Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács

Nyílt levél Markku Markkula Úrnak,
a Régiók Bizottsága elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együttes ülésén két fontos, az Európai Unió regionális politikáját érintõ kéréssel fordul Önhöz, és az Ön által vezetett Régiók Bizottságához.

1. Az Európai Uniónak számos olyan régiója, illetve közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkezõ földrajzi körzete van, amelyeket nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságok különböztetnek meg a velük szomszédos területektõl. A helyi többséget alkotó, vagy jelentõs számban ott élõ nemzeti közösségek, amelyek az adott tagállamban számbeli kisebbségben vannak, és az állam azokat kisebbségként kezeli, régi európai kultúrák, nyelvek õrzõi, és jelentõs forrásai az Európai Unió és a szélesebb Európa kulturális, nyelvi sokszínûségének.
2013-ban az Unió több polgára egy polgári kezdeményezést indított el, Kohéziós politika a régiók egyenlõségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címmel, és azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy az „Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az õket körülvevõ régióktól”
Az Európai Bizottság azzal az érveléssel utasította el a kezdeményezést, hogy az „nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a Szerzõdések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elõ.”
A Bizottság ezen indoklás fenntartása érdekében az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés sajátos értelmezésébe is belement, több olyan állítást fogalmazva meg, amelyek az Unió kohéziós politikájára vonatkoznak, és amelyek nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket. Ezért a kezdeményezõk az Európai Unió Bíróságához fordultak, kérve a kezdeményezés elutasítására vonatkozó bizottsági határozat hatályon kívül helyezését, és a Bizottság kötelezését a kezdeményezés bejegyzésére. A per folyamatban van, a Bíróság döntésére várunk.

Tisztelt Elnök Úr!

Teljesen függetlenül a fent említett per kimenetelétõl, figyelembe véve az Európai Unióról szóló szerzõdés és az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés elõírásait, úgy gondoljuk, hogy kétszeresen is sérültek az Régiók Bizottságának jogkörei. Elõször a 211/2011 számú, az Európai polgári kezdeményezésrõl szóló rendelet megalkotásakor, amely nincsen tekintettel a Régiók Bizottságának tanácsadói hatáskörére, másodszor amikor a Bizottság a 13/159 számú, fent említett perben a szerzõdéseknek a regionális politikára vonatkozó elõírásait önkényesen értelmezte szintén a Régiók Bizottsága véleményének a kikérése nélkül.
Ezek figyelembevételével kérjük Elnök úr, hogy a Régiók Bizottsága éljen az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 263 cikke által biztosított lehetõséggel, és elõjogainak megóvása érdekében forduljon az Európai Unió Bíróságához.

2. A Románia közepén elhelyezkedõ Székelyföld önkormányzatai közül eddig 53 külön-külön azzal a kéréssel fordult Románia kormányához és parlamentjéhez, az õket megválasztó helyi közösségek nevében, hogy tegyék lehetõvé, hogy Székelyföld százötvenhárom önkormányzata egyetlen egységes és különálló közigazgatási egységet alkosson. Kérik ugyanakkor, hogy ezt a közigazgatási egységet Székelyföldnek nevezzék, különleges, autonóm jogállást szavatoljon neki a törvény saját ügyeinek intézésére és az itt élõ székely-magyar közösség önazonosságának megõrzésére, és kérik, hogy anyanyelvük, a magyar nyelv - az állam nyelve mellett hivatalos legyen ebben a közigazgatási egységben. A kérést magukba foglaló határozatokat az önkormányzatok eljuttatták az Európa Tanácsnak, az Európai Unióban a Régiók Bizottságának és az ENSZ Emberjogi Tanácsának is.
A határozatok elfogadásának elõzménye, hogy Románia közigazgatási átalakítás elõtt áll, és bár a kormány ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogja tartani Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, mégis egy olyan tervet tett közzé, amely betagolná Székelyföldet egy olyan közigazgatási régióba, amelyben a székelység részaránya mindössze 29%, míg Székelyföldön ez az arány 75%. A tervezett intézkedés sérti a Kisebbségi Keretegyezménynek, de a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának elõírásait is.
Nincs összhangban ez a tervezet az Európai Unió kohéziós politikájával sem. A fent említett közigazgatási régió, amely hat megyét foglalna magába az Unió egyik NUTS II régiója is egyben. A statisztikai célú területi egységekre vonatkozó 1059/2003/EK számú rendelet elõírása is kimondja, hogy a NUTS területi egységek kialakításánál figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális körülményeket is. Ezek a területi egységek eszközei az Unió kohéziós politikájának, amely nem használható fegyverként a tagállamok területén élõ, a többségtõl eltérõ nyelvû és kultúrájú népek ellen.
Mi több, az Unió 1059/2003 számú, a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájának (N

Nyílt levél Markku Markkula Úrnak,
a Régiók Bizottsága elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együttes ülésén két fontos, az Európai Unió regionális politikáját érintõ kéréssel fordul Önhöz, és az Ön által vezetett Régiók Bizottságához.

1. Az Európai Uniónak számos olyan régiója, illetve közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkezõ földrajzi körzete van, amelyeket nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságok különböztetnek meg a velük szomszédos területektõl. A helyi többséget alkotó, vagy jelentõs számban ott élõ nemzeti közösségek, amelyek az adott tagállamban számbeli kisebbségben vannak, és az állam azokat kisebbségként kezeli, régi európai kultúrák, nyelvek õrzõi, és jelentõs forrásai az Európai Unió és a szélesebb Európa kulturális, nyelvi sokszínûségének.
2013-ban az Unió több polgára egy polgári kezdeményezést indított el, Kohéziós politika a régiók egyenlõségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címmel, és azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy az „Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az õket körülvevõ régióktól”
Az Európai Bizottság azzal az érveléssel utasította el a kezdeményezést, hogy az „nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a Szerzõdések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elõ.”
A Bizottság ezen indoklás fenntartása érdekében az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés sajátos értelmezésébe is belement, több olyan állítást fogalmazva meg, amelyek az Unió kohéziós politikájára vonatkoznak, és amelyek nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket. Ezért a kezdeményezõk az Európai Unió Bíróságához fordultak, kérve a kezdeményezés elutasítására vonatkozó bizottsági határozat hatályon kívül helyezését, és a Bizottság kötelezését a kezdeményezés bejegyzésére. A per folyamatban van, a Bíróság döntésére várunk.

Tisztelt Elnök Úr!

Teljesen függetlenül a fent említett per kimenetelétõl, figyelembe véve az Európai Unióról szóló szerzõdés és az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés elõírásait, úgy gondoljuk, hogy kétszeresen is sérültek az Régiók Bizottságának jogkörei. Elõször a 211/2011 számú, az Európai polgári kezdeményezésrõl szóló rendelet megalkotásakor, amely nincsen tekintettel a Régiók Bizottságának tanácsadói hatáskörére, másodszor amikor a Bizottság a 13/159 számú, fent említett perben a szerzõdéseknek a regionális politikára vonatkozó elõírásait önkényesen értelmezte szintén a Régiók Bizottsága véleményének a kikérése nélkül.
Ezek figyelembevételével kérjük Elnök úr, hogy a Régiók Bizottsága éljen az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 263 cikke által biztosított lehetõséggel, és elõjogainak megóvása érdekében forduljon az Európai Unió Bíróságához.

2. A Románia közepén elhelyezkedõ Székelyföld önkormányzatai közül eddig 53 külön-külön azzal a kéréssel fordult Románia kormányához és parlamentjéhez, az õket megválasztó helyi közösségek nevében, hogy tegyék lehetõvé, hogy Székelyföld százötvenhárom önkormányzata egyetlen egységes és különálló közigazgatási egységet alkosson. Kérik ugyanakkor, hogy ezt a közigazgatási egységet Székelyföldnek nevezzék, különleges, autonóm jogállást szavatoljon neki a törvény saját ügyeinek intézésére és az itt élõ székely-magyar közösség önazonosságának megõrzésére, és kérik, hogy anyanyelvük, a magyar nyelv - az állam nyelve mellett hivatalos legyen ebben a közigazgatási egységben. A kérést magukba foglaló határozatokat az önkormányzatok eljuttatták az Európa Tanácsnak, az Európai Unióban a Régiók Bizottságának és az ENSZ Emberjogi Tanácsának is.
A határozatok elfogadásának elõzménye, hogy Románia közigazgatási átalakítás elõtt áll, és bár a kormány ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogja tartani Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, mégis egy olyan tervet tett közzé, amely betagolná Székelyföldet egy olyan közigazgatási régióba, amelyben a székelység részaránya mindössze 29%, míg Székelyföldön ez az arány 75%. A tervezett intézkedés sérti a Kisebbségi Keretegyezménynek, de a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának elõírásait is.
Nincs összhangban ez a tervezet az Európai Unió kohéziós politikájával sem. A fent említett közigazgatási régió, amely hat megyét foglalna magába az Unió egyik NUTS II régiója is egyben. A statisztikai célú területi egységekre vonatkozó 1059/2003/EK számú rendelet elõírása is kimondja, hogy a NUTS területi egységek kialakításánál figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális körülményeket is. Ezek a területi egységek eszközei az Unió kohéziós politikájának, amely nem használható fegyverként a tagállamok területén élõ, a többségtõl eltérõ nyelvû és kultúrájú népek ellen.
Mi több, az Unió 1059/2003 számú, a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló rendelete leszögezi, hogy ezeket a régiókat úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék „a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális, földrajzi vagy környezeti körülményeket.” Ennek az elõírásnak a figyelembevételével lett önálló NUTS II régió Dél-Tirol, Valle d’Aosta, Friuli-Venezia Giulia, Korzika, Szardínia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, Frízföld, Bretagne. Románia az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely a történelmi, kulturális, földrajzi követelményeket figyelmen kívül hagyta, és Székelyföldet belekényszerítette egy olyan régióba, ahol az egy tömbben élõ, Székelyföldön 75%-os többséget alkotó székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van, s hasonló módon járt el az ország nyugati határa mentén fekvõ, magyar többségû Partiummal is. A román kormány jelenlegi közigazgatási átszervezési tervezete Székelyföld és Partium helyzetét tovább rontaná. Ahelyett, hogy a közigazgatási átszervezést a fent említett dokumentumok szellemében valósítaná meg, majd az új közigazgatási egységekhez igazítaná NUTS II régiókat is, az 1059/2003 számú rendelet elõírásaival ellentétes módon létrehozott NUTS II régiókat akarja közigazgatási hatáskörökkel felruházni és fel akarja számolni véglegesen a történelmileg, kulturálisan, nyelvileg egységes Székelyföldet és Partiumot.
Az idézett uniós rendelet azt is kimondja, hogy a NUTS osztályozást nem szabad túl gyakran módosítani, annak hosszútávon stabilnak kell lennie. Az ország területi-közigazgatási átszervezése azonban egy jó alkalom, hogy a fent említett hiányosságok kiküszöbölésére, hogy ez által az új NUTS II régiókban a társadalmi kohézió, a régió lakóinak szolidaritása, nyelvi, kulturális, társadalmi, és földrajzi egysége érvényesüljön és nem a román kormány asszimilációs politikai szándéka.
Ezek figyelembevételével kérjük Elnök úr, a Régiók Bizottsága vitassa meg a székelyföldi önkormányzatok határozatait, véleményezze azokat, és kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átszervezés folyamatát.

Marosvásárhely 2015.VI.3.

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Székely Nemzeti Tanács

UTS) létrehozásáról szóló rendelete leszögezi, hogy ezeket a régiókat úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék „a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális, földrajzi vagy környezeti körülményeket.” Ennek az elõírásnak a figyelembevételével lett önálló NUTS II régió Dél-Tirol, Valle d’Aosta, Friuli-Venezia Giulia, Korzika, Szardínia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, Frízföld, Bretagne. Románia az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely a történelmi, kulturális, földrajzi követelményeket figyelmen kívül hagyta, és Székelyföldet belekényszerítette egy olyan régióba, ahol az egy tömbben élõ, Székelyföldön 75%-os többséget alkotó székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van, s hasonló módon járt el az ország nyugati határa mentén fekvõ, magyar többségû Partiummal is. A román kormány jelenlegi közigazgatási átszervezési tervezete Székelyföld és Partium helyzetét tovább rontaná. Ahelyett, hogy a közigazgatási átszervezést a fent említett dokumentumok szellemében valósítaná meg, majd az új közigazgatási egységekhez igazítaná NUTS II régiókat is, az 1059/2003 számú rendelet elõírásaival ellentétes módon létrehozott NUTS II régiókat akarja közigazgatási hatáskörökkel felruházni és fel akarja számolni véglegesen a történelmileg, kulturálisan, nyelvileg egységes Székelyföldet és Partiumot.
Az idézett uniós rendelet azt is kimondja, hogy a NUTS osztályozást nem szabad túl gyakran módosítani, annak hosszútávon stabilnak kell lennie. Az ország területi-közigazgatási átszervezése azonban egy jó alkalom, hogy a fent említett hiányosságok kiküszöbölésére, hogy ez által az új NUTS II régiókban a társadalmi kohézió, a régió lakóinak szolidaritása, nyelvi, kulturális, társadalmi, és földrajzi egysége érvényesüljön és nem a román kormány asszimilációs politikai szándéka.
Ezek figyelembevételével kérjük Elnök úr, a Régiók Bizottsága vitassa meg a székelyföldi önkormányzatok határozatait, véleményezze azokat, és kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átszervezés folyamatát.

Marosvásárhely 2015.VI.3.

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Székely Nemzeti Tanács

0
0
0
s2smodern

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt