Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács

Centenáriumi nyilatkozat

Száz évvel ezelőtt alakult meg a Székely Nemzeti Tanács, olyan erkölcsi, szellemi, politikai örökséget hagyva az utókorra, amelyet ápolni és továbbadni a ma nemzedékének kötelessége. Az alapítók bízva az önrendelkezési jog wilsoni elveiben, Magyarország területi integritását kívánták megóvni, és ezáltal azt az intézményi keretet, amely a székely társadalmat hosszú századokon át megtartotta.

Állásfoglalás a 2016-ik évi, romániai parlamenti választásokra vonatkozóan

A Székely Nemzeti Tanácsot 2003-ban életre hívó dokumentum, a „Közösségi akarattal Székelyföld autonómiájáért, - Miért vagyunk, mire vállalkozunk” című röpirat egyértelműen leszögezte, a Székely Nemzeti Tanács nem párt és nem önkormányzati testület, hanem Székelyföld őshonos közösségének, a székelységnek a közképviselete.

Székelyföld Autonómiastatútumának kiegészítésre vonatkozó javaslat

- Tekintettel arra, hogy kiemelt fontosságú, hogy Székelyföld autonómiájára vonatkozóan egyetlen, mindenki által elfogadott törvénytervezet létezzen.
 - Figyelembe véve, hogy a Székely Nemzeti Tanács által 2004 január 17.én elfogadott törvénytervezet nem tartalmaz az igazságszolgáltatásra vonatkozó elõírást, ellenben az RMDSZ tervezete igen. 

Az egységes jövőkép szavatolhatja a székely autonómia mozgalom egységét

Figyelembe véve, hogy az egy évtizede kibontakozott székely autonómiamozgalom ma egységesnek tekinthetõ, és ennek az egységnek az alapja az a jövõkép, amelyet a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma ír le, és amely mögött több mint kettõszázezer székely ember népszavazáson kifejezett akarata áll; 
Tekintettel arra, hogy a tervezet világos és kimerítõ választ ad arra a kérdésre, mit jelentene Székelyföld területi autonómiája, ismerteti azokat az intézményeket, amelyeknek a létrehozása és mûködése szavatolná Székelyföld önkormányzását, leírva részletesen a hatáskörüket, mûködésüket és elhelyezi azokat a román alkotmány és közigazgatási jog kereteiben; 

Legyen Székelyföld önálló közigazgatási régió

- Figyelembe véve a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatát, amely 2009. szeptember 5.-én kimondta: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell;

A Székely Nemzeti Tanács elnökének megválasztására vonatkozó határozat

  1. A Székely Nemzeti Tanács elnökét a Székely Nemzeti Tanács választja négy éves időszakra, többes jelöleléssel, titkos szavazással, a jelenlevők abszolut többségével, a székely székek jelöltjei közül.
  2. Elnökjelöltet a széki tanácsok állíthatnak. Minden egyes széknek joga van az elnökválasztó gyűlést megelőzően egy jelöltet állítani. A széki jelölteket a széki székely tanácsok határozatképes, szabályosan meghirdetett ülésein jelölik ki.
  3. Ha az elnökválasztó gyűlésen megtartott szavazás után egyik jelölt sem nyeri el a szavazatok abszolút többségét (a fele plusz egyet), akkor az első két jelölt között második fordulóra kerül sor.
  4. A választási gyűlésen a jelöltek tíz percnél nem hosszabb, bemutatkozó beszédet tarthatnak abc sorrendben.

A polgári engedetlenség célja és alapelvei

 

Az állam, ha kilép az alkotmányos keretekből, és megsértve az alapvető emberi jogokat saját polgáraival szemben ellenségesen lép fel, akkor megszűnik az állampolgárok következetes jogkövetésének erkölcsi követelménye, mi több a polgárok kollektív kötelezettségévé válik a társadalom legfontosabb értékeinek megvédése, akár az állam intézményivel szemben is. Ilyen vészhelyzetben, amely a demokrácia hagyományos eszközeivel, a választásokon alapuló módszerekkel nem hárítható el, a polgári engedetlenség az emberi méltóság védelmének végső békés eszköze.

Európa népei egyenlőek!

