Az Európai Bizottság 2025. március 25-én, brüsszeli székházában, zárt ülésen hallgatta meg a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezésről. A Bizottság részéről Raffaele Fitto ügyvezető alelnök, a kohéziós és régiós politika biztosa, valamint Peter Berkowitz, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság igazgatója és munkatársaik voltak jelen. A kezdeményezés képviseletében részt vett a meghallgatáson Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dabis Attila külügyi megbízott, valamint László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője.
A tavalyi gyakorlatnak megfelelően az idén sem hívták meg a láttamozó bizottság ülésére a Székely Szabadság Napjának marosvásárhelyi szervezőit. A Soós Zoltán polgármester által összehívott bizottság önhatalmúlag, a gyülekezési jog megsértésével olyan elemeit változtatta meg a felvonulásnak, amelyek a szólás szabadságának korlátozását jelenti. Az előzetes bejelentésben „felvonulás” szerepel (románul: marș), míg ezt a láttamozó bizottság „tömegoszlásra” (románul: defluire) változtatta, ami azt jelenti, hogy ismét felszorítanak bennünket a járdára. A döntést egyértelművé tették, hiszen fel is tüntetik, hogy a „tömegoszlás” a járdán fog történni.
Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára
A székely vértanúk emléknapja, március 10-e 2012-től a Székely Szabadság Napja. Egy eszményt ünneplünk ezen a napon, a szabadság eszményét, amely közösségformáló és közösséget megőrző erő, mert csak az a közösség képes fennmaradni, amelyiknek van várnivalója a jövőtől. A szabadság gondolata forrása a cselekvésnek, és egyetlen kerete a létnek, amely a kisebbségi sorsot elviselhetővé teszi.
A Székely Nemzeti Tanács 2013-tól kezdve Marosvásárhelyen is megszervezi a madéfalvi megemlékezést. Székelyföld fővárosában a megemlékezésnek az a célja évről évre, hogy kiemelje a madéfalvi veszedelmet a helyi események sorából, és egyben emlékeztessen arra is, hogy 1762-1763 a székely nemzeti ellenállás két esztendeje volt.
Közismert, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem politikai párt, nem állít jelölteket a választásokon, egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése, és mindennapos tevékenységében következetesen vállalt elvek és értékek vezérlik. Amikor ezek az elvek és értékek veszélybe kerülnek, akkor erkölcsi kötelességünk megszólalni. Most ez a helyzet.
Felhívás Székelyföld és a nagyvilág magyar közösségeihez
Közös imával forduljunk a legfelső hatalomhoz, a történelem urához Székelyföld autonómiájáért 2024. október 27-én. A Székely Nemzeti Tanács húsz évvel ezelőtt vázolt egy olyan jövőképet a székelység elé, amely képes megtartani a szülőföldjén, teljes és tényleges egyenlőséget biztosítva a régió határain belül élő állampolgároknak, egy olyan jövőképet, amelyért küzdeni érdemes.
A Baszk Nemzeti Párt meghívására, a Székely Nemzeti Tanács képviseletében Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 29-én, részt vett a Bilbao közeli Foronda településen tartotta Alderdi Eguna elnevezésű éves nagy találkozón.
Különösebb meglepetés nélkül, felkészülten fogadtuk a román állam egyik intézményének, Maros megye prefektusi hivatalának támadását a székely zászló ellen.
A székelyföldi autonómiaküzdelem egyik fontos eseménye a Székely Szabadság Napja. Ez egy olyan pillanat, amikor évről évre az érintett közösség fejezheti ki elkötelezettségét és elszántságát Székelyföld területi autonómiájáért. Ha egyedül csak ennek az eseménynek a történetét tekintenénk át, és a tanulságokat akarnánk levonni a magunk számára, akkor három eszközt kell mérlegelnünk és a fejlesztésükön gondolkodnunk a jövőben. Ezekből az első a mozgósítás. Minél több emberrel kell megértetnünk, hogy az akkor elfogadott kiáltványra adott választól függetlenül a közösségi akaratnyilvánítás a fontos. Ez az elsődleges a sajtóértékelések előtt, a hivatalos válasz előtt és ez utóbbiak nem befolyásolhatnak bennünket az autonómiamozgalom tervezésében.
