Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért
  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért

Pál Antal Sándor akadémikus Gábor Áron-díjához

Berekméri Árpád-Róbert, levéltáros
Marosvásárhely, 2013. március 10.


Tisztelt hölgyeim és uraim!

Pál Antal Sándor történetírói tevékenységét fiatal pályatársként méltatni számomra nagy megtiszteltetés, de ugyanakkor igen nehéz feladat, annál is inkább, hogy már a felkérés pillanatában tudtam: e tartalmas életpálya részletes, minden mozzanatát feltáró bemutatására nem vállalkozhatok. Levéltárosi szóhasználattal élve, engedjék meg tehát, hogy a Pál Antal Sándori életmű bő forrásanyagának néhány fontosabb mozzanatát tárjam fel önök előtt.

 

A felcsíki Karcfalván 1939-ben elindult életpályán, a csíkmadarasi gyermekévek, majd hadiárvaság hátrányának korai megtapasztalása mély, lélekformáló nyomokat hagytak, amelyből a későbbi életszakaszban is meríteni lehetett. Nevelőapjának gyakori helyváltoztatása miatt Pál Antal Sándor középiskolai tanulmányit több helyen végezte, majd magánúton érettségizett. A három évig tartó madarasi gazdálkodás után lépte át Kolozsváron, az akkor még önálló magyar Bolyai Egyetem kapuját, ahol tanulmányait kiváló oktatók (mint Jakó Zsigmond, Pataki József, Imreh István, Csetri Elek és mások) igazgatták. Szakember formáló hatásuk a fiatal pályatárs életében is megmutatkozott, hiszen azt, az egyetemi diploma megszerzése után, az erdélyi magyarság, és azon belül a székelység múltjának feltárására szentelte.

 

Pál Antal Sándor 1963-ban kezdte meg levéltárosi pályafutását Marosvásárhelyen. Tudását, és a levéltárosi szakma iránti elkötelezettségét gyorsan a helyi közösség szolgálatába állította. Tudományos, forrásfeltáró munkássága mellett, nem csak a levéltárat felkeresőket igazgatta és látta el hasznos tanácsokkal, hanem a levéltárosi szakképzésből is kivette a részét: előbb Bukarestben, majd Marosvásárhelyen oktatott magyar és latin paleográfiát. Munkájának eredményeként előbb a főlevéltárosi, majd a tanácsos-levéltárosi tisztséget érdemelte ki.

 

A fiatal generációra gyakorolt hatása közismert, úgy ahogy közéleti tevékenysége is. Az Erdélyi Múzeum Egyesület helyi tagozatának elnökeként számos tudományos ülésszak, rendezvény szervezője, lebonyolítója, ugyanakkor számos, a helyi fiatal történész-közösség kibontakozását is elősegítő tervezet ötletgazdája és kivitelezője. E szerteágazó tevékenység mellett a „tanulmányi előmenetelt” sem hanyagolta. A pecséttan tárgyköréből, Nicolae Edroiu akadémikus vezetésével, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen doktori címet szerzett. Értekezését a „Marosszéki intézmények és pecsétjeik” cím alatt tette közzé.

 

A történettudomány szolgálatában eltöltött munkásság, főleg az utóbbi évtizedekben kiteljesedett termését már nyomon követni is nehéz, nemhogy felsorolni. Az erdélyi magyarság és a székelység történetének számos szegmensét (intézmény és falutörténet, az 1848/49-es szabadságharc és 1956, forráskiadványok és tanulmánykötetek) érintő munkák sokaságát most csupán néhány számadat tükrében érzékeltetjük. Pál Antal Sándornak eddig 21 önálló, vagy társszerzőkkel együtt írt kötete jelent meg. Továbbá 14 kötetet szerkesztett, 14 könyvfejezetet és több mint 200 folyóiratcikket, illetve tanulmányt írt. Mindezek mellett számtalan honismereti és közérdekű cikk, lexikon szócikk és bibliográfia került ki tolla alól. A sorolt publikációk mellett, a munkáira való hivatkozások sora teszi teljessé a történészi képet. Itt kell megjegyeznünk, hogy 2013-ig írásaira 190 munkában 818 hivatkozás történt.

 

Az eddig elvégzett, de egyáltalán nem befejezett tevékenység Pál Antal Sándor számára – teljesen megérdemelten – számos babért termett, amelyek az erdélyi és a magyarországi tudományos élet elismerésének számtalan bizonyítékát jelentik. Levéltárosi munkásságáért 2002-ben Pauler Gyula díjat kapott. 2006-ban a „Szabadság hőse” emlékéremmel, illetve Gr. Mikó Imre emléklappal tüntették ki. Ezeket az elismeréseket 2009-ben a Gr. Mikó Imre és az Arany János-emlékérem, majd 2010-ben a Széchenyi Ferenc-díj követte. Életművének mintegy megkoronázásaként 2010. május 3-án, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Székfoglaló beszédét a „Népességi viszonyok a székelyföldön a 18. század elején” címmel, 2011. szeptember 15-én tartotta meg.

 

A fent soroltak tükrében egy nyugodt és kiteljesedett történészi pályafutásra gondolhat az ember. Egy olyanra, amelyben a szereplő mindent elérve saját elefántcsonttornyába bezárkózva élvezi elvégzett munkájának gyümölcseit, de tapasztalatból mondom, hogy ez nem így van. Pál Antal Sándor, aki életművén keresztül az összmagyar történetírás részévé vált, nem ezt teszi. Sokszor a fiatalokat is megszégyenítő hévvel továbbra is alkot. Teszi ezt azért is, mert vallja, hogy: „[...] az akadémikus kötelessége az, hogy tovább szolgálja a magyar tudományosságot, annak súlyát, jelentőségét gyarapítsa az egyetemes tudományosságban. Nem ülhet a babérjain. [...] folytatni kell a kutatásokat, és a források alapján a múltnak egy-egy fehér foltját vagy elferdített vetületét kell eltüntetnie, kiigazítania. Ebben áll a történész feladata.”

Ehhez a történészi munkához kívánok a magam részéről is további erőt és egészséget!

Köszönöm!

0
0
0
s2smodern

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt

A Székely Nemzeti Tanács számlaszámai
Asociaţia Siculitas Egyesület

OTP BANK – Târgu Mureş/Marosvásárhely
LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01
EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01
USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01
HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01

Asociatia Siculitas Egyesület
Forint: 11705015-20001900
OTP Bank Nyrt Budapesti Régió

Itt is elküldheti adományát

Adja meg az összeget!

Webfejlesztés, karbantartás: DIGITAL STUDIO