HATÁROZAT
a Székely Nemzeti Tanácsnak Románia Kormányával, Miniszterelnökével folytatandó tárgyalások kezdeményezésére Székelyföld autonómiájáról
Székelyföld őshonos közössége, a székelység ragaszkodik magyar nemzeti önazonosságához és szülőföldjéhez. A szülőföldön való megmaradás feltételeként Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását fogalmazza meg! A belső önrendelkezés, a közösségi önkormányzás jogán igényli Székelyföld autonómiáját.
Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása, a Koppenhágai Feltételeknek megfelelően, alapvető követelményként hordozza az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását, minden állampolgár és az általuk alkotott közösségek teljes és ténylege egyenlőségének szavatolását.
A székelység csakis a közösségi önkormányzás hatásköreinek és intézményeinek birtokában tudja megélni a teljes és tényleges egyenlőséget, olyan eurorégióban, amelyben az Európai Unió autonóm közösségei is élnek.
Székelyföld autonóm régióként való létrehozása tehát a székelység létfeltétele és az európai autonóm közösségek sajátja. Ezen régió statútumának törvény általi jóváhagyása a parlamenti demokrácia érvényesítése. Székelyföld autonómiájának elnyerése a Románia Kormánya által tanúsított álláspontnak, illetve támogatásnak is függvénye.
A Székely Nemzeti Tanács, a demokratikus jogállam kereteiben és a székelység autonómia-törekvéseinek érvényesítéséért, tárgyalásokat kezdeményez Románia Kormányával és Miniszterelnökével Székelyföld autonómiájáról. E tárgyalási szándék közvetítésével és tárgyaló hatáskörrel felhatalmazza az SzNT elnökét és Állandó Bizottságát.
Székely Nemzeti Tanács
2005. február 12.
HATÁROZAT
a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvénykezdeményezés Románia Parlamentjébe való benyújtásáról
A Székely Nemzeti Tanács, a parlamenti demokrácia eszközét használva, a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvénykezdeményezést ismét Románia Parlamentjébe juttatja.
A törvénykezdeményezés korábbi parlamenti visszautasítása, amelyet azon alkotmányos előírásokkal indokoltak, hogy Románia egységes nemzetállam, s a népfelség csakis a román népet illeti meg, emberi jogaiban és alapvető szabadságaiban sértette a 613 000 lélekszámú, őshonos székelységet.
Románia Európai Unióhoz csatlakozása kötelez a demokratikus jogállam elveinek és feltételeinek figyelembe vételére, s a helyi, valamint a regionális autonómia törvény általi szavatolására késztet. A demokratizálódási folyamatnak ugyanis részét képezi a közösségi önkormányzás, az Európai Unió jogállamainak pedig sajátja az autonóm közösségek területi autonómiája.
Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvénykezdeményezés Románia Parlamentje elé terjesztése a területi önkormányzásra törekvő székelység alapvető joga és annak parlament általi tárgyalása a demokrácia próbája.
Az SZNT felhatalmazza az elnököt és az Állandó Bizottságot, hogy ismét találja meg a lehetőséget a törvénykezdeményezés Parlament elé terjesztésére.
Székely Nemzeti Tanács
2005. február 12.
HATÁROZAT
az SZNT által adományozható díjak és kitüntetésekre vonatkozóan
A SZNT legfőbb törekvése Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása.
Tudatában vagyunk annak, hogy ezen célkitűzés csak a Székely Nép egységes akarata és törekvése által valósítható meg.
Közösségünk (népünk) a hit, akarat és cselekvésbeli egysége hozhatja meg a sikert.
Az autonómia kiharcolásához minden egyén, szervezet, intézmény, csoportosulás, hozzájárulhat azzal, hogy segíti népünk önbizalmának, őseinktől ránk hagyott keresztény erkölcsi értékrendünk helyreállítását, erősíti az autonómia megvalósíthatóságába vetett hitet, segíti a közösségi akarat erősödését, és cselekvően részt vesz a megvalósítás folyamatában.
A SZNT, a fentiek figyelembe vételével, a Házszabály 43. cikkely, (c) bekezdése alapján elhatározza:
Az áldozatos munka, népünk boldogulásáért, az autonómia megvalósításáért kifejtett tevékenység elismerésére Gábor Áron-díjat alapít.
A díj évente kerül kiosztásra, a SZNT ülése alkalmával.- A díjat az SZNT adományozza az ÁB javaslatára.
- Javaslatot tehet a díj adományozására az SZNT elnöke, a széki, illetve települési székely tanácsok és a szakbizottságok bármelyike.
- A Gábor Áron-díj odaítélhető, olyan, bel- vagy külföldön élő egyéniség, csoportosulás, szervezet vagy intézmény számára, aki (amely) kiemelkedő érdemeket szerzett a Székelyföld autonómiájáért folyó küzdelemben.
- Minden évben négy díj adható ki, az alábbiak szerint:
- Székelyföldön élő személyiség
- A Kárpát-medencében élő személyiség
- A Kárpát-medencén kívül élő személyiség.
- Szervezet, intézmény, csoportosulás.
- Nem díjazhatók: az SZNT elnöke és az ÁB tagjai.
- Az SZNT megbízza az ÁB-t, dolgozza ki az egyéb jellegű kitüntetésekre és elismerésekre vonatkozó szabályzatot (pártoló tagság, tiszteletbeli tagság, tiszteletbeli konzul, érdemdiploma stb).
Székely Nemzeti Tanács
Gyergyószentmiklós, 2005. február 12.