Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács

Alább állományban a szerzõk hozzájárulásával tesszük közzé Márton Árpád RMDSZ-képviselõ és Izsák Balázs SZNT-elnök levélváltását, amelyre azután került sor, hogy az SZNT küldöttgyûlés november 8-i határozata értelmében Székelyföld autonómiastatútumát eljuttattuk az RMDSZ képviselõkhöz. Emlékeztetõül az SZNT határozat leszögezi: "Tudomásul véve, hogy nem érkezett válasz az Állandó Bizottságnak a romániai magyarság parlamenti képviselõihez címzett felkérésére, legyenek partnerek az autonómiastatútum ismételt parlamenti beterjesztésében, és azt lényeges változtatások nélkül terjesszék Románia Parlamentje elé, a Székely Nemzeti Tanács még egy esélyt kíván adni a közös fellépésnek, és azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy tegyék meg azokat a módosító indítványokat, amelyek számukra elfogadhatóvá tennék Székelyföld autonómiastatútumát. Annak érdekében, hogy a székely autonómiamozgalom egysége megmaradjon, a Székely Nemzeti Tanács készen áll rendkívüli ülésen megvitatni az esetleges módosító indítványokat."

****

Tisztelt Izsák Balázs!

Kérésüknek több okból nem tudok eleget tenni. Az egyik az, hogy az RMDSZ-nek is van egy közvitára bocsájtott tervezete, amely, véleményem szerint, lényegesen jobb, mint az Önök által támogatott. A másik az, hogy a történelmi Székelyföldrõl beszélnek, de tervezetük nem a történelmi Székelyföld területi szerkezete szerinti. A harmadik az, hogy abban a tervezetben, amelyrõl szavaztak 126 közigazgatási egység szerepel, melyek közül néhány soha nem tartozott a történelmi Székelyföldhöz, legutóbbi határozattervezetükben melyet néhány tanács elfogadott, a közigazgatási egységek számát 153-ban jelölik meg. A harmadik az, hogy az önök által bejelölt székek mindegyikének lakossági száma alatta van a NUTS III számára a vonatkozó uniós normában elõírt minimális lakossági számnak. Egyebek között ezért is jobb a mi változatunk, mely az uniós szabályzatnak megfelelõen a székeket a NUTS IV. elõírásnak felelteti meg, mint a NUTS III. alegységei, melyek közigazgatási hatáskörrel rendelkeznek. Ami a történelmi központokat illeti az is a mi változatunkban áll közelebb a történelmi múlthoz. Ugyanis a ma Székelyföldnek tartott területen (Aranyos szék nélkül, ami azért a történelmi hûség tiszteletben tartása szerint szintén oda tartozna) négy közigazgatási központ, azaz fõkirálybíróság, mûködött Udvarhelyen, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön (lásd a székely székek létének kortársa Benkõ József leírását), e fölött volt a hat szék kapitánya. Ennek megfelelõen az RMDSZ változatban a régió testületeinek székhelye e négy város között oszlik meg és nyitva hagyja annak lehetõségét, hogy akárcsak a történelmi múltban a székek közigazgatási hatásköreit, azok központjában lássák el és ennek mibenlétérõl már csak a székelyek dönthetnek. Ezért javasolom, hogy inkább konstruktívan szóljanak hozzá a mi változatunkhoz, hátha sikerül egy olyan szöveget létrehozni, ami minden követelménynek és elvárásnak megfelelõ, és szervezetünk által benyújtható.

 

