Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székely Nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön

FOLYTATÓDIK A KÜLPOLITIKAI MUNKA

A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége Izsák Balázs elnök vezetésével Brüsszelben találkozott és tárgyalt Dabis Attila külügyi megbízottal.

Új honlap az autonómiáért

 

A Székely Nemzeti Tanács új honlapját ajánljuk minden érdeklődő figyelmébe. Ezentúl a közképviseleti testület híreit, dokumentumait, kiadványait, Székelyföld bemutatását, a rólunk és általunk szervezett események visszhangját mind megtalálja a www.sznt.org címen.

 

A székely haza ünnepe

 

Október 28-án, este, őrtüzek, lármafák lobbantak Székelyföld több mint száz településén és számos helyszínen Kárpát-medence szerte. Négy évvel a mozgalom elindítása után elmondhatjuk, a közösség megértette, és elfogadja, hogy szükség van legalább egyszer egy évben egy olyan emléknapra, amelyen a székely települések közösségeit a székely haza eszménye mozgósítja. Esztendőkkel korábban, éppen ezért neveztük ezt az alkalmat Székelyföld Autonómiája Napjának. Az egyéni és kollektív jogokon túl, jogunk van egy olyan hazához, ahol élünk, amelyhez a múltunk és hagyományaink kötnek, és amelynek erőforrásai biztosítékai a jövőnknek. A patriotizmus, túl ezen a jogon, jelenti még azt a ragaszkodást és szeretetet, amelyet minden ember érez a szülőföldje iránt. Száz évvel ezelőtt elveszítettük Magyarországot, de megtartottuk többségünket annak egy kicsiny szigetén, Székelyföldön. Ahogy a hazafiság nem összeegyeztethetetlen a lokálpatriotizmussal, úgy az egész Kárpát-medencére kiterjedő magyar hazafiság sem ellentétes a székely patriotizmussal, amely Székelyföld határai közötti szülőföldünk iránt táplált elkötelezettséget és szeretetet jelenti.

 

Követeljük szabadságunk közjogi garanciáit!

Ma, 2018. október 28-án, Székelyföld Autonómiájának Napján, válaszolva a Székely Nemzeti Tanács felhívására több székelyföldi településen, de szerte a nagyvilágban lármafák, máglyák, fáklyák, gyertyák ezrei lobbantak fel.

A Székely Nemzeti Tanács 15-ik éve küzd Székelyföld területi autonómiájáért. 2018-ban ugyanakkor a száz évvel ezelőtt megalakult Székely Nemzeti Tanácsra is emlékezünk, és azokra a hősies erőfeszítésekre, amelyekkel az akkori székelyek Magyarország területi integritását akarták megőrizni. 2018. november 18-án, Sepsiszentgyörgy főterén azért gyűlünk össze, hogy ismételten felmutassuk a világnak a székelyek akaratát: nem hátrálunk, és nem mondunk le Székelyföld területi autonómiájáról!

 Fordulat állt be a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott uniós polgári kezdeményezés ügyében Paolo Mengozzi főtanácsnok indítványának közzétételével. Az előzményekhez tartozik a székely közképviselet 2011. június 3-án meghozott döntése, amely kimondta: élni kíván az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével. Később a kezdeményezés nyilvántartásba vételéhez szükséges információkat is meghatározta, és meghatalmazta az Állandó Bizottságot, hogy mellékletet is készítsen, amely indokolja „a kezdeményezés jogosultságát és kapcsolódását az uniós szerződésekhez”.

A Székely Nemzeti Tanács 15 évvel ezelőtt arra kapott meghatalmazást a székely falvak és városok közösségeitől, hogy képviselje igényüket Székelyföld területi autonómiájára, és azt váltsa valóra egy szerves törvény révén.

Október 28. – Székelyföld Autonómiájának Napja

Együttes ülésre hívjuk össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács küldötteit a marosvásárhelyi Vártemplomba, 2018. október 27-én, szombaton du. 4 órára.

