Székelyföld Autonómiastatútumának kiegészítésre vonatkozó javaslat
- Tekintettel arra, hogy kiemelt fontosságú, hogy Székelyföld autonómiájára vonatkozóan egyetlen, mindenki által elfogadott törvénytervezet létezzen.
- Figyelembe véve, hogy a Székely Nemzeti Tanács által 2004 január 17.én elfogadott törvénytervezet nem tartalmaz az igazságszolgáltatásra vonatkozó elõírást, ellenben az RMDSZ tervezete igen.
- Belátva, hogy az igazságszolgáltatás a társadalom fontos intézménye,
- A székely székeknek közigazgatási alegységként való létrehozása indokolttá teszi az igazságszolgáltatás átszervezését is,
- Tekintettel arra, hogy szükséges a magyar nyelv jogállásának a jelenleginél pontosabb meghatározása az autonóm régió területén
A Székely Nemzeti Tanács
javaslatot tesz a statútum kiegészítésére az alábbiak szerint:
I.
A statútumnak a magyar nyelv használatára vonatkozó 10. szakasza az alábbiak szerint módosul:
Jelenleg:
10. szakasz
Székelyföldön a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.
Az autonóm régió és a hozzá tartozó székely székek és közületi helységek önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlõségüket.
Az autonóm régió azon helységeiben, ahol az állandó lakhelyû, számbeli kisebbségben levõ, más nemzeti-, etnikai-, nyelvi identitású közösségekhez tartozó állampolgárok száma községben meghaladja a százat, városban az ezret, municípiumban az ötezret, szék területén a tízezret, ezen közösségek nyelve ugyancsak egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.
A javasolt módosítással:
10. szakasz
Székelyföldön a magyar nyelv azonos jogállású az állam hivatalos nyelvéével.
Székelyföld minden polgára, minden Székelyföldön tartózkodó személy azonos feltételek mellett használhatja a magán- és közéletben, a közhivatalokban, a Székelyföldön mûködõ közhatóságok elõtt szóban és írásban mindkét nyelvet.
Az autonóm régió és a hozzá tartozó székely székek és közületi helységek önkormányzatai biztosítják a magyar és a román nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlõségüket.
Az autonóm régió azon helységeiben, ahol az állandó lakhelyû, számbeli kisebbségben levõ, más nemzeti-, etnikai-, nyelvi identitású közösségekhez tartozó állampolgárok száma községben meghaladja a százat, városban az ezret, municípiumban az ötezret, szék területén a tízezret, ezen közösségek nyelvének a jogállása szintén azonos az állam hivatalos nyelvéével az adott közigazgatási egységben.
II.
A Statútum új fejezettel egészül ki a XI fejezetet követõen
XII fejezet
Az igazságszolgáltatás szervei
119. szakasz
Az igazságszolgáltatás területi átszervezését követõen Székelyföldön a következõ településeken mûködnek bíróságok:
- Sepsiszentgyörgy
- Kovászna
- Kézdivásárhely
- Barót
- Csíkszereda
- Székelyudvarhely
- Gyergyószentmiklós
- Maroshéviz
- Marosvásárhely
- Erdõszentgyörgy
120. szakasz
Székelyföldön három törvényszék mûködik a következõ területi illetékességgel:
- Marosvásárhelyi Törvényszék: Marosszék.
- Csíkszeredai Törvényszék: Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék.
- Sepsiszentgyörgyi Törvényszék: Bardoc-Miklósvárszék, Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék.
121. szakasz
Marosvásárhely székhellyel mûködik Székelyföld Fellebbviteli Bírósága, amelynek területi illetékessége Székelyföldre terjed ki.
122. szakasz
Székelyföld igazságügyi szerveinek bíróinak, ügyészeinek, jegyzõinek ismerniük kell az állam nyelve mellett a magyar nyelvet is. Ezen állások betöltésére meghirdetett versenyvizsgát részben román, részben magyar nyelven kell megszervezni.
A javaslat elfogadása esetén az ezt követõ fejezetek és szakaszok átszámozásra kerülnek.
A Székely Nemzeti Tanács a kiegészítõ javaslatot közvitára bocsátja, és felkéri a széki tanácsokat, hogy a gyûjtsék be a székek területérõl beérkezõ álláspontokat a javasolt módosításokra vonatkozóan, majd terjesszék azokat az Állandó Bizottság elé. Székelyföld polgárai észrevételeiket közvetlenül az Állandó Bizottsághoz fordulva is megtehetik.
A statútum módosításának elfogadására a Székely Nemzeti Tanács soron következõ ülésén kerülhet sor.
A statútum módosításához a jelenlevõ küldöttek kétharmadának szavazata szükséges.
Marosvásárhely 2015.VI.3.
a Székely Nemzeti Tanács
Állásfoglalás a romániai állampolgári törvénykezdeményezés szabályozásának antidemokratikus jellegéről
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács a demokrácia fontos összetevőjének tartja a közvetlen demokrácia minden formáját, mint amilyen például a népszavazás, vagy a népi törvénykezdeményezés, amelyek a valódi társadalmi akarat megjelenítői, és kiegészítői a képviseleti demokráciának szerte a világban.
Megvizsgálva a népi, vagy állampolgári törvénykezdeményezésre vonatkozó romániai törvényi szabályozást meg kell állapítani: a törvény csak a demokrácia látszatát hivatott szolgálni, az indokolatlanul korlátozó, alkotmányban rögzített feltételek ugyanis nehezen teljesíthetőek. A román törvényhozó a romániai állampolgárok közösségét ellenséges, megbízhatatlan közegnek tekintve, eleve olyan feltételeket szabott, hogy azokat csak nehezen és ritkán lehessen teljesíteni.
Egy állampolgári törvénykezdeményezéshez 100.000 aláírásra van szükség, az ország megyéinek egynegyedéből és Bukarestből, és egy megyéből, illetve a fővárosból begyűjtött aláírások száma nem lehet 5000-nél kisebb. Ezeket az adatokat maga az alkotmány rögzíti, és ha az állampolgárok ezen korlátozások enyhítését akarnák az alkotmány népi kezdeményezéssel történő módosításával elérni, ahhoz már 500.000 aláírásra lenne szükség, az ország megyéinek feléből és Bukarestből, ám ezúttal az alsó korlát nem 5000, hanem 20.000.
Az Európai Unió a Lisszaboni Szerződéssel megnyitotta a lehetőséget, hogy az uniós polgárok kezdeményezésére uniós jogi aktus szülessen. Ehhez az Unió összlakosságának 0,2%-a kell a kezdeményezést támogassa, míg Romániában ennek két és félszerese szükséges. Mi több az Európai Unióban egy év áll a kezdeményezők rendelkezésére az aláírások összegyűjtésére, ez az időszak Romániában mindössze hat hónap.
De példaképpen lehet felhozni a Romániánál háromszor népesebb Olaszországot is, ahol ötvenezer aláírás elegendő egy állampolgári törvénykezdeményezéshez, és az alkotmány sem tartalmaz megszorító feltételeket.
Portugália alkotmánya is azért példaértékű, mert mindössze a népi kezdeményezéshez való jogot írja elő, minden konkrét feltételt a vonatkozó törvény hatáskörébe utal, ami természetesen el is várható egy jogállam alkotmányától.
Súlyosan diszkriminatív a román szabályozás abban a tekintetben is, hogy hiába gyûjt valaki akár százezernél is több aláírást az ország majd minden megyéjéből, ha nincs 5000 fővárosi aláírás. Ez a rendelkezés a lakhely szerint diszkriminálja Románia polgárait.
Ugyanakkor az a kötelezettség, hogy az ország megyéinek minimum egynegyedébõl kell aláírásokat gyűjteni, lehetetlenné teszi a regionális érdekek megjelenítését. Romániában az állampolgári törvénykezdeményezésre 1999-ben nyílt meg a lehetőség - a 189-es számú törvény elfogadásával -, de az elmúlt tizenhat évben ilyen jellegű próbálkozás mindössze kétszer történt. Egyik alkalommal nem sikerült a területi kritériumot teljesíteni, másik alkalommal teljesült ugyan minden feltétel, de a kezdeményezést a törvényhozó nem tűzte napirendre a mai napig. A tizenhat év alatt pedig nem akadt olyan demokráciának elkötelezett politikai erő, amely ezen változtatni kívánt volna!
A fentiek alapján ki kell mondani: aki ma Romániában állampolgári kezdeményezéssel akar a Parlament elé törvényt terjeszteni, annak két választása van: vagy megpróbál a törvényszabta feltételeknek minden erővel megfelelni, vagy erkölcsi kötelességének eleget téve küzd minden eszközzel az immár tapasztalatból megismert, antidemokratikus, diszkriminatív szabályozás megváltoztatásáért.