2024. július 20-án ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az Állandó Bizottság tagjai megvitatták a Román Kormány válaszlevelét, amelyet a Székely Szabadság Napján elfogadott petícióra küldött, Adrian-Ioan Vestea miniszter aláírásával. A gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadott határozattal szavazták meg a viszontválaszt, amely július 23-án a miniszter címére is megérkezett. A viszontválasz nem tér ki a kormány levelének tárgyi tévedéseire, inkább keresi a párbeszéd, mint a konfrontáció hangját.
2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékműve köré összegyűlt székelyek és erdélyi magyarok közfelkiáltással kiáltványt fogadtak el, amelyet a Maros megyei kormányhivatal segítségével eljuttattunk Románia kormányához. Erre a beadványra válasz érkezett, amelyet Románia közigazgatási minisztere, Adrian Ioan Veștea írt alá.
Ha a romániai magyar nemzeti közösség két képviselőt küld az Európai Parlamentbe, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk fenntartani a jelenlegi helyzetet. Ha hármat, akkor változást akarunk. Ám ha a történelemben először küldünk négy képviselőt – erre akkor van esély, ha minden szavazatra jogosult romániai magyar leadja a szavazatát a nemzeti összefogás jelöltlistájára –, akkor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy az autonómia ügyét bevigyük az Európai Parlamentbe, és győzelemre vigyük a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést.
A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította március 10-ét a Székely Szabadság Napjává. Az elmúlt évek során nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a napot és a hozzá kötődő eseményeket tekintik a román hatóságok az egyetlen olyan alkalomnak, amelynek jelentősége, súlya van a romániai magyar nemzeti közösség jogköveteléseinek szempontjából. Hiszen ez volt az a rendezvény, amelyet tiltottak, üldöztek, büntettek, vagy különböző mondvacsinált kifogásokkal próbálták korlátok közé szorítani. Éveken keresztül jogorvoslati perek hosszú sora kísérte a szervezők munkáját. 2017-ben úgy tűnt, hogy a sorozatosan pert vesztő hatóságok tanultak a sikeres jogorvoslati eljárásokból, és ezután nem fogják sérteni a Székely Szabadság Napján felvonulók alapvető emberi jogait.
A közelgő Székely Szabadság Napja arra késztet, hogy felhívással forduljunk szülőföldünk polgármestereihez, 2024. március 10-én tűzzék ki hivatalaik és az igazgatásuk alá tartozó közintézmények épületeinek homlokzatára a székely zászlót. Románia Alkotmányának 6. cikkelye elismeri és szavatolja a kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére. A székely zászló kitűzése alkotmányos jog, amellyel legalább a Székely Szabadság Napján élni kell. Ha az ünnep után a médiában terjednek a székely zászlóval díszített középületek fényképei, az egy tiszta és világos üzenet lesz: eléggé bátrak vagyunk ahhoz, hogy éljünk alkotmányos jogainkkal. Legyen a választási évben ez egy ösztönző a székely-magyar választók felé, érdemes megerősíteni Székelyföld önkormányzatait.
A 2023-as évre a Székely Nemzeti Tanács elnökének előterjesztésére, az Állandó Bizottság döntése alapján a Székely Nemzeti Múzeum részesül a Gábor Áron-díjban. Alapítása óta a székelység történelmi emlékezetének, kulturális kincseinek temploma a sepsiszentgyörgyi intézmény, és ezt tükrözi a műépítészet eszközeivel, a Kós Károly tervei alapján felépített múzeumépület. A díj odaítélése egyben tisztelgés a múzeumalapító Zathureczky Emília emléke előtt és olyan múzeumőrök/igazgatók előtt, mint Csutak Vilmos, Herepei János. Szabédi László, valamint a Székely Nemzeti Tanácsot alapító, a székely jelképeket megalkotó Kónya Ádám.
2023 decemberében ötödik alkalommal került a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútuma. A Székely Nemzeti Tanács húsz esztendejét tekintve elmondhatjuk, átlagosan négyévenként szembesül a román törvényhozás és az ország közvéleménye azzal a ténnyel, hogy a székelység nem mondott le arról a jövőképről, hogy demokratikus országgá tegye Romániát, azáltal, hogy megvalósitja Székelyföld területi autonómiáját. Figyelembevéve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk, a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómiastatútumát.
Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára
2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi nagygyűlésen fogadjunk el egy üzenetet Románia kormányának és parlamentjének címezve, amelyben a székely közösség tegye nyilvánvalóvá, hogy az autonómiastatútum gyorsított eljárással történő elutasítása a székelyföldi autonómiatörekvést nem zárta le. Láttuk, olvastuk a Törvényhozási Tanács ellenérveit, és ezek nem győztek meg minket. Egyetlen ellenérv sem tekinthető sem legitimnek, sem méltányosnak, de észszerűnek sem. Üzenjük meg: felkészülünk a hatodik beterjesztésre, és ennek támogatására minden törvényes eszközt meg fogunk ragadni romániai és nemzetközi szinten.
A Madéfalva nevével fémjelzett székely nemzeti ellenállás 260. évfordulójára gyűljünk össze az emlékmű körül, ahol a helyi önkormányzat hagyományosan megszervezi a megemlékezést. Gyűljünk össze Marosvásárhelyen is, ahol 2011 óta a Székely Nemzeti Tanács rendezvénye arra emlékeztet, hogy a Siculicidium véres lezárása volt a két évig tartó hősies küzdelemnek Európa legerősebb birodalmával szemben.
Székelyföld autonómiastatútuma ötödik alkalommal került Románia Parlamentjének asztalára. A beterjesztő, Kulcsár-Terza József országgyűlési képviselő kiváló politikai ösztönnel érezte meg, hogy a jelenlegi bonyolult világpolitikai helyzetben nem az elemzők értékelését kell követnie, hanem az általa képviselt közösség akaratát. A törvénykezdeményezést Zakariás Zoltán országgyűlési képviselő is ellátta kézjegyével.
Egy olyan esztendőben készülünk a madéfalvi veszedelem emlékének felidézésére, amelyben Románia miniszterelnöke a közigazgatási átszervezést riasztó fenyegetésként vetítette előre. 1764. január 7-én a császári katonák Madéfalvára szegezett ágyúi jelentették a veszedelmet, ma egy közigazgatási átszervezés térképe jelenti ugyanezt. 260 évvel ezelőtt az volt a kérdés, sikerül-e megtörni a székelység két éve tartó nemzeti ellenállását, ma pedig az, sikerül-e szétrombolni a székely közösség létezésének maradék közigazgatási kereteit.
A Székely Nemzeti Tanács november 18-án a marosvásárhelyi Vártemplomban tartotta XXIV. küldöttgyűlését.
A napirend előtt a küldötteket köszöntötte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Beke Mihály András első beosztott konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről. Ugyanakkor Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja az európai autonómiák létrejötte és működése kapcsán néhány lényeges szempontra hívta fel a figyelmet.
Összehívom a Székely Nemzeti Tanács XXIV. ülését, november 18-ára, 12 órától a marosvásárhelyi Vártemplomba.
Esztendők óta október utolsó vasárnapja előtt arra buzdítjuk a keresztény magyar gyülekezeteket, hogy Székelyföld Autonómiájának Napján közösen imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelmi egyházak döntő szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység magyar nemzeti identitását megőrizze, ellenálljon az asszimilációs nyomásnak. A hűség a szülőföldhöz, a családközpontúság olyan hitre épülő értékek, amelyek a közösséget megtartják és értelmet adnak az életnek. Ma a világpolitikára a háborús konfliktusok hangulata nyomja rá a bélyegét. A székelység békés úton, jogi eszközökkel akarja elérni Székelyföld területi autonómiáját, és ez példaértékű lehet az egész világnak. A mi számunkra hivatkozási alap nemzetközi fórumok előtt: az ő felelősségük, ha a békés törekvést mellőzik.
Október 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta soros munkaülését a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB).
A munkaülés napirendjén a tervezett küldöttgyűlés előkészítése szerepelt. Az ÁB elhatározta, hogy a küldöttgyűlésre folyó év november 18-án, szombaton, 12.00 órától, Marosvásárhelyen a Vártemplomban kerül sor.
Felhívás a nagyvilág magyar közösségeihez
2023-ban Székelyföld Autonómiájának Napja október 29-ére esik. Nagyszerű alkalom minden székely közösségnek és a velük szolidaritást vállaló magyaroknak szerte a világból, hogy hitet tegyenek amellett, hogy Székelyföld autonómiáját a jog eszközével lehet kivívni, és ennek elengedhetetlen feltétele a biztonság és a béke. A háború eszkalációjának hívei, a fegyverüzletben érdekeltek nem kerekedhetnek a józan gondolkodású emberek fölé, ezért legyen Székelyföld Autonómiájának Napján fellobbanó minden láng figyelmeztető jel: az emberiség többsége, ezen belül a székelyek is békét akarnak. A fellobbanó láng legyen egyben a szolidaritás lángja is a kárpátaljai magyarokkal és minden olyan közösséggel, amely ma veszélyben van és amelynek sorsát csak a területi autonómia tudja szavatolni, a hegyi-karabahi örményektől a koszovói szerbekig és nyilván minden, Magyarországtól elszakított nemzetrésszel.
Az emberek békére születnek. Magyarország kormányának békepárti álláspontja egyetemes vágyat, természetes emberi törekvést fejez ki a népek közötti erőszakmentes, alkotó együttműködésre. Fegyverszünetet és béketargyalást! - ez székelyek álláspontja is!
Szent István király a maga korában egyedülállót alkotott: törvényeiben, közigazgatásában, kultúrájában egységes államot. Nyoma van a magyar irodalomban, hogy milyen korán felébredt a ragaszkodás Magyarországhoz a magyar korona alattvalóiban. Az ismeretlen krónikás siratóéneke Magyarországért 1242-ben olyan szintű ragaszkodást fejez ki a hazához, amely Európa más államaiban évszázadokkal később jelentkezik. Az egységes, központosított, erős magyar állam messzi földről származó uralkodót is magyarrá tett az ország trónján. Luxemburgi Zsigmond Szent István és Szent László kultuszának éltetésében látta az ország társadalmi kohéziójának útját. A történelem úgy hozta azonban, hogy a szentistváni gondolat két szuverén területhez való ragaszkodásban élhetett tovább a XVI. századtól, és itt kezdődött a két haza éthosza is. Az az erkölcsi és nemzeti tartás, amely Magyarországhoz és Erdélyhez való hűségben ölt testet Bocskai István végrendeletében, Zrínyi Miklós, majd később Széchenyi István és Wesselényi Miklós életművében.
Tíz évvel ezelőtt, 2013. április 30-án alakult meg a nemzeti régiókért indított európai kezdeményezés polgári bizottsága, melynek tagjai Izsák Balázs, a polgári bizottság képviselője (Románia), Dabis Attila, a polgári bizottság képviselőjének helyettese (Magyarország), Korodi Attila (Románia), Schmalz Andrea (Németország), Publik Antal (Svédország), Jeursen, Franciscus Albert Bernardus (Hollandia), Xucla, Jordi (Spanyolország/Katalónia) Martiarena Miren (Spanyolország/Baszkföld), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék) Őry Péter (Szlovákia/Felvidék) Gillet Pierre (Belgium), Dudda Roland (Ausztria).
A mai napon, 2023. március 27-én iktattuk Marosvásárhely polgármesteri hivatalában a 2024. évi Székely Szabadság Napjának előzetes bejelentését. Látva azt, hogy tizenkét év tapasztalata, együttműködése a hatóságok részére nem volt elég ahhoz, hogy az állampolgári jogok és a törvények tiszteletben tartásával viszonyuljanak a március 10-i nyilvános rendezvényhez, kénytelenek vagyunk megadni minden román hatóságnak a lehetőséget, hogy kifejtse álláspontját, ugyanakkor a szervezők számára is legyen kellő idő az esetleges jogorvoslati eljárásra.
A Maros megyei csendőrség marosszentgyörgyi egysége 2023. március 16-án egy büntető jegyzőkönyvet állított ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke részére, amelyet március 23-án kézbesített a posta.
Emlékeztetjük a közvéleményt, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2023. március 10-én ismét megszervezte Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját, amelyen mintegy 1500-2000 személy vett részt. A fent említett jegyzőkönyv ezt a rendezvényt minősíti „betiltottnak”, mindazok ellenére, hogy Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nem bocsátott ki tiltó határozatot.
Székely Nemzeti Tanács
