Egy demokratikus országban a szubszidiaritás elvét következetesen alkalmazzák, így elképzelhetetlen, hogy egy régió, illetve az azt lakó közösség sorsáról máshol, mások döntsenek. Ezt az elvet Romániában sem hagyhatják figyelmen kívül, amikor az ország területi-közigazgatási átszervezésérõl döntés születik, az új közigazgatási egységek kialakításáról kizárólag az érintettek dönthetnek, a döntés legdemokratikusabb intézménye pedig a népszavazás.

Romániában napirenden van a közigazgatási átszervezés, ami egyaránt jelent veszélyt, illetve lehetõséget Székelyföld számára. Az eredmény elsõsorban rajtunk múlik. Üdvözöljük, hogy Kovászna megye képviselõ testülete, tudatában lehetõségeinek és felelõsségének, népszavazás kiírásáról döntött, aminek során a megye lakói véleményt nyilváníthatnak arról, hogy akarják-e, hogy létrejöjjön Székelyföld mint közigazgatási egység. Örvendetes, hogy a képviselõ testület magyar tagjai – pártállástól függetlenül – egyhangúlag támogatták a kezdeményezést. Kérjük ugyanakkor Hargita megye, valamint a marosszéki települések önkormányzatait, hogy csatlakozzanak az így létrejött székely nagykoalícióhoz. Ha ezt teszik, akkor Székelyföld csak nyertese lehet a közigazgatási átszervezésnek.

A jelenleg érvényben lévõ népszavazási törvény világosan kimondja, hogy egy közigazgatási egység határainak megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha elõzetesen, helyi népszavazáson az érintett lakosság véleményt nyilvánított a módosításról. Ezért téves minden olyan állítás, miszerint a megyehatárok módosításáról csak a parlament által kiírt országos népszavazás dönthet. A döntés a helyi közösség kezében van, a népszavazás kiírása pedig az önkormányzatok lehetõsége és felelõssége.

Marosvásárhely, 2011. november 4.

Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke