A Székely Nemzeti Tanács VIII. ülése Sepsiszentgyörgy, 2008. február 23

TÁJÉKOZTATÓ - SZÉKELY NEMZETGYŰLÉS

Az Székely Nemzeti Tanács 2004 áprilisában kezdeményezte hivatalos, helyi népszavazások kiírását Székelyföldi autonómiájára vonatkozóan, mivel a népszavazás, mint a közvetlen demokrácia eszköze, a közösségi akaratnyilvánítás leghitelesebb formája. Ezt megelőzően a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet visszautasításának indoklásában a Törvényhozási Tanács - egyebek mellett - azzal érvelt, hogy a 2001/215. sz. Helyi Közigazgatásra vonatkozó törvény 20. szakasza értelmében a közigazgatási határokat csakis e közigazgatási egységek polgárainak népszavazással történő előzetes konzultálása alapján lehet megváltoztatni.

Ily módon a Székely Nemzeti Tanács azzal a négyszeres megerősítéssel fordult a székelyföldi megyék tanácsaihoz, majd a helyi önkormányzatokhoz, hogy írjanak ki véleménynyilvánító népszavazást Székelyföld autonómiájára vonatkozóan, amelyet a közösségi akarat, a demokrácia értékei, a törvény és a román állam egyik közhatósága biztosított számára.

A helyi tanácsoknak eljuttatott felszólításban a széki tanácsok olyan határozatok meghozatalát kezdeményezték, amelyek értelmében népszavazást tartanak arról, hogy az adott település lakói akarják-e, hogy Székelyföld, mint autonóm területi-közigazgatási egység, szerves törvény által létrejöjjön, és az illető község (város) ehhez tartozzon? A kezdeményezés nyomán tizenegy önkormányzat hozta meg a szükséges határozatot. A kormánybiztosi hivatalok ellenben – elsősorban az Alkotmány 1. szakasza (1) bekezdésének előírására hivatkozva, a határozatokat megtámadtak a közigazgatási bíróságon. Több per a legfelsőbb bíróságig jutott, a végleges megsemmisítő határozatok közül kettőt pedig az érintett önkormányzatok Strassburgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságon megfellebbeztek.

A romániai hatóságok a véleménynyilvánítás alapvető jogától fosztották meg Székelyföld lakóit, ezért a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága úgy döntött, hogy közvetlenül a közösség tagjait kérdezi meg: akarják-e, hogy Székelyföld autonóm jogállást kapjon?

A népszavazás 2006.december 16-ától 2008. februárjáig tartott, és ezalatt 254 település 395008 szavazatra jogosult polgárának nyílt lehetősége szavazni Székelyföld autonómiájáról.

209304 állampolgárt sikerült megszólítani, ebből 207864 mondott igent az automómiára, a nem szavazatok száma 1108 volt, érvénytelen 300. Százalékban kifejezve tehát, az igenek részaránya 99,31%, az elutasító szavazatoké 0,52%, az érvényteleneké pedig 0,14%. A részletes adatokat a csatolt táblázat tartalmazza.

Ezek alapján a Székely Nemzeti Tanács a népszavazást sikeresnek értékeli, és megállapítja:

A népszavazás eredménye egyértelműen igazolja: a székely nép, Székelyföld polgárai élni akarnak az önrendelkezés jogával, és ennek alapján határozottan igénylik Székelyföldnek, mint autonóm közigazgatási régiónak törvény általi létrehozását

A székelyföldi autonómiatörekvés történetében lezárult egy korszak, a kezdeményezések és útkeresések korszaka. A közösségi önszerveződés és akaratnyilvánítás kora. Eddig láthatóvá kellett tenni, és fel kellett mutatni a világnak azt az egységes jövőképet, amely mindnyájunkat összeköt, és amelyet azzal a szókapcsolattal jelöltünk meg: Autonóm Székelyföld.

A mai naptól a kinyilvánított közösségi akaratnak kell érvényt szerezni! A sikeres népszavazáson kinyilvánított közakarat pedig nemcsak a Székely Nemzeti Tanács tagjait állítja új feladatok elé, de erkölcsi kötelezettséget ró Székelyföld minden lakójára.

Mai naptól kezdve a közélet szereplői számára megkerülhetetlen kérdéssé vált Székelyföld autonómiája. Viszonyulnia kell hozzá a helyhatósági választások jelöltjeinek, leendő polgármestereknek és helyi tanácsosoknak, a parlamenti választásokon induló székelyföldi jelölteknek és az Európa Parlamenti választások jelöltjeinek. Mindnyájuk erkölcsi kötelesség vállalni a kinyilvánított akarat érvényesítését, programjukba iktatni és végrehajtani azokat a konkrét lépéseket, amelyek Székelyföld autonómiájának megvalósulását szolgálják.

A székelyföldi önkormányzatoknak egy olyan erős és összefüggő intézményrendszert kell alkotniuk, amely

• egyhangúan elkötelezettje Székelyföld autonómiájának
• támogatja a Székely Nemzeti Tanácsnak Románia parlamentje elé terjesztett törvénytervezetét Székelyföld autonómiájára vonatkozóan
• vállalja a hivatalos, helyi népszavazások kiírását, és azok meghiúsítása esetén a jogorvoslati eljárást egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig.
• vállalja a székely jelképek következetes használatát
• vállalja, hogy a székelyföldi önkormányzatok minden összehangolt lépését, önszerveződésük minden formáját, Székelyföld autonómiájának rendeli alá.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága megbízást kap, dolgozza ki azokat a további konkrét lépéseket, amelyeket a székely társadalom, a hazai hatóságok és a nemzetközi fórumok irányába tenni kell a székely nép kinyilvánított akaratának érvényesítése érdekében, és azokat fél éven belül terjessze a Székely Nemzeti Tanács elé.

Székely Nemzeti Tanács

Sepsiszentgyörgy 2008. február 23.

A Székely Nemzeti Tanács, figyelembe véve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201/1993, 1334/2003, 1811/2007 számú ajánlásait és az 1996/508 számú határozatát, a Nemzeti Kisebbség Védelméről szóló keretegyezmény előírásait, valamint a Regionális Autonómia Európai Chartáját

Tekintettel arra

- az egyoldalú kötelezettségvállalásra, amelyet Románia tett felvételekor az Európa Tanácsba, arra vonatkozóan, hogy az Európa Tanács ajánlásait önmagára nézve kötelezőnek ismeri el, és azokat maradéktalanul teljesíteni fogja

- az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 508/1995-as számú határozatára, amely megerősítette, hogy azok az államok, amelyek a 917-es számú határozat elfogadása, azaz 1989 májusa után lettek tagjai az Európa Tanácsnak, önként tett egyoldalú vállalásaikat is kötelesek teljesíteni,

- hogy az ET közgyűlésének 176/1993 számú, Románia csatlakozását értékelő véleményezése (5. cikk) a román hatóságoknak azt a nyilatkozatát értékeli, amelyben vállalják, hogy a kisebbségvédelem területén Románia politikáját az 1993/1201.-es határozatban rögzített elvekre fogja alapozni!

- hogy Románia Parlamentje, Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslat elutasításakor, az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlását, annak szellemét és tartalmát meghamisítva, az autonómia törekvés ellen érvként használta,

- hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a kisebbségek védelmében meghozott határozatait a román hatóságok éppen a kisebbségek ellen használják

A Székely Nemzeti Tanács felkéri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy

- jelentéstevőt nevezzen ki a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú, székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, a közösség által kinyilvánított autonómia igény megvizsgálására,

- ezt követően az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatot fogadjon el Székelyföld autonómiájára vonatkozóan

- ajánlást fogalmazzon meg Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldiek népszavazáson kinyilvánított akaratával

- figyelmeztesse Romániát, hogy vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, ellenkező esetben helyezze kilátásba az 508. számú határozat alkalmazását Romániával szemben

Meggyőződésünk, hogy az Európa Tanács képes a jog és demokrácia értékeit vállaló, és azok mellett kitartó törekvéseket hatékonnyá tenni, és ezzel az európai biztonságot és stabilitást erősíteni.

Székely Nemzeti Tanács

Sepsiszentgyörgy 2008. február 23.

Határozat

A Székely Nemzeti Tanács Tanácsadó Testületének létrehozásáról.

(SzNT-TT)

1. Az SzNT elnöke, a szakbizottságok, a széki tanácsok és az ÁB tagjai a saját tevékenységi körüknek megfelelően a kérdéskör szakembereit tanácsadói feladatkörre kérhetnek fel és tanácsadó testületeket hozhatnak létre.
2. A TT-hez fordulhat megkereséssel az elnök, az ÁB tagok és a széki tanácsok és szakbizottságok

2008 február 23. Sepsiszentgyörgy

Tekintettel a székely nép, népszavazáson kinyilvánított akaratára

Tekintettel a Székely Nemzeti Tanács 2003. október 26.-i határozatára, amely kinyilvánította, hogy Székelyföldnek joga van ahhoz, hogy az Európai Unió önálló régiójaként ismerjék el.

Tekintettel az Európa Parlament uniós állampolgárságra vonatkozó, 1991. november 21. határozatának 3. szakaszára, amely kimondja, hogy az Unió és a tagországok bátorítják a területükön történelmileg jelenlevő etnikai- és nyelvi közösségek identitásának kifejezését és együttélésük elősegítését, garanciát vállalva az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítására, a sajátos helyi-, regionális-, vagy csoport önkormányzási formák szavatolására

A Székely Nemzeti Tanács

ELHATÁROZZA

Kezdeményez egy uniós szintű szabályozást az Európai Unióban élő, szülőföldjükön őshonos, számbeli kisebbségben élő népek és népcsoportok jogaira vonatkozóan, különös tekintettel az önrendelkezés jogára.

Ennek a szabályozásnak az Európa Tanács 1201/1993, 1334/2003, 1811/2007 számú ajánlásaira, a Regionális Autonómia Európai Chartájára, az Európa Parlament uniós állampolgárságra vonatkozó 1991. november 21.-én elfogadott határozatára kell épülnie, és nemzetközi standardként kell kezelnie mindazoknak az egyéni és kollektív jogoknak az elismerését, amelyeket az Európai Unió tagállamai eddig általánosan elfogadtak.

Ennek érdekében, első lépésként a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezi egy nemzetközi egyeztető munkacsoport létrehozását, az Európai Unió országaiban élő szakemberekből, a tervezet kidolgozása végett.

Jelen határozat végrehajtására megbízást kap a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága.

Székely Nemzeti Tanács

Sepsiszentgyörgy 2008. február 23.

HATÁROZATI JAVASLAT

A szakbizottságok megszervezéséről és működéséről

A területi autonómia Statutumából fakadó gyakorlati cselekvési programok elvi megalapozása az SzNT bizottságaiban indul, de konkrét elkészítésük, kidolgozásuk széles társadalmi részvétellel kell történjen, a nagy nyilvánosság bevonásával és pártpolitikai hovatartozásra való tekintet nélkül.

A Házszabály IV. fejezet, 13, 11/C pontja alapján

ELHATÁROZZA:

1. A Székely Nemzeti Tanács Házszabályának vonatkozó rendelkezései alapján, legkésőbb 2008 április 15-ig meg kell alakítani a SzNT szakbizottságait.
2. A Székely Nemzeti Tanács felkéri a megalakuló szakbizottságokat, hogy dolgozzák ki saját ügyrendjüket, és kezdjenek hozzá a Statutumból levezethető, a szakbizottságok szakterületének megfelelő programok kidolgozásához.
3. Az Székely Nemzeti Tanács megbízza az ÁB tagjait, vegyenek részt tevőlegesen, hatáskörüknek megfelelően a szakbizottságok megszervezésében és munkájukban.

2008 február 23 Sepsiszentgyörgy

 

Székely Nemzeti Tanács

HATÁROZAT

a Székely Nemzeti Tanács által adományozható díjak és kitüntetésekre vonatkozóan.

A Székely Nemzeti Tanács legfőbb törekvése Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása.

Tudatában vagyunk annak, hogy ezen célkitűzés csak a Székely Nép egységes, hitben gyökerező akarata és cselekvő részvétele által valósítható meg.

Az autonómia kiharcolásához minden egyén, szervezet, intézmény, csoportosulás, hozzájárulhat azzal, hogy segíti népünk önbizalmának, őseinktől ránk hagyott keresztény erkölcsi értékrendünk helyreállítását, erősíti az autonómia megvalósíthatóságába vetett hitet, segíti a közösségi akarat erősödését, annak kinyilvánítását és cselekvően részt vesz a megvalósítás folyamatában.

A Székely Nemzeti Tanács, a fentiek figyelembe vételével, a Házszabály 43. cikkely, (c) bekezdése alapján elhatározza:

HATÁROZAT

Az Székelyföld területi autonómiájának megvalósításáért kifejtett áldozatos munka elismerésére, a Székely Nemzeti Tanács „Gábor Áron” Díjat alapít.

1. A díj évente kerül kiosztásra, lehetőleg az SzNT ülése alkalmával.
2. A díjat az Állandó Bizottság ítéli oda.
3. Javaslatot tehet a Díj adományozására, az SzNT elnöke, az Állandó Bizottság, a széki, illetve települési székely tanácsok és a szakbizottságok bármelyike.
4. A „Gábor Áron” Díj odaítélhető, olyan, bel- vagy külföldön élő egyéniség, csoportosulás, szervezet vagy intézmény számára, aki (amely) kiemelkedő érdemeket szerzett a Székely Nép önrendelkezése, Székelyföld autonómiájáért folyó küzdelemben.
5. Egy évben négy Díj adható ki, az alábbiak szerint:

1. Székelyföldön élő személyiség
2. A Kárpátmedencében élő személyiség
3. A Kárpátmedencén kívül élő személyiség.
4. Szervezet, intézmény, csoportosulás.

1. Nem díjazhatók: az SzNT elnöke, és az ÁB tagjai.
2. A „Gábor Áron” Díj kitüntetettjei tagjává válnak a Székely Nemzeti Tanács Tanácsadói Testületének.

Sepsiszentgyörgy 2008. február 23.

Székely Nemzeti Tanács