2003. október 26., vasárnap
SZÉKELY NEMZETI TANÁCS
HÁZSZABÁLY

A Székely Nemzeti Tanács működési szabályát és tárgyalási rendjét a következőkben állapítjuk meg:

I. A Székely Nemzeti Tanács megalakulása

1. cikk
A Székely Nemzeti Tanács a települési állampolgári gyűléseken közképviseletre felhatalmazott küldöttekből áll.

2. cikk
A Székely Nemzeti Tanács alakuló ülését a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete hívja össze. Az alakuló ülést az SZNT KT soros elnöke vezeti. Az alakuló ülésen a széki székely tanácsok elnökeinek előterjesztése alapján megtörténik a számbavétel.

3. cikk
A Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésén, a számbavételt követően, az ülésvezető elnök, a küldöttek közakaratból származó közképviseleti méltóságát figyelembe véve, megalakultnak nyilvánítja a Székely Nemzeti Tanácsot.

4. cikk
A széki székely tanácsok javaslatára a Székely Nemzeti Tanács kijelöli az Állandó Bizottságot. Az Állandó Bizottság tagjai: elnök, alelnökök, jegyzők.

5. cikk
A széki székely tanácsok javaslatára a Székely Nemzeti Tanács kijelöli a szakbizottságok elnökeit, titkárait és elfogadja a szakbizottsági tagokat.

6. cikk
A Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői, kijelölésük után, működésüket azonnal megkezdik.

II. A Székely Nemzeti Tanács tagjai

7. cikk
A Székely Nemzeti Tanács tagjai azok a küldöttek, akik tevékenységüket a székelyföldi települések többségi székely lakóinak, minden magyar nemzetiségű lakójának akaratából, felhatalmazásával és érdekében végzik.

8. cikk
A Tanács közképviselettel felruházott tagjának joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen a Tanács munkájában.

9. cikk
(a) A Tanács tagjainak részvétele a szakbizottságokban nem kötelező.
(b) A szakbizottságok tagjait a széki székely tanácsok jelölik ki, a Tanács erősíti meg. Ezen küldöttek szakbizottsági részvétele a közképviseleti hatáskörök része.

III. A Székely Nemzeti Tanács szervezete

10. cikk
A Székely Nemzeti Tanács elnökének feladatai, különösen
(a) összehívja a Székely Nemzeti Tanács üléseit
(b) elnököl a Tanács ülésein
(c) összehívja és vezeti a bizottsági elnökök tanácskozásait
(d) megtárgyalás és elfogadás végett előterjeszti a Tanács munkaprogramját
(e) képviseli a Székely Nemzeti Tanácsot
(f) szervezi a Székely Nemzeti Tanács nemzetközi kapcsolatait és erről tájékoztatja a Tanácsot
(g) összehangolja a szakbizottságok tevékenységét
(h) irányítja a Tanács költségvetésének összeállítását és végrehajtását
(i) meghatározza a Tanács hivatali szervének feladatait, belső tagozódását és kijelöli vezetőit

11. cikk
A Székely Nemzeti Tanács alelnökeinek feladatai
(a) Az elnököt akadályoztatása esetén vagy megbízásából az alelnökök helyettesítik.
(b) Az elnököt helyettesítő alelnökök jogai és kötelezettségei azonosak az elnökével.

12. cikk
A Székely Nemzeti Tanács jegyzőinek feladatai, különösen
(a) Az elnök által megállapított sorrendben a soros jegyzők folyamatosan segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében.
(b) A jegyzők olvassák fel a tanácsi iratokat, összeszámolják a szavazatokat, szerkesztik és hitelesítik a jegyzőkönyveket.
(c) Titkos szavazás esetén a jegyzők szavazatszedő bizottságként járnak el.
(d) A jegyzők ellenőrzik a Tanács ügyvitelét, gazdasági tevékenységét, költségvetésének végrehajtását.

IV. A szakbizottságok

13. cikk
A Székely Nemzeti Tanács szakbizottságai
1. Jogi és emberjogi szakbizottság
2. Önkormányzási szakbizottság
3. Külügyi és tájékoztatási szakbizottság
4. Vallásügyi szakbizottság
5. Oktatási szakbizottság
6. Művelődésügyi, történelmi és hagyományörző szakbizottság
7. Gazdasági szakbizottság
8. Szociális szakbizottság

14. cikk
A szakbizottságoknak véleményező, javaslattevő és ellenőrző hatásköre van.

15. cikk
A szakbizottságok nyolc tagból állanak: elnök, titkár és hat tag.

16. cikk
(a) Minden széki székely tanács egy taggal képviselteti magát egy szakbizottságban.
(b) Minden széki székely tanács egy küldöttet jelöl szakbizottsági elnöknek.
(c) Minden széki székely tanács egy küldöttet jelöl szakbizottsági titkárnak.

17. cikk
A szakbizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket a közképviselet, Székelyföld autonómiájának megvalósiása érdekében alapvető jelentőségűnek tartanak és javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak a Székely Nemzeti Tanácshoz.

18. cikk
A szakbizottságok hatásköre működési körükben a határozati javaslatok előkészítése, a Tanács, illetve a Tanács elnöke által eléjük terjesztett ügyek tanulmányozása és tárgyalása.

19. cikk
A szakbizottságok saját hatáskörükben határozzák meg működési rendjüket.

V. A Székely Nemzeti Tanács ülései

20. cikk
(a) A Székely Nemzeti Tanács évente legalább két ülést tart.
(b) Az ülések összehívásáról a Tanács elnöke gondoskodik.

21. cikk
(a) A Tanács elnökének, az Állandó Bizottságnak, a tagok egyharmada írásbeli kérelmére a Székely Nemzeti Tanácsot rendkívüli ülésre össze kell hívni.
(b) A kérelemben az összehívás indokát, a javasolt időpontot és a napirendet meg kell jelölni.
(c) A Tanács elnökének lehetőleg a javasolt időpontra az ülést össze kell hívnia.

VI. A Székely Nemzeti Tanács tanácskozási rendje

22. cikk
A Székely Nemzeti Tanács határozatképes, ha a közképviselettel felruházott küldöttek több, mint a fele jelen van.

23. cikk
A Székely Nemzeti tanács elé javaslatokat terjeszthet a Tanács elnöke, az Állandó Bizottság, a Szakbizottság, minden küldött.

24. cikk
A Székely Nemzeti Tanács ülésének napirendjét, az elnök javaslatára a Tanács határozza meg.

25. cikk
(a) A tárgyalásra kerülő javaslatokat a Tanács elnöke kiadja a hatáskörrel rendelkező szakbizottságnak vagy szakbizottságoknak.
(b) A tárgyalásra kerülő javaslatokról - mőködési körét érintően - saját kezdeményezésére bármelyik bizottság véleményt nyilváníthat.

26. cikk
A szakbizottság által készített jelentéseket a tárgyalást megelőzően a közképviselettel felruházott küldöttek között szét kell osztani.

27. cikk
A Székely Nemzeti Tanács tagja határozati javaslatát, vagy a határozat-tervezetekhez készített módosító vagy kiegészítő javaslatát írásban nyújtja be az Állandó Bizottsághoz, illetve az illetékes szakbizottsághoz.

28. cikk
Az általános vitában a Tanács tagja az ülésen is nyújthat be módosító javaslatot, amelyet a Tanács elnöke véleményezésre eljuttat az illetékes szakbizottsághoz, vagy szakbizottságokhoz.

29. cikk
A részletes vitában a Tanács tagjai csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan terjeszthetnek be módosító javaslatokat.

30. cikk
Az illetékes szakbizottság, vagy szakbizottságok értékelik és állást foglalnak a benyújtott módosító javaslatokról és tájékoztatják a Tanácsot azok támogatásáról vagy elutasításáról.

31. cikk
(a) Szólásra a Tanács elnökénél kell jelentkezni. Az elnök határozza meg a hozzászólások sorrendjét.
(b) A vita közben újabb felszólalónak vagy ismételt felszólalásra az elnök adhat engedélyt.
(c) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármely küldött kétperces hozzászólásra kérhet szót.

32. cikk
Rendkívüli ügyben napirend előtt bármelyik küldött kérhet felszólalásra engedélyt.

33. cikk
Ügyrendben a küldöttnek bármikor meg kell adni a szót.

34. cikk
Az elnök vagy bármelyik küldött javaslatára a Tanács megszabhatja a hozzászólások időtartamát. E kérdésben a Tanács vita nélkül határoz.

35. cikk
Az elnök vagy bármelyik küldött javasolhatja a vita bezárását. A Tanács e kérdésben vita nélkül határoz.

36. cikk
(a) A Tanács minden kérdésben nyílt szavazással határoz.
(b) Személyi kérdésekben a szavazás titkos.
(c) Bármelyik küldött indítványozhatja a titkos szavazást.
(d) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.
(e) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(f) Elrendelhető név szerinti szavazás is. Ebben az esetben a jegyző ABC sorrendben felolvassa a küldöttek névsorát. A küldöttek “igen”, “nem”, “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

37. cikk
(a) A Székely Nemzeti Tanács határozatait a jelen levő küldöttek több mint felének szavazatával hozza.
(b) A Tanács elnöke csak szavazategyenlőség esetén szavaz.
(c) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

38. cikk
(a) A Székely Nemzeti Tanács munkálatairól jegyzőkönyvet kell vezetni.
(b) A jegyzőkönyvet az elnök és a soros jegyző írják alá.
(c) A küldöttek vagy más felszólalók írásban kérhetik a Tanács elnökétől a jegyzőkönyvben felvett felszólalás téves szövegének kiigazítását.

39. cikk
(a) A Székely Nemzeti Tanács ülései nyilvánosak.
(b) A küldöttek kétharmadámak kérésére szavazással a Tanács zárt ülés tartását is elhatározhatja.
(c) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Tanács elnöke titkos iratként kezeli.

40. cikk
A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási eszközök képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthatnak.

VII. Interpelláció, kérdés

41. cikk
A Tanács tagjai az Állandó Bizottság tagjaihoz és a szakbizottságok elnökeihez interpellációt intézhetnek.

42. cikk
(a) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rövid tényleírást legkésőbb az ülés előtt három nappal a Tanács elnökének kell benyújtani.
(b) Az elnök az interpellációt megküldi az interpelláltnak a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából.
(c) A Tanács elnöke minden ülés elején bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
(d) Az interpellált személynek választ kell adnia az interpellációra. Elfogadásáról a Tanács nyílt szavazással dönt.

43. cikk
A Székely Nemzeti Tanács a Parlament által jóváhagyott Székelyföld Autonómia Statútuma alapján megrendezett általános, titkos, közvetlen és szabad választások révén megszavazott székelyföldi önkormányzat megalakulásakor dönt közképviseleti jellegének megtartásáról vagy feladásáról, további működéséről.

2003. október 26.
(Dr. Csapó I. József)