A Székely Nemzeti Tanács centenáriumi nagygyűlésére, Sepsiszentgyörgy főterére hívja a székelyeket, 2018. november 18-ára, 13 órára. Legyen ez az emlékező nagygyűlés a székelység és a vele szolidaritást vállaló erdélyi magyar közösség olyan egységes megmozdulása, mint öt évvel ezelőtt a Székelyek Nagy Menetelése volt. Emlékezzünk együtt száz év küzdelmeire, a Székely Nemzeti Tanács alapítóira, a Székely Hadosztályra, és az ötven éve megszüntetett Magyar Autonóm Tartományra. Tekintsük át együtt az utóbbi tizenöt évet is, amely a Székely Nemzeti Tanács újjáalakulása óta telt el. 

Folyó év július 21-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (ÁB).

  1. december 22-én Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő benyújtotta a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a Parlament Állandó Bizottságánál 774.számmal iktattak. Ezt a törvénykezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács fogadta el 2004. január 17-én. A döntést közvita előzte meg, amelynek alapja a Dr. Csapó József által kidolgozott tervezet volt, amelyet a székely falvakban és városokban alakuló helyi székely tanácsok munkadokumentumként fogadtak el. Ilyen módon ez a törvényjavaslat a Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentuma, amelynek képviseletére a székelységtől megbízást kapott.
  2. december 22-én harmadszor került benyújtásra Székelyföld Autonómiastatútuma. A Törvényhozási Tanácsnak a címben említett számú negatív véleményezése (a továbbiakban: Véleményezés) megalapozta a parlamenti elutasítást, hiszen mind a képviselőház, mind a szenátus szakbizottságai számára az egyetlen elemző dokumentum volt, és egyetlen más testület, hatóság sem fogalmazott meg olyan ellenérvet a javaslattal szemben, amely ne lenne része a fent említett negatív véleményezésnek. Ezért erre úgy lehet tekinteni, mint a román állam hivatalos álláspontjára. A Székely Nemzeti Tanács erkölcsi kötelessége, hogy a román állam elutasító, hivatalos álláspontjával szemben megjelenítse a székely közösség ellenérveit, amelyek összességükben a Véleményezés, azaz a román állam elutasító érvrendszerének a cáfolatát is jelentik.

Örömmel üdvözöljük a Magyar Tudományos Akadémiának a fenti címmel kiadott közleményét, amely lezár egy káros és értelmetlen vitát a székelység nemzeti hovatartozásáról.

Ennek előzménye egy kezdeményezés beterjesztése a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely a Magyarországon élő székelyekkel bővítette volna a nemzetiségek jogairól szóló törvényben felsorolt 13 nemzetiséget (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán).

A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a terrorizmussal vádolt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A hírt megdöbbenéssel fogadta a magyar közvélemény, de az alapfokú ítélet után – amely letöltöttnek tekintette az indokoltan vagy indokolatlanul kiszabott büntetést is – meglepetésként hatott az egész román közvéleményre.

Levél a nagykövetségekre

Egy nap késéssel, szerdán került a szenátus plénuma elé Székelyföld területi autonómiájának a képviselőház által már elutasított törvénytervezete. A várakozással ellentétben az ülésen végül szavazásra, illetve érdemi vitára sem került sor, mindössze általánosságban az elutasítás mellett érvelő politikai nyilatkozatokra jutott idő. A honatyák jövő kedden délután szavaznak a tervezetről. A jogszabály kezdeményezője, Kulcsár-Terza József, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője szerint az ülésen szándékosan kerülték a vitát, a román pártok részéről felszólalók elferdített tényekkel próbáltak érvelni a tervezet ellen.

A Székely Nemzeti Tanács sikeres pályázata nyomán, a Bethlen Gábor Vagyonkezelő ZRT jóvoltából a Sepsiszéki Székely Tanács 25 nagyméretű székely zászlót osztott ki mozgatható tartószerkezettel, melyhez nem kell építési engedély, többnyire sepsiszéki településekre. A kedvezményezettek ezúttal az egyházak voltak, hogy a templomaink előtt lobogó zászlók hirdessék, ragaszkodunk szülőföldünkhöz, székelységünkhöz, sokat üldözött szimbólumainkhoz, s itt akarunk megmaradni őrizvén nemzeti identitásunkat.