(az EU nemzeti régióinak együttműködésére vonatkozó elvi nyilatkozat)

Tekintettel arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács érdekelt minden olyan folyamat megerősítésében és előmozdításában, amely közelebb visz kitűzött céljához Székelyföld területi autonómiájához, függetlenül attól, hogy az adott folyamat a nagyvilágban, az Európai Unióban, Romániában, vagy regionális szinten, Székelyföldön megy végbe,  

 

Határozat a Székely Nemzeti Tanács történelmi folytonosságáról

A Székely Nemzeti Tanács, figyelembe véve, hogy:

Határozat a házszabály módosítására

Hivatkozva a Székely Nemzeti Tanács Házszabályára, 

Figyelembe véve:

HATÁROZAT

A Székely Nemzeti Tanács kijelentve, hogy 

Határozat a székelyföldi népszavazás kiírásának és szervezésének kezdeményezéséről

A Székely Nemzeti Tanács, megalakulása után öt évvel, híven azon állampolgári közgyűlések határozataihoz, amelyek létrehozták, valamint a 2006-2007. években lezajlott népszavazáson kinyilvánított közösségi akaratnak megfelelően, a közvita után egyhangúlag elfogadott törvénytervezetét, Székelyföld Autonómia Statútumát a 2008 novemberi parlamenti választások után harmadszor is Románia Parlamentje elé terjeszti.

TÁJÉKOZTATÓ - SZÉKELY NEMZETGYŰLÉS

Az Székely Nemzeti Tanács 2004 áprilisában kezdeményezte hivatalos, helyi népszavazások kiírását Székelyföldi autonómiájára vonatkozóan, mivel a népszavazás, mint a közvetlen demokrácia eszköze, a közösségi akaratnyilvánítás leghitelesebb formája. Ezt megelőzően a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet visszautasításának indoklásában a Törvényhozási Tanács - egyebek mellett - azzal érvelt, hogy a 2001/215. sz. Helyi Közigazgatásra vonatkozó törvény 20. szakasza értelmében a közigazgatási határokat csakis e közigazgatási egységek polgárainak népszavazással történő előzetes konzultálása alapján lehet megváltoztatni.

ÉRTESÍTŐ ÉS MEGHÍVÓ - SZÉKELY NEMZETGYŰLÉS GYERGYÓDITRÓBAN

A Székely Nemzetgyűlés megbízta a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy képviselje a székely nép akaratát, székelyföldi szervezettségével biztosítsa a székely közületek és Székelyföld önszerveződését, lássa el Székelyföld képviseletét belföldön és külföldön egyaránt.

Gyergyóditró, 2006. június 18.

Indoklás


A Székely Nemzeti Tanács, a székelység képviseletében, a Székelyföld autonómiájáért demokratikus eszközökkel folytatott küzdelem újabb megnyilvánulásaként, 2006. június 18-ra Székely Nemzetgyűlést hív össze, Gyergyóditróba.

HATÁROZAT

a Székely Nemzeti Tanácsnak Románia Kormányával, Miniszterelnökével folytatandó tárgyalások kezdeményezésére Székelyföld autonómiájáról

Székelyföld őshonos közössége, a székelység ragaszkodik magyar nemzeti önazonosságához és szülőföldjéhez. A szülőföldön való megmaradás feltételeként Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását fogalmazza meg! A belső önrendelkezés, a közösségi önkormányzás jogán igényli Székelyföld autonómiáját.

 

HATÁROZAT

A SZÉKELYFÖLDI NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSÉRŐL

  Románia Kormánya a Képviselőház elnökéhez küldött Álláspontjában a Székelyföld Autonómiastatútumára vonatkozó törvényjavaslatot nem támogatja és megállapítja: a törvényjavaslat nyilvánvalóan és gyökeresen ellentmond a román állam alkotmányos rendjének, figyelmen kívül hagyva, első sorban, az Alkotmány 1. szakasza (1) bekezdésének előírását, mely szerint Románia nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam. Továbbá: Székelyföldön a nemzeti politikát a régió saját hatóságainak politikai prioritásai helyettesítenék.

 HATÁROZAT[1]

Székelyföld Autonómia Statútuma tervezetének véglegesítéséről és jóváhagyásáról

 

A SZÉKELYSÉG ÖNKORMÁNYZATI TÖREKVÉSÉRŐL

A történelmi Székelyföld őshonos, ma is többségben élő magyar nemzetiségű lakóiként ragaszkodunk évszázados autonómia-hagyományainkhoz. A belső önrendelkezés útjára lépve a települések székely tanácsai révén kinyilvánítottuk ezt a jogot és akaratot, igényeltük a területi autonómia törvényerejű Statútum általi szavatolását. 

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek