HATÁROZAT

A SZÉKELYFÖLDI NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSÉRŐL

  Románia Kormánya a Képviselőház elnökéhez küldött Álláspontjában a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvényjavaslatot nem támogatja és megállapítja: a törvényjavaslat nyilvánvalóan és gyökeresen ellentmond a román állam alkotmányos rendjének, figyelmen kívül hagyva, első sorban, az Alkotmány 1. szakasza (1) bekezdésének előírását, mely szerint Románia nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam. Továbbá: Székelyföldön a nemzeti politikát a régió saját hatóságainak politikai prioritásai helyettesítenék.

A Törvényhozási Tanács kijelenti: Székelyföld Autonómiastatútuma szöges ellentétben áll a román állam alkotmányos rendjével. Bizonyíték: a törvényjavaslat nem veszi figyelembe, hogy Románia nemzeti, szuverén, független, egységes és oszthatatlan állam. A Véleményezés 16. pontjában a 2001/215. sz. Helyi Közigazgatási törvény 20. szakaszára hivatkozik, mely szerint a községek, városok, megyék közigazgatási határait csakis törvény által, ezen közigazgatási egységek polgárainak népszavazással való előzetes konzultálása alapján lehet megváltoztatni.

Románia Képviselőházának Közigazgatási szakbizottsága és Plénuma – többségi szavazattal – a fenti indoklás alapján elutasította a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvényjavaslatot.

A Székely Nemzeti Tanács, közképviseleti kötelezettségének és hatáskörének megfelelően, visszautasítja Románia Képviselőháza, Románia Kormánya és Törvényhozási Tanácsa azon megállapítását, hogy Székelyföld autonómiája ellentétben áll a román állam alkotmányos rendjével, s ezáltal Székelyföld őshonos lakosságát, másodrangú állampolgárokként, megfosztják a teljes és tényleges egyenlőségtől.  Kijelentjük, hogy az Európa Tanács 2003/1334. sz. Határozatát[1] mérvadónak és követendőnek tekintjük, alkalmazását igényeljük, Székelyföld autonómiájáról le nem mondunk!

Székelyföld autonómiájáért, a többségben levő őshonos lakossága teljes és tényleges egyenlőségéért a továbbiakban is a demokrácia eszközével küzdünk. A népszavazás szervezésére vonatkozó 2000/3 sz. Törvény 2(2)., 5., 13., 14., 16., 46. és 47. szakaszának megfelelően, felkérjük Kovászna és Hargita megye tanácsait, a történelmi Marosszék, valamint a hozzá csatlakozni kívánó szomszédos települések  helyi tanácsait, határozzanak:

Székelyföld közigazgatási régió létrehozására vonatkozó népszavazásról!

2004. április 24.

A Székely Nemzeti Tanács

 

 

 

 

 

Tervezet

HATÁROZAT

 

a  közösségi autonómiát igénylő Kárpát-medencei magyar szervezetek  együttműködéséről

A Kárpát-medencében őshonos magyar közösségek szülőföldön való megmaradásának, nemzeti önazonosságuk megőrzésének demokratikus eszköze az önkormányzás.

Az államon belüli önrendelkezés jogával élve, az erdélyi-székelyföldi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai magyar nemzeti közösségek, amelyek történelmileg kötődnek az említett területekhez, már a 90-es évek elején megfogalmazták autonómiatörekvéseiket.

Az állami fennhatóságot gyakorlók elutasító magatartása és a közképviseletet ellátni hivatottak kiszolgáltatottsága a közösségi autonómiák jogi garanciáinak elnyerését mind ez ideig megakadályozta.

A Székelység, Székelyföld többségben levő őshonos közössége, a közvetlen és közvetett demokrácia eszközeivel létrehozott közképviselete révén, ismét kinyilvánította akaratát a területi autonómiára. A Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvényjavaslat Románia Képviselőháza általi elutasítása bebizonyította, hogy a teljes és tényleges egyenlőség eléréséért még mindig nem érvényesíthetők a demokratikus jogállamokra, az Európai Unió tagállamaira jellemző alapvető jogok és szabadságok, a különböző autonómiaformákat szavatoló jogok.

A magyar nemzeti közösségek diszkriminációját megszüntető teljes és tényleges egyenlőség csakis nemzetközi segítséggel, csakis az európai intézmények közvetlen közreműködésével, csakis az autonómiát igénylő magyar közösségek egységes fellépésével érhető el.

Indítványozzuk tehát a Kárpát-medencei magyar közösségek azon képviseleteinek rendszeres és intézményesített együttműködését, amelyek hatásköre és célja a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítása és demokratikus eszközökkel való képviselete.

2004. április 24.

A Székely Nemzeti Tanács

Tervezet

HATÁROZAT AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA ELNÖKÉNEK

MEGKERESÉSÉRŐL

Románia Képviselőháza visszautasította a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvényjavaslatot.

A Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó Keretegyezmény figyelembe veszi az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelmére Vonatkozó Egyezményt és kiegészítő Jegyzőkönyveit, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet dokumentumait. A Keretegyezmény 1. szakaszának megfelelően, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, 4. szakaszának (2) bekezdése értelmében pedig aláíró felek kötelezettséget vállalnak a megfelelő intézkedéseket megtételére a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti teljes és tényleges egyenlőség előmozdításáért. 

A Képviselőház visszautasító határozata ellentmond a Keretegyezmény említett előírásainak, az Európa Tanács 2003/1334. sz. Határozatának[2], az Európa Tanács 1993/1201. sz. Ajánlásának[3], az Európai Parlament Unió állampolgárságára vonatkozó, 1991. november 21. Határozata 3. szakaszában megfogalmazottaknak.

Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvényjavaslat visszautasításával a teljes és tényleges egyenlőségtől fosztják meg a Székelyföldön többségben levő őshonos nemzeti közösséget, s ezzel alapvető emberi jogokat és szabadságokat sértenek!

A diszkrimináció nyilvánvaló! Aki pedig emberi jogokat és alapvető szabadságokat sért, az nem más, mint az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelmére Vonatkozó Egyezményt aláíró „Magas Szerződő Fél”, Románia, s annak központi hatalma – a Törvényhozási Tanács negatív véleményezését és a Kormány elutasító álláspontját figyelembe vevő - Képviselőház!

A Magas Szerződő Fél törvényhozó hatalma által elkövetett jog- és szabadságsérelem belső jogorvoslatot nem nyerhet, a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően nem tudjuk kimeríteni az összes hazai jogorvoslati lehetőséget.

Ezért fordulunk az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökéhez M. Luzius WILDHABER úrhoz, és tájékoztatjuk a Magas Szerződő Fél jogsértő cselekedetéről és felkérjük, járjon el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél, hogy egészítsék ki az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelmére Vonatkozó Egyezmény 34. szakaszát, amely módosítás tegye lehetővé a nemzeti közösségek és az ahhoz tartozó személyek jogsérelmének orvoslását abban az esetben is, ha az emberi jogokat megsértő a Magas Szerződő Fél, amelynek döntései ellen nincs hazai jogorvoslás.

2004. április 24.

A Székely Nemzeti Tanács

Tervezet

HATÁROZAT AZ EURÓPAI UNIÓ AUTONÓM KÖZÖSSÉGEINEK TÁJÉKOZTATÁSÁRÓL, TÁMOGATÁSUK ELNYERÉSÉRŐL

Az Erdélyhez (Romániához) tartozó történelmi Székelyföldön a múltban meghonosult autonómiát a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található. 

A székelység ismeri történelmét, őrzi hagyományait, megfogalmazza követeléseit, s a történelmi feltételeknek megfelelően igényli a területi autonómiához való jogot. Európa jogállamaiban alkalmazott megoldások igazolják a régiók területi autonómiájának fontosságát és életképességét, azokét a régiókét, amelyeknek számbeli többségben levő polgárai s ezek közössége a nemzeti identitás megőrzéséért védelemre szorul, a történelmi, társadalmi, kulturális sajátosságoknak megfelelő intézkedéseket igényel.

A közvetlen demokráciát gyakorolva, a települési gyűlések megfogalmazták igényüket Székelyföld autonómiájára, Székelyföld Autonómiastatútumának jóváhagyására és Románia Parlamentje elé terjesztésére. Küldötteik a Székely Nemzeti Tanácsban közképviseletet gyakorolnak.

A Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvényjavaslatot, amely tartalmazza mindazokat a hatásköröket, jogosítványokat és intézményeket, amelyekkel az Európai Unió autonóm közösségei törvény által garantáltan rendelkeznek, Románia Képviselőháza visszautasította. Indoklása: Székelyföld autonóm régióként jóváhagyása, amely az ott többségben levő közösség nemzeti önazonosságának védelmét szavatoló többlethatásköröket is magába foglalja, összeegyeztethetetlen Románia egységes nemzetállami minősítésével.

Felkérjük Dél-Tirol, Katalónia, Euskal Herreira, Galícia, Asztúria, Valencia, Aragónia, Navarra, Baleári-szigetek, Azori- és Madeira-szigetek, Aland- szigetek, Flandria, Írország, Skócia autonóm közösségeit és önkormányzatait, támogassák Székelyföld autonómiáját, azon törekvésünket, hogy a Romániában elterülő, 10.000 négyzetkilométer kiterjedésű, 76%-ban magyar nemzetiségűek által lakott Székelyföld teljes és tényleges egyenlőségű autonóm régióként juthasson az Európai Unióba. 

2004. április 24.

A Székely Nemzeti Tanács

Tervezet

HATÁROZAT AZ EURÓPAI INTÉZMÉNYEK MEGKERESÉSÉRŐL

 

Románia Képviselőháza visszautasította a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvényjavaslatot.

A visszautasítás indokai, a Kormány és a Törvényhozási Tanács szerint:

• Székelyföld Autonómiastatútuma szöges ellentétben áll a román állam alkotmányos rendjével. Bizonyíték: a törvényjavaslat nem veszi figyelembe, hogy Románia nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam,
• Székelyföld autonóm régióvá nyilvánításával Románia lakossága és területe nem rendelkezne egységes politikai és jogi szervezettséggel, egységes államapparátussal, egységes államberendezkedéssel, s e területi felosztással megsértenék szuverenitása teljességében,
• az európai intézmények nem támogatják az aszimmetrikus, egyenlőtlen vagy egyedülálló autonóm régióknak mint államon belüli entitásoknak kizárólag etnikai alapon való létrehozását,
• az Európa Tanács 1993/1201. sz. Ajánlásának[4] 12. szakaszára hivatkozva a Törvényhozási Tanács azt írja, hogy az Ajánlás egyetlen rendelkezése sem korlátozhatja valamely személy egyéni jogait, és nem értelmezhető egy nemzeti kisebbség kollektív jogaként,
• a Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó Európai Keretegyezményre hivatkozva azt mondja, hogy ezen Egyezmény a nemzeti kisebbségek számára nem szavatol közösségi (kollektív) jogokat, megállapítja, hogy a teljes és tényleges egyenlőség szavatolására irányuló sajátos intézkedések csupán a vallásra, nyelvre, hagyományokra és a kulturális értékekre irányulhatnak, s ezek alkalmazásakor kerülni kell a többi polgár jogainak megsértését, illetve azok diszkriminálását,
• a Tanács azt állítja, hogy a „nemzeti önazonossághoz való jog” gyakorlása Székelyföldön együtt jár a román államban többségben lévő népesség önazonosságának kiszorításával!

Ezen indoklás ellentmond az Európa Tanács 2003/1334. sz. Határozatában[5] foglalt rendelkezéseknek, az Európa Tanács 1993/1201. sz. Ajánlásában[6] foglaltaknak, a Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó Európai Keretegyezményre 4. szakasza (2) és (3) bekezdésében megfogalmazottaknak, a koppenhágai alapelveknek és az Állam és Kormányfők Bécsi Nyilatkozatában vállalt kötelezettségeknek!

Kérjük az Európai Parlamentet, az Európa Tanácsot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, szerezzen érvényt határozatainak, és tegye Románia európai integrációs előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként való elismerését.

2004. április 24.

 

[1] l. 2-es számú lábjegyzet

[2] l. 2-es számú lábjegyzet

[3] l.5-ös számú lábjegyzet

[4] l. 5-ös számú lábjegyzet

[5] l. 2-es számú lábjegyzet

[6] l. 5-ös számú lábjegyzet