Székelyföld az őt megillető támogatástól esik el

 

Április 11-én a bukaresti képviselőház elutasította Székelyföld autonómia statútumát. Izsák Balázs a Magyar Fórum megkeresésére elmondta, hogy az életnek az ad értelmet, hogy másokért, mások jogaiért, mások boldogságáért küzdünk. Családért, faluért, városért, népért, hittestvérekért. Aki ebbe belefárad, az többé már nem él.

2018. május 3-án a Európai Unió Bírósága másodfokon tárgyalást tartott az Izsák és Dabis kontra Bizottság ügyben (elsőfokú eljárás ügyszám: T-529/13; másodfokú eljárás ügyszám: C-420/16 P).

Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó, Kulcsár-Terza József tavaly decemberben iktatott egyéni törvénykezdeményezését holnap, május 8-án, 12 órától a szenátus közigazgatási és területrendezési szakbizottsága, mint jelentéstevő bizottság tárgyalja. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki ezúttal nem tud részt venni az ülésen, levélben küldte el a bizottság elnökének, Cârciumaru Florin szenátor úrnak a Törvényhozói Tanács korábbi véleményezésének részletes cáfolatát.

Április 28-án, szombaton, 17 órától a Kultúrpalota Kistermében tisztújító gyűlést tartott Marosszék Székely Tanácsa. László György leköszönő elnök beszámolóját elfogadta a küldöttülés. Ezt követően a testület elhatározta, hogy kilenc tagú elnöksége lesz Marosszék Székely Tanácsának. A választás eredményeként Marosszék Székely Tanácsának elnöke Dr. Dónáth Árpád, alelnöke László György és Vass Imre, elnökségi tagok: Engi Albert, Selyem Levente, Gáspár Sándor, Csegzi Attila és Lukács Levente. A tanács jegyzője Szűcs Péter.

A testület a továbbiakban elhatározta, hogy Marosszék területén – lehetőleg közterületen – hordozható tartóoszlopon nagyméretű székely zászlókat fog kihelyezni. Ehhez a megoldáshoz nem szükséges építkezési engedély, ilyen módon kizárható a hatósági zaklatás.

Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja, az úgynevezett Kisebbségi Intergroup strasbourgi ülésén Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért című polgári kezdeményezés érvrendszerét ismertetve arra kérte a képviselőket, hogy rendes jogalkotói eljárás nyomán szerezzenek érvényt az abban foglalt elveknek és gyakorlatnak.

A tegnap, 2018. április 11-én – amint várható volt – a képviselőház elutasította Székelyföld autonómiastatútumát. A magyar képviselők határozottan, meggyőződéssel érveltek Székelyföld autonómiája mellett megértetve a román politikai elittel és a román közvéleménnyel, hogy a magyarság egységes Székelyföld autonómiájának igénylésében. A korábbi két beterjesztéshez képest ez az egyik fontos hozadéka a tegnapi vitának.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

A magyarországi választások másnapján fontosnak tartjuk leszögezni: a székelység autonómiatörekvésének mozgatórugója épp az a magyar nemzeti elkötelezettség, amely tegnap Magyarországon példátlan módon mozgatta meg a szavazókat, és ez a nemzeti érdekeket markánsan képviselő FIDESZ-KDNP kormányzat győzelmét hozta el.

Dr. Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottját a román határrendészet, meg nem nevezett nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, három évre kitiltotta Romániából. Ez az intézkedés sérti az Európai Unió polgárainak szabad közlekedéshez való jogát, teljes mértékben megalapozatlan, törvénytelen, alkotmányellenes, és alapjogsértő.

2018. március 20-án Kulcsár-Terza József képviselő meghívására a Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst, aki a napirenden lévő Székelyföld Autonómiastatútumának legfontosabb jellemzőit ismertette. A szakbizottsági ülésen támogatóan nyilatkozott a két RMDSZ-képviselő, elhangzott néhány ellenvélemény, majd a bizottság elnöke, Florin-Claudiu Roman pár mondatban ismertette a Törvényhozási Tanács negatív véleményezését, és ennek szellemében javasolta a tervezet elutasítást. Emlékeztetünk arra, hogy 2004-ben, az autonómiastatútum első benyújtásakor elutasították a Székely Nemzeti Tanács akkori elnökének, dr. Csapó I. Józsefnek a meghallgatását.