Marosvásárhely 2015.VI.3.
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Székely Nemzeti Tanács
Állampolgári bizottság létrehozására vonatkozó határozat
- Tekintettel arra, hogy az arra felkért parlamenti képviselõk nem vállalták Székelyföld autonómia statútuma tervezetének újbóli benyújtását;
- Tekintettel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közötti stratégiai partnerségre, mely kiterjed egymás kezdeményezéseinek kölcsönös támogatására is;
- Tekintettel Románia Alkotmányának 74 szakasz, elsõ bekezdésébe, valamint az 189/1999 számú, utólag módosított és kiegészített, az állampolgárok törvénykezdeményezésére vonatkozó törvénybe foglalt elõírásokra;
- Figyelembe véve:
- a Székely Nemzeti Tanács által 2014. november nyolcadikai, Székelyföld autonómiastatútumára vonatkozó határozatát, illetve
- a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának 2014. augusztus elsején elfogadott határozatát;
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács elhatározzák
1. Közösen hozzák létre azt az állampolgári bizottságot, amely a parlament elé fogja terjeszteni Székelyföld autonómiastatútumának a tervezetét.
2. A két nemzeti tanács elnöke, Tõkés László és Izsák Balázs vállalják, hogy személyesen tagjai legyenek az állampolgári bizottságnak.
3. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács még a következõ hat tagot nevesíti a bizottságba:
1. Szilágyi Ferenc
2. Borbély Zsolt Attila
3. Sándor Krisztina
4. Tiboldi László
5. Kis Júlia
6. Ferencz Attila.
4. A Székely Nemzeti Tanács még a következõ hat tagot nevesíti a bizottságba:
1. Árus Zsolt
2. Farkas Csaba
3. Ferencz Csaba
4. Gazda Zoltán
5. László György
6. Tulit Attila.
5. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács felkérik a három romániai magyar pártot, hogy nevesítsenek a felsorolt 14 személy mellé még egy-egy tagot a polgári bizottságba.
Marosvásárhely 2015.VI.3.
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Székely Nemzeti Tanács
Az régiók esélyegyenlősége megóvja Európa kulturális sokszínűségét
Nyílt levél Markku Markkula Úrnak, a Régiók Bizottsága elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együttes ülésén két fontos, az Európai Unió regionális politikáját érintő kéréssel fordul Önhöz, és az Ön által vezetett Régiók Bizottságához.
- Az Európai Uniónak számos olyan régiója, illetve közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzete van, amelyeket nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságok különböztetnek meg a velük szomszédos területektől. A helyi többséget alkotó, vagy jelentős számban ott élő nemzeti közösségek, amelyek az adott tagállamban számbeli kisebbségben vannak, és az állam azokat kisebbségként kezeli, régi európai kultúrák, nyelvek őrzői, és jelentős forrásai az Európai Unió és a szélesebb Európa kulturális, nyelvi sokszínűségének.
2013-ban az Unió több polgára egy polgári kezdeményezést indított el, Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címmel, és azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy az „Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól”
Az Európai Bizottság azzal az érveléssel utasította el a kezdeményezést, hogy az „nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő.”
A Bizottság ezen indoklás fenntartása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés sajátos értelmezésébe is belement, több olyan állítást fogalmazva meg, amelyek az Unió kohéziós politikájára vonatkoznak, és amelyek nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket. Ezért a kezdeményezők az Európai Unió Bíróságához fordultak, kérve a kezdeményezés elutasítására vonatkozó bizottsági határozat hatályon kívül helyezését, és a Bizottság kötelezését a kezdeményezés bejegyzésére. A per folyamatban van, a Bíróság döntésére várunk.
Tisztelt Elnök Úr!
Teljesen függetlenül a fent említett per kimenetelétől, figyelembe véve az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírásait, úgy gondoljuk, hogy kétszeresen is sérültek az Régiók Bizottságának jogkörei. Először a 211/2011 számú, az Európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet megalkotásakor, amely nincsen tekintettel a Régiók Bizottságának tanácsadói hatáskörére, másodszor amikor a Bizottság a 13/159 számú, fent említett perben a szerződéseknek a regionális politikára vonatkozó előírásait önkényesen értelmezte szintén a Régiók Bizottsága véleményének a kikérése nélkül.
Ezek figyelembevételével kérjük Elnök úr, hogy a Régiók Bizottsága éljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263 cikke által biztosított lehetőséggel, és előjogainak megóvása érdekében forduljon az Európai Unió Bíróságához.
- A Románia közepén elhelyezkedő Székelyföld önkormányzatai közül eddig 53 külön-külön azzal a kéréssel fordult Románia kormányához és parlamentjéhez, az őket megválasztó helyi közösségek nevében, hogy tegyék lehetővé, hogy Székelyföld százötvenhárom önkormányzata egyetlen egységes és különálló közigazgatási egységet alkosson. Kérik ugyanakkor, hogy ezt a közigazgatási egységet Székelyföldnek nevezzék, különleges, autonóm jogállást szavatoljon neki a törvény saját ügyeinek intézésére és az itt élő székely-magyar közösség önazonosságának megőrzésére, és kérik, hogy anyanyelvük, a magyar nyelv - az állam nyelve mellett hivatalos legyen ebben a közigazgatási egységben. A kérést magukba foglaló határozatokat az önkormányzatok eljuttatták az Európa Tanácsnak, az Európai Unióban a Régiók Bizottságának és az ENSZ Emberjogi Tanácsának is.
A határozatok elfogadásának előzménye, hogy Románia közigazgatási átalakítás előtt áll, és bár a kormány ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogja tartani Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, mégis egy olyan tervet tett közzé, amely betagolná Székelyföldet egy olyan közigazgatási régióba, amelyben a székelység részaránya mindössze 29%, míg Székelyföldön ez az arány 75%. A tervezett intézkedés sérti a Kisebbségi Keretegyezménynek, de a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának előírásait is.
Nincs összhangban ez a tervezet az Európai Unió kohéziós politikájával sem. A fent említett közigazgatási régió, amely hat megyét foglalna magába az Unió egyik NUTS II régiója is egyben. A statisztikai célú területi egységekre vonatkozó 1059/2003/EK számú rendelet előírása is kimondja, hogy a NUTS területi egységek kialakításánál figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális körülményeket is. Ezek a területi egységek eszközei az Unió kohéziós politikájának, amely nem használható fegyverként a tagállamok területén élő, a többségtől eltérő nyelvű és kultúrájú népek ellen.
Mi több, az Unió 1059/2003 számú, a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló rendelete leszögezi, hogy ezeket a régiókat úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék „a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális, földrajzi vagy környezeti körülményeket.” Ennek az előírásnak a figyelembevételével lett önálló NUTS II régió Dél-Tirol, Valle d’Aosta, Friuli-Venezia Giulia, Korzika, Szardínia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, Frízföld, Bretagne. Románia az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely a történelmi, kulturális, földrajzi követelményeket figyelmen kívül hagyta, és Székelyföldet belekényszerítette egy olyan régióba, ahol az egy tömbben élő,Székelyföldön 75%-os többséget alkotó székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van, s hasonló módon járt el az ország nyugati határa mentén fekvő, magyar többségű Partiummal is.
A román kormány jelenlegi közigazgatási átszervezési tervezete Székelyföld és Partium helyzetét tovább rontaná. Ahelyett, hogy a közigazgatási átszervezést a fent említett dokumentumok szellemében valósítaná meg, majd az új közigazgatási egységekhez igazítaná NUTS II régiókat is, az 1059/2003 számú rendelet előírásaival ellentétes módon létrehozott NUTS II régiókat akarja közigazgatási hatáskörökkel felruházni és fel akarja számolni véglegesen a történelmileg, kulturálisan, nyelvileg egységes Székelyföldet és Partiumot.
Az idézett uniós rendelet azt is kimondja, hogy a NUTS osztályozást nem szabad túl gyakran módosítani, annak hosszútávon stabilnak kell lennie. Az ország területi-közigazgatási átszervezése azonban egy jó alkalom, hogy a fent említett hiányosságok kiküszöbölésére, hogy ez által az új NUTS II régiókban a társadalmi kohézió, a régió lakóinak szolidaritása, nyelvi, kulturális, társadalmi, és földrajzi egysége érvényesüljön és nem a román kormány asszimilációs politikai szándéka.
Ezek figyelembevételével kérjük Elnök úr, a Régiók Bizottsága vitassa meg a székelyföldi önkormányzatok határozatait, véleményezze azokat, és kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átszervezés folyamatát.
Marosvásárhely 2015.06.03
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Székely Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
