Állásfoglalás a 2016-ik évi, romániai parlamenti választásokra vonatkozóan

A Székely Nemzeti Tanácsot 2003-ban életre hívó dokumentum, a „Közösségi akarattal Székelyföld autonómiájáért, - Miért vagyunk, mire vállalkozunk” című röpirat egyértelműen leszögezte, a Székely Nemzeti Tanács nem párt és nem önkormányzati testület, hanem Székelyföld őshonos közösségének, a székelységnek a közképviselete.

            Ennek megfelelően természetes, hogy a testület nem vesz részt a választásokon, azaz nem állít jelölteket, de nem is jegyezteti be magát politikai alakulatként. Ugyanakkor az is természetes, hogy képviselői, akiket állampolgári közgyűléseken választanak meg, politikai hovatartozásuk és lelkiismeretük szerint induljanak a választásokon pártjaik színeiben vagy akár függetlenként. A Székely Nemzeti Tanácstól azonban nem várhatnak támogatást, amint egyetlen parlamenti képviselő sem várhatja el azt, hogy maga a parlament támogassa őket a választásokon. Téves és elsietett ebből olyan következtetést levonni, hogy a Székely Nemzeti Tanács távol tartja magát a politikától. A cél, amelyet magunk elé kitűztünk, Székelyföld területi autonómiájának valóra váltása, történelmi léptékű politikai célkitűzés, de nem közömbös számunkra, hogy a székelység önkormányzati vagy parlamenti képviselői milyen mértékben elkötelezettek ennek a célnak.

            Minden választás alkalmával – így most is – magukhoz Székelyföld választó polgáraihoz fordulunk, magához a székely közösséghez, azzal a kéréssel, hogy olyan képviselőket válasszanak, akik elkötelezettek Székelyföld autonómiája iránt és hajlandók is cselekedni érte.

Marosvásárhely, 2016. október 26

Székely Nemzeti Tanács

Nyílt levél Daniel Constantin Horodniceanu úrnak A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Ügyészség főügyészének

Tisztelt Főügyész Úr!

A Székely Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja és tiltakozik az ellen, hogy az Ön által vezetett intézmény a Beke István Attila és a Szőcs Zoltán ellen összeállított vádiratban negatív színben tünteti fel a Székely Nemzeti Tanácsot, kriminalizálja a székelység legitim autonómiatörekvését, és Románia magyar nemzetiségű polgárai ellen hangolja a közvéleményt.

Az ügyészek a vádirat összeállítása során a szakma szabályait is megsértették, hiszen a büntető perrendtartás 328 cikke előírja, hogy a vádiratnak az elkövetőkre és az elkövető cselekedeteire kell korlátozódnia. A Székely Nemzeti Tanács ezzel szemben nem állt kapcsolatban sem az eljárás során meggyanúsított személyekkel, sem a feltételezett cselekménnyel.

A Székely Nemzeti Tanács teljes egészében elfogadja az Állandó Bizottság 2015. július 15-én kiadott, jelen levélhez csatolt közleményének megállapításait, és elítél minden erőszakos cselekményt, vagy akár az erőszakkal való fenyegetést is, továbbá megerősíti, hogy a Székely Nemzeti Tanács a jog és demokrácia útját járva, alkotmányos, demokratikus eszközökkel kívánja elérni immár több mint egy évtizede Székelyföld területi autonómiáját.

A Székely Nemzeti Tanács azonosul az Állandó Bizottság értékelésével, melynek megfelelően a vádirat a koncepciós perek módszereit használja, nem riadva vissza akár a hamisítástól sem, tendenciózus módon politikai célokat követ, hogy a székely közösség egészét, magát az autonómia mozgalmat helyezze vád alá, és bizalmatlanságot, akár gyűlöletet keltsen Románia többségi, román nemzetiségű polgáraiban a magyar közösséggel, a magyar közösség céljaival szemben.

            Tisztelt Főügyész Úr!

            A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Ügyészség a jogállam fontos intézménye, amelynek szakszerű, hatékony működése az ország minden becsületes, békés polgárának érdeke. Ennek érekében elvárható, hogy európai módon viszonyuljon az ország magyar nemzetiségű polgáraihoz, ismerje azokat az értékeket, amelyek mellett Románia a kommunista diktatúra bukását követően, európai integrációja során, elkötelezte magát. A székelyek autonómiatörekvése tárgyában kérjük tekintse Ön is irányadónak az Európa Tanács 1334/2003 számú határozatának 16 szakaszát: „a központi kormányzatnak megértéssel kell reagálnia, amikor a kisebbségi csoportok, különösen, ha számottevőek, és régóta élnek egy adott területen, nagyobb szabadságot követelnek saját ügyeik önálló intézésében.”

Marosvásárhely 2016-10-24                                                               Székely Nemzeti Tanács

Határozat az Autonómia Statútumot kiegészítő indítványokra vonatkozóan

Megerősítve és kiindulópontnak tekintve a Székely Nemzeti Tanács 2014 november 8-án elfogadott határozatának megállapításait, amelyek kimondják: 

Az egy évtizede kibontakozott székely autonómiamozgalom ma egységesnek tekinthető, és ennek az egységnek alapja az a jövőkép, amelyet a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma ír le, és amely mögött több mint kettőszázezer székely ember népszavazáson kifejezett akarata áll. 

A tervezet világos és kimerítő választ ad arra a kérdésre, mit jelent Székelyföld területi autonómiája, ismerteti azokat az intézményeket, amelyeknek a létrehozása és működése szavatolja Székelyföld önkormányzását, leírja részletesen a hatáskörüket, működésüket és elhelyezi azokat a román alkotmány és közigazgatási jog kereteibe.

Megállapítjuk, hogy az elmúlt tíz évben sem a nemzetközi, sem a közösségi jogban nem ment végbe olyan változás, de a politikai események között sincs egyetlen egy sem, amely miatt változtatni kellene Székelyföld autonómia statútumán, amely máig az egyetlen koherens, világos elképzelés Székelyföld jövőjéről.

Figyelembe véve, hogy a Székely Nemzeti Tanács által 2015 június 3-én elfogadott és közvitára bocsátott, a statútum kiegészítésére vonatkozó indítványát, a széki tanácsok - két szék kivételével - nem tűzték napirendjükre, de más szervezettől, vagy politikai alakulattól sem érkezett egyetlen javaslat vagy észrevétel.

A Székely Nemzeti Tanács

elhatározza

– A 2004 január 17-én elfogadott autonómia statútumát változatlan formában megtartja, és továbbra is alapdokumentumának tekinti. Mindössze olyan formai változtatásokat tart megengedettnek, amelyeket a törvényekben beállt változások indokolttá tesznek.

– A 2015 június 3-én elfogadott és közvitára bocsátott, a statútum kiegészítésére vonatkozó két indítványának elfogadását, a továbbiakban bármilyen tartalmi módosítást az autonóm Székelyföld jogalkotó szervének, Székelyföld Önkormányzati Tanácsának hatáskörébe utal.

Székely Nemzeti Tanács

Marosvásárhely 2016-10-26

A székely zászló Állásfoglalás

A székely zászló, a székely nép és Székelyföld jelképe.

A Románia közepén elhelyezkedő, 13500 négyzetkilométernyi területű Székelyföldet több mint ezer éve lakják a magyar nemzeti önazosságú székelyek. Az elmúlt századok során ezen a földön, a nyugati kereszténység keleti határán, önálló kultúrát teremtettek, számos kimagasló személyiséget adva az egyetemes kultúrának. Világoskék, aranysávos zászlójuk ősi jelképeket tartalmaz, amelyet 2009-ben a Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld zászlajának nyilvántott.   

Jóllehet ez a jelkép nem sérti sem a román államot, sem többségi lakosságát, a hatóságok mégis következetesen üldözik. A román parlament törvényt fogadott el, kifejezetten azért, hogy Székelyföldön ne lehessen a helyi hatóságok épületeire kitűzni a székely zászlót, a polgármestereket pedig, akik kiteszik, büntetik, fenyegetik, bírósági eljárásoknak vetik alá, esetenként a csendőrség erőszakkal eltávolítja a közterületen kitűzött zászlót.

Romániában, 26 évvel a rendszerváltás után, tovább él a román kommunista diktatúra soviniszta, magyarellenes, idegengyülőlő, kisebbségellenes gyakorlata. A Ceusescu rezsim, az európai kommunista világ legtovább élő és legkegyetlenebb zsarnoksága, pusztán azért akarta a falvak tömegeit lerombolni, hogy a magyar műemléktemplomokat, évszázados temetőket, de minden magyar emléket felszámoljon Románia mai területén.    

A Székely Nemzeti Tanács a jog és demokrácia alapvető értékeit is védi, amikor felemeli szavát a jogfosztó gyakorlat ellen. Romániának tiszteletben kell tartania az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak az alapvető emberi jogokra vonatkozó elveit és normáit, és fel kell hagynia a székelyek jelképeinek üldözésével.  

  A Székely Nemzeti Tanács a világ közvéleményéhez fordul, kérve minden embert, aki elkötelezett a népek közötti barátságnak, a békének, a stabilitásnak, hogy az üldözött székely zászló védelmében fejezze ki együttérzését a székelyekkel, ezzel is segítve Romániát, hogy szakítson a kommunista múlttal, a diktatúra gyalorlatával, és megtalálja az utat a demokrácia felé.

                                                                                                Székely Nemzeti Tanács

Sepsiszentgyörgy, 2016-10-15