Negatívan véleményezte és elutasításra javasolta a képviselőház közigazgatási és területrendezési szakbizottsága kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő terjesztett be tavaly decemberben egyéni jogszabály-kezdeményezésként.

A Székely Szabadság Napja után a nagyvilágban élő magyarok nemzeti ünnepére készülünk. Az előbbi ünnepre a székely szabadság eszménye mozgósít mindenkit, míg az utóbbira az 1848-as, valóra vált szabadságeszmény: Magyarország szabad, független állam, és az elszakított nemzetrészek legszilárdabb támasza. Nekünk, határon túl élő magyar nemzeti közösségeknek, nekünk, székelyeknek, létfontosságú cél, hogy Magyarország megmaradjon szabadnak, demokratikusan megválasztott intézményei hozzák meg az országra vagy a nemzet egészére vonatkozó döntéseket, és ezek soha ne kerüljenek idegen érdekek befolyása alá.

2018. március 9-én megkíséreltem áthaladni a magyar-román határon az Ártánd-Bors határátkelőnél, közép-európai idő szerint 12.44 órakor, egy svájci-magyar barátommal közösen.

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére március 10-én immár közel egy évtizede minden évben összegyűlünk Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Szabadság Napján, hogy emlékezzünk és Székelyföld területi autonómiáját követeljük. Emlékezzünk a székely vértanúk áldozatára, akik a nemzeti önrendelkezésért adták életüket, merítsünk erőt a példájukból, és követeljük Székelyföld autonómiájának törvényes és intézményes garanciáit is. A ma élő székelyek számára ez a nap az összetartozás, a tudatos, közös fellépés napja, a nemzeti önrendelkezés, az autonómia jegyében.

Nyílt levél Carmen Daniela Dan Asszonynak, Románia belügyminiszterének
Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

 

Tisztelt Miniszter Asszony!

 

 

Az elmúlt években megállapítottam, hogy minden egyes áthaladásomkor Románia határán a Román Határrendőrség kiemelt figyelmét élvezem. Több esetben előfordult, hogy a határrendőr utasítására kényszerparkoláson kellett akár egy órát is várakoznom, néha a számítógép meghibásodását, máskor más valótlan okokat hoztak fel ürügyként. Tanulmányoztam a román határátkelés rendszerére vonatkozó törvényeket, és könnyen rájöttem, hogy Romániában „nyilvántartott személyként” (persoană cu consemn) tartanak számon. Ezeket a személyeket a törvényes előírásoknak megfelelően sajátos módon kezelik Románia határain.

Szerdán, február 21-én hozta nyilvánosságra az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának Romániáról szóló jelentését, amely több fontos kisebbségvédelmi kérdésben elmarasztalja Romániát és számos olyan a romániai magyar közösséget érintő jogsértést is bemutat, amelyek az erdélyi magyar civil szervezet által készült árnyékjelentésekben szerepeltek.

Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen él az erdélyi magyarság legnagyobb magyar közössége. Ezt ma – a magyarság számának folyamatos csökkenése ellenére is – még mindig le lehet írni.

Az első világháborút lezáró békefolyamat Székelyföldet elszakította Magyarországtól, és egy idegen ország, Románia fennhatósága alá rendelte, de ugyanakkor a nemzetközi jog alanyának ismerte el a székely népet az erdélyi szászokkal együtt.

Kéréssel fordulunk Székelyföld lakóihoz, illetve mindazokhoz szerte a nagyvilágban, akik az autonómia ügyét támogatni akarják, hogy anyagilag járuljanak hozzá a Székely Szabadság Napjának sikeres megtartásához.

Egy olyan esztendőben készülünk a Székely Szabadság Napjára, amelyben a Székely Nemzeti Tanács száz éves évfordulójáról is megemlékezünk. Paál Árpádnak, a Székely Köztársaságra vonatkozó tervével, egyben száz éves lesz a székely önrendelkezési mozgalom.

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt