Változóban az Unió gyakorlata a kisebbségi jogok kérdésében!
Az erdélyi magyarság jövőjét érintő, történelmi távlatú esemény zajlott le Luxemburgban ez év szeptember 24-én, anélkül azonban, hogy erről értesült volna a közvélemény. Igaz, hogy a címben megjelölt folyamat nem jelent fordulatot, de fordulattal felérő pontosítását, árnyalását az uniós joggyakorlatnak a kisebbségi kérdésben.
Korábban uniós intézmények, tagállamok, de közvéleményformáló személyiségek is azt hangsúlyozták, hogy ezen a területen nincs jogalkotási hatásköre az Európai Uniónak. Ezzel szemben az Európai Törvényszék 2019. szeptember 24-én meghozott ítéletében úgy fogalmaz, hogy az a tény, hogy a szerződések nem tartalmaznak kisebbségi jogokra vonatkozó célkitűzéseket, még nem jelenti azt, hogy a Bizottság ne alkothatna saját kompetenciáján belül olyan jogszabályt, amely kitér az alapvető uniós értékek védelmére! Ezek közé tartoznak a kisebbségi jogok és Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége. Ezzel lezárult egy olyan korszak, amikor uralkodhatott az a felfogás, hogy uniós jogi aktus nem térhet ki a nemzeti kisebbségek védelmére.
Foglaljuk össze röviden az előzményeket:
2013. június 18-án jegyezték be a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését, majd július 25-én megjött az elutasítás is. Szeptember 26-án nyújtották be a szervezők az elutasítást megfellebbező keresetet, majd a hat évig tartó jogvita 2019. március 7-én zárult le az Európai Bíróság ítéletével, amely a kezdeményezők javára döntött.
A Minority SafePack, azaz a FUEN és az RMDSZ kisebbségvédelmi csomagjának beterjesztése egy hónappal később, 2013. július 16-án történt. Az Európai Bizottság ennek nyilvántartásba vételét is elutasította. A fellebbezést követően, 2017. február 3-i ítéletében a Törvényszék az elutasítás elégtelen indoklására hivatkozva megsemmisítette a bizottsági határozatot, majd az Európai Bizottság 2017. március 29-én részlegesen nyilvántartásba vette a Kelemen Hunor által képviselt polgári bizottság kezdeményezését.
A jó ügyeket a támadások, a gáncsolások is segítik. Így segítette Románia az egymást kiegészítő és egymás mellett párban haladó két erdélyi polgári kezdeményezés ügyét is. Az egyik részleges nyilvántartásba vételét (Minority SafePack) 2017. június 28-án támadta meg az Európai Törvényszéken, a másiknak pedig (Nemzeti Régiók) a nyilvántartásba vételét 2019. július 8-án. Az első ügyben már az idén, szeptember 24-én ítélet született, amely a mi szempontunkból legfontosabb következtetését le is vonta, és amelyet fennebb már idéztünk, de érdemes megismételni: az a tény, hogy a szerződések nem tartalmaznak kisebbségi jogokra vonatkozó célkitűzéseket, még nem jelenti azt, hogy a Bizottság ne alkothatna saját kompetenciáján belül olyan jogszabályt, amely kitér az alapvető uniós értékek védelmére! Ezek közé az értékek közé tartoznak a kisebbségi jogok és Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége.
Nem pusztán szólam és korántsem érdektelen tehát az a felismerés, hogy a két kezdeményezés kiegészíti, érvei, célkitűzései kölcsönösen támogatják egymást, hanem a kisebbségi jogok, nemzeti közösségek, önálló állam nélküli népek jogait erősítő tény. Nem véletlen, hogy a Minority SafePack részleges bejegyzése ellen Románia által indított kereset fent jelzett elutasítása szeptember 24-én, a Nemzeti Régiók ügyében hozott bírósági ítélet érveire mint precedensekre épül. Tanulságként Románia számára is!
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2019. december 10.
Székely Nemzeti Tanács
