetállam történelmi fogalmának szülőhazája, Franciaország is „csak” oszthatatlan, világi, demokratikus és szociális köztársaság.[i]

Ha az nyilvánvaló, hogy nem lehet megmondani azt, hogy alkotmányjogi értelemben mi egy „nemzetállam”, azt pontosan el lehet mondani viszont, hogy mi nem lehet, azaz a fogalom milyen értelmezései nem egyeztethetők össze a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival. Nem elfogadható például egyetlen olyan értelmezés sem, amely a diszkrimináció-mentesség elvét sértené. Egy demokratikus ország minden állampolgárának közös hazája. Ezt az elvet Románia alkotmánya is kimondja: Románia minden állampolgárának közös és oszthatatlan hazája, tekintet nélkül fajra, nemzetiségre, etnikai eredetre, nyelvre, vallásra, nemre, világnézetre, politikai hovatartozásra, vagyonra, vagy társadalmi származásra. (4. cikk)

 

Következésképp a nemzetállami jelző – ismételten kiemelem, egyedüli Európában – azt jelenti, hogy az állami szuverenitás tulajdonosa az ország állampolgárainak közössége. Ezt az alkotmány 3. cikke is megerősíti: A nemzeti szuverenitás a román népé, amely ezt képviseleti szervein keresztül gyakorolja, amelyek szabad, időszakos és korrekt választásokon jönnek létre, valamint népszavazás útján.

 

A román állampolgárok közösségéhez tartozás jogviszonyt jelent, jogi kapcsolatot az egyén és az állam között, és semmiképpen nem kulturális, vallási vagy etnikai besorolást, végképp nem a román nemzetiségű román állampolgárok közösségéhez tartozást, amint azt az alkotmány egyes cikkének imént említett, hallgatólagos értelmezése sugallja.

Ez a megközelítés figyelhető meg Spanyolország alkotmányában: „A nemzeti szuverenitás letéteményese a spanyol nép, amelytől az államhatalom származik”[ii].

A 2. cikk viszont már az autonómiához való jogot ismeri el: „Az alkotmány, amely a spanyol nemzetnek, valamennyi spanyol közös és oszthatatlan hazájának a felbonthatatlan egységén alapul, elismeri és garantálja a nemzetet alkotó nemzetiségek és régiók önkormányzathoz való jogát és a közöttük meglevő szolidaritást.”[iii]

Katalónia autonómia statútuma katalán népről beszél, és kimondja: Katalónia önkormányzása a katalán nép történelmi jogára épül, évszázados intézményeire és a katalán jog hagyományaira. [iv]

 

A törvényhozó, a spanyol parlament (Cortes) nem látta alkotmányossági akadályát annak, hogy Katalónia autonómia statútumát törvénybe iktassa, mivel nincs ellentmondás aközött, hogy a nemzeti szuverenitás a spanyol népé, és aközött, hogy Katalónia önkormányzása a katalán nép történelm

Székelyföld autonómiája a román állam oszthatatlanságával sem ellentétes. A nép a szuverenitást nemcsak a parlament révén gyakorolja, hanem minden képviseleti szervén keresztül,[v] márpedig Székelyföld Önkormányzati Tanácsa éppen egy ilyen képviseleti szerv.

 

Következésképp az alkotmány első cikkével nem ellentétes Székelyföld autonómia-statútuma, az itt élő polgárok az autonóm régió létrejötte után is megmaradnak román állampolgároknak, a régió autonómiáját szavatoló törvény az ország egyik szerves törvénye, a regionális parlament szerepét betöltő Önkormányzati Tanács pedig az alkotmány 117. cikke alapján létrehozott autonóm közigazgatási hatósága lesz Romániának.

 

Nyilván ezekből az érvekből nem következik az, hogy nem lenne hasznos egy olyan alkotmányos reform, amely nemcsak megengedő Székelyföld önkormányzását illetően, de az ország általános decentralizációjának keretén belül a spanyolhoz hasonló alkotmányos feltételeket teremtene az autonómiának.

 

De ha nem hoz az autonómia számára kedvező változást egy alkotmányos reform, akkor is tudnunk kell, Románia hatályos alkotmánya egyetlen érvet sem kínál Székelyföld önkormányzása ellen. Nem kérjük, és soha nem kértük Románia alkotmányának módosítását, még az első cikkét sem. Csak autonómiát kértünk a székelyek által lakott régiónak az alkotmány 4. cikkében kifejezett jogok intézményi és törvényi garanciájaként.

 

Izsák Balázs

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2013. március 24.

 

[i] La France est une République indivisible, laïque, démocratique et sociale

[ii] La soberanía nacional reside en el pueblo español, del que emanan los poderes del Estado

[iii] La Constitución se fundamenta en la indisoluble unidad de la Nación española, patria común e indivisible de todos los españoles, y reconoce y garantiza el derecho a la autonomía de las nacionalidades y regiones que la integran y la solidaridad entre todas ellas

[iv] El autogobierno de Cataluña se fundamenta también en los derechos históricos del pueblo catalán, en sus instituciones seculares y en la tradición jurídica catalana.

[v] Ion Deleanu: Instituţii şi proceduri constituţionale în dreptul român şi în dreptul comparat, Bucureşti 2006

0
0
0
s2smodern

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt

A Székely Nemzeti Tanács számlaszámai
Asociaţia Siculitas Egyesület

OTP BANK – Târgu Mureş/Marosvásárhely
LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01
EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01
USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01
HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01

Asociatia Siculitas Egyesület
Forint: 11705015-20001900
OTP Bank Nyrt Budapesti Régió

Itt is elküldheti adományát

Adja meg az összeget!

Webfejlesztés, karbantartás: DIGITAL STUDIO