Legyen Székelyföld önálló közigazgatási régió
- Figyelembe véve a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatát, amely 2009. szeptember 5.-én kimondta: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell;
- Figyelembe véve, hogy a 2/1968 számú törvény 3. cikke előírja, hogy a megyék kialakításánál figyelembe kell venni többek között az etnikai viszonyokat és a lakosság kultúrára és hagyományokra épülő kapcsolatait, ezzel szemben viszont Románia kormánya most arra készül, hogy a székelységet megfossza egy szerzett, és egy ma hatályos törvényben elismert jogától;
- Tekintettel arra, hogy a 2/1968 számú törvény idézett előírása, általában a romániai kisebbségvédelem 1945 és 1989 között a Románia által vállalt nemzetközi kötelezettségek következményei voltak, kezdve az 1947. február 10.-én Párizsban Romániával megkötött békeszerződéssel, folytatva azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Románia az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamaként, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet országai által 1975. augusztus 1.-én aláírt Helsinki Záróokmányban vállalt ;
- Tekintettel arra, hogy Románia a tervezett közigazgatási reformmal, azzal, hogy Székelyföldet bele akarja kényszeríteni a közigazgatási hatáskörökkel felruházott középrégióba megsértve ezzel a fentieken túl az itt élő és 75%-os többséget alkotó székely-magyar közösség akaratát, valamint azokat a nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye,1 a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája2 valamint a Helyi Önkormányzatok Autonómiájának Európai Chartája3 ratifikálásakor vállalt;
- Tekintettel arra, hogy a Magyarország és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés 15. cikkének 9. pontja leszögezi: tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.
A Székely Nemzeti Tanács
elhatározza
- Felszólítja Románia kormányát, hogy ne kényszerítse bele a székelységet egy olyan konfrontatív spirálisba, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek az elmúlt hetven évben kialakult, az európai békét és biztonságot erősítő folyamatokkal, köztük a Helsinki folyamattal is ellentétesek;
- Felkéri Magyarország kormányát, hogy szólítsa fel Románia kormányát a két ország között megkötött államközi szerződés tiszteletben tartására, és maradéktalanul szerezzen érvényt a Romániával megkötött alapszerződésbe foglalt, fent idézett rendelkezésnek;
- Meghatalmazza a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, hogy széleskörű társadalmi egyeztetéseket folytasson tiltakozó megmozdulások megszervezésére Székelyföldön és szerte a nagyvilágban, amennyiben a román kormány nem áll el a Székelyföld területi integritását sértő intézkedéstől és annak gyakorlatba ültetését megkezdi;
- Meghatalmazza a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, hogy amennyiben a helyzet megköveteli, hirdesse meg a Székely Nemzetgyűlés összehívását, hogy az határozzon más ellenlépések megtételéről a jogfosztó kormányzati intézkedéssel szemben;
- Felszólítja az erdélyi magyar szavazókat, hogy amennyiben a Székelyföld területi integritását sértő közigazgatási terv nem változik meg, minden erejükkel akadályozzák meg az alkotmánymódosítást, még akkor is, ha az a magyarság számára látszólagos engedményeket tartalmaz.
Marosvásárhely, 2013.VI.22.
A Székely Nemzeti Tanács
- Kiindulva abból, hogy a Székely Nemzeti Tanács már 2004-ben elfogadta Székelyföld autonómia-statútumának a tervezetét, amelyet egy széleskörű társadalmi konzultáció előzött meg Székelyföldön, és ilyen módon a tervezet az érintett közösség akaratára épül;
- Elismerve, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásuktól fogva támogatták ezen tervezet parlament általi elfogadását;
- Figyelembe véve azt, hogy az RMDSZ programjában húsz éve szerepel a hármas szintű autonómia-koncepciója, illetve azt, hogy a nemrég lezajlott kongresszusán a szövetség határozatot hozott arra nézve, hogy Székelyföld közjogi státusának a szabályozására vonatkozó tervezetet kell készíteni és azt a parlament elé kell terjeszteni;
- Megállapítva azt, hogy mindezek megteremtik annak a feltételét, hogy olyan statútum-tervezet kerüljön a bukaresti parlament asztalára, amelyik az érintett közösség, a székely nép akaratára épül és egyben élvezi az összes hazai magyar politikai szervezet támogatását;
- Megállapítva azt, hogy 2004. óta történtek olyan változások Székelyföldön (például új községek alakultak, változtak azok a törvények, amelyekre a statútumban hivatkozás történik, illetve Románia tagja lett az Európai Uniónak) amelyek mindenképp szükségessé teszik a 2004-ben elfogadott statútum felújítását;
a Székely Nemzeti Tanács
elhatározza
- Támogatja egy konszenzuson alapuló statútum parlament elé terjesztését és vállalja, hogy annak előkészítésében aktívan részt vesz.
Megbízza a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy az erre vonatkozó tárgyalásokon a Székely Nemzeti Tanácsot, illetve annak törekvéseit képviselje.
Javasolja a hazai magyar politikai pártoknak, hogy a benyújtandó statútum-tervezet alapja a 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott tervezet legyen.
Marosvásárhely, 2013.VI.22.
Európai mozgalom a nemzeti régiók védelmében
A Székely Nemzeti Tanács
A Székely Nemzeti Tanács az európai nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók védelmében javasolt polgári kezdeményezés beterjesztésekor fontosnak tartja leszögezni:
- A polgári kezdeményezést, annak sikere esetén is, csak egy olyan széleskörű európai mozgalom egyetlen fejezetének tekinti, amelyet az említett régiók összefogásával el kell indítani. A mozgalomnak elő kell mozdítania eme régiók közötti szoros együttműködést, meg kell teremtenie minden európai régió között a teljes és tényleges egyenlőséget és az esélyegyenlőség intézményi kereteit valamint a regionális kultúrák fenntarthatóságának feltételeit.
- A mozgalom elvi alapja a nagy és kis nemzeteknek az ENSZ Chartába foglalt egyenlősége, a népek önrendelkezési joga, és az Európa Unió tagállamainak közös alkotmányos öröksége. A mozgalomnak tudatosítania kell Európa minden polgárában, hogy az Unió alapértékeit tiszteletben tartani, kulturális sokszínűségét megvédeni és hosszú távon fönntartani csak úgy lehet, ha egyetemes elismerést nyer Európa népeinek egyenjogúsága, függetlenül attól, hogy az önmagát népként, nemzetként meghatározó közösség megalkotta-e saját államát, vagy egy más ország területén él őshonos közösségként.
- Az Állandó Bizottság tagjai gondoskodnak, hogy jelen határozat angol fordításban eljusson mindazon európai népek és közösségek lépviselőihez, akik közvetlenül érdekeltek a nemzeti régiók védelmét, szabad, önálló fejlődését szolgáló mozgalom elindításában.
Marosvásárhely, 2013.VI.22.
A Székely Nemzeti Tanács
A Székely Szabadság Napja
- Figyelembe véve Marosszék Székely Tanácsának határozatát;
- tekintettel arra, hogy a székely nép ősi időktől ragaszkodik a szabadságához, számtalan esetben vérét áldozta érte, vagy elveszítette legjobb fiait, akik soha nem késlekedtek, ha szembe kellett szállni a betörő ellenséggel, vagy fel kellett lépni a belső önkénnyel szemben;
- emlékezve Orbán Balázs szavaira: Míg Székelyföld keleti székei a nemzet egészét védték a külső ellenségtől, addig Marosszék a székelyek ős alkotmányát, régi szabadságát óvta a belső önkénnyel szemben;
- kijelentve, hogy az elődök hűségét, áldozatvállalást nem elég tisztelni, de példájukat a mai kor viszonyainak megfelelően követni kell;
- meggyőződve arról, hogy Marosvásárhelyt múltja, hagyományai, történelmi értékű emlékei örökre a székelyek, Székelyföld legjelentősebb városává tették;
- tudatában annak, hogy a bágyi Török János, nagyváradi Horváth Károly és martonosi Gálfi Mihály kivégzésének színhelyén emelt emlékmű a nemzeti önrendelkezés, - Jókai Mór szavaival – a „törvényes, szabad, és független nemzeti állás” jelképévé vált;
- tekintettel arra, hogy Románia sem a gyulafehérvári román nemzetgyűlésen tett ígéreteket, sem a szövetséges és társult főhatalmakkal 1919. december 9.-én Párizsban aláírt szerződésben a székelyek autonómiájának megadására vállalt kötelezettségét nem teljesítette, ezért közel egy évszázaddal azután, hogy állami szuverenitását Székelyföldre is kiterjesztette, a székely kérdés még mindig megoldatlan;
A Székely Nemzeti Tanács
elhatározza
- Március tizedikét, a Székely Vértanuk kivégzésének napját a Székely Szabadság Napjává nyilvánítja.
- Felkéri Marosvásárhely Székely Tanácsát és Marosszék Székely Tanácsát, hogy minden évben ezen a napon szervezzenek egész Székelyföldre kiterjedő megemlékezést a Székely Vártanúk emlékművénél, mely alkalommal az egybegyűltek tiszteleghetnek a vértanúk emléke előtt, de ugyanakkor hitet tehetnek a székelység szabadságszeretetéről, Székelyföld autonómiája, a székely szabadság melletti elkötelezettségükről is.
Marosvásárhely, 2013.VI.22.
A Székely Nemzeti Tanács
A Kárpátok Őre szobrának felállítása
Figyelembe véve Csíkcsomortán Székely Tanácsának kezdeményezését a Kárpátok Őre szobrának felállítására vonatkozóan,
a Székely Nemzeti Tanács
elhatározza
Támogatja a Kárpátok Őre szobrának felállítását Csíkcsomortánban, a szoboravatáson képviselteti magát, és segít Csíkcsomortán Székely Tanácsának az esemény népszerűsítésében.
Marosvásárhely, 2013.VI.22.
A Székely Nemzeti Tanács
Székelyföld Európa Kulturális Fõvárosa
Figyelembe véve Sepsiszentgyörgy Székely Tanácsának határozatát Sepsiszentgyörgy megyejogú város önkormányzatának azon kezdeményezésére vonatkozóan, hogy a város Székelyföld nevében megpályázza Európa Kulturális Fővárosa címet,
a Székely Nemzeti Tanács
elhatározza
Támogatja Sepsiszentgyörgy megyei jogú város önkormányzatának kezdeményezését, azzal a meggyőződéssel, hogy ez a cél Székelyföld értékeinek nemzetközi megjelenítését fogja szolgálni, és lendületet ad a székelyföldi települések fejlődésének.
Marosvásárhely, 2013.VI.22.
A Székely Nemzeti Tanács