Maradok tisztelettel,

Márton Árpád

****

Tisztelt Képviselõ Úr!
Bevallom, hogy levelére az elsõ reakcióm az öröm volt: akad legalább egy magyar képviselõ a román parlamentben, aki az RMDSZ ígéretét be is akarja tartani, és hajlandó is, képes is a vitára. A harmadik mondat után ért a csalódás. Az nem lenne baj, sõt természetes is, hogy eleve jobbnak tartja az "RMDSZ sajátjaként" aposztrofált törvénytervezetet, mint azt, amely egy évtizede általánosan elfogadott, vagy ahogyan Ön fogalmaz: az általunk támogatottat. Az viszont már nem természetes, hogy már a harmadik mondatából kitûnik, a rosszabbnak tartott tervezetet Ön eleve olvasatlanul utasítja el. Azt írja ugyanis, hogy mi „történelmi Székelyföldrõl” beszélünk, viszont ezzel szemben az igazság az, hogy ez a szóösszetétel a Székely Nemzeti Tanács tervezetében egyáltalán nem szerepel.
A második kifogása így egybõl kútba is esett. Harmadik ellenvetésként azt hozza fel, hogy a tervezetben, amelyrõl szavaztunk 126 közigazgatási egység szerepel, míg legutóbbi határozattervezetünkben, „melyet néhány tanács elfogadott, a közigazgatási egységek számát 153-ban jelölik meg.” A képviselõ úr bizonyára tud róla, hogy 2004 után számos új község jött létre. Azon közigazgatási egységeknek a száma, amelyeknek a tételes felsorolása 2004-ben kijelölte Székelyföld határait, idõközben 153-ra emelkedett, anélkül azonban, hogy a korábban kijelölt határ változott volna.
Ön azt is hibaként rója fel nekünk, hogy olyan községeket is az autonóm régión belül képzelünk el, amelyek nem tartoztak a „történelmi Székelyföldhöz”. Ez igaz, és természetes. Egyetlen példával élek. Orbán Balázs Székelyföld határát megvonva, leírja a kulturális különbséget Balavásár „vármegyei magyarsága” és a Székelyföldhöz tartozó Kelementelke székely lakói között, némi megbocsátható elfogultsággal az utóbbiak javára. Mára ezek a különbségek elmosódtak, a két település lakossága a Székely Nemzeti Tanács által megszervezett népszavazáson egyformán kifejezte akaratát, hogy a majdani autonóm Székelyföldhöz akar tartozni. Mi több, a Székelyföld autonómiájáért kezdeményezett népszavazást Balavásár elsõként szavazta meg Marosszéken. Székelyföld határa itt, és még sok helyen - a mi megközelítésünkben - a nyelvi, kulturális határ. Hiszen ezt a kérdést a ma élõ embereknek kell eldöntenie, és mi sem természetesebb annál, hogy az egynyelvû, egykultúrájú közösség egy közigazgatási egységbe akar tartozni. Természetellenes viszont az, hogy ezt éppen egy magyar képviselõ nem tudja elfogadni!
Képviselõ úrnak egy újabb „harmadik” kifogása szerint az általunk „bejelölt székek mindegyikének lakossági száma alatta van a NUTS III számára a vonatkozó uniós normában elõírt minimális lakossági számnak.” Ön megint téved képviselõ úr. A mi tervezetünk nem szól egyáltalán a NUTS statisztikai régiókról, - különben az Önöké sem - mi a székely székeket Székelyföld közigazgatási alegységeiként képzeljük el. Ám, ha szóba hozta már a statisztikai régiók népességi korlátait, hadd hívjam fel Képviselõ úr szíves figyelmét az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK számú, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozására vonatkozó rendeletére, amely kimondja: „ha egy adott NUTS-szinthez egy tagállamban – a (2) bekezdésben említett ismérvnek megfelelõen – nincs megfelelõ méretû közigazgatási egység, e NUTS-szintet megfelelõ számú, egymással határos, meglévõ kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni.” Következésképp ez a kifogás sem megalapozott.
A továbbiakban az Önök tervezetének erényeként felhozza, hogy a majdani autonóm Székelyföldre vonatkozó koncepciójukat a négy „fõkirálybíróságra” (Udvarhely, Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy) építik, nyitva hagyva annak lehetõségét, "hogy akárcsak a történelmi múltban a székek közigazgatási hatásköreit, azok központjában lássák el és ennek mibenlétérõl már csak a székelyek dönthetnek.” Nyitva hagyják a lehetõséget? Miféle új kodifikációs találmány ez Képviselõ úr? Nyilván, ha valamit a jogalkotó nem foglal bele a jogszabályba, azelõtt még mindig nyitva maradhat a lehetõség. Ebbe a tengermélytõl a csillagos égig minden belefér. Valójában Ön arról akarja elterelni a figyelmet, hogy az Önök tervezete a Nicolae Ceausescu megyésítése során létrehozott három megyére épül. Kényelmességbõl, konformizmusból, Maros, Kovászna és Hargita megye együttesét nevezik Önök Székelyföldnek, amelyen belül a magyarság részaránya ma alig lépi túl az 50%-ot, míg ez az arány az Ön által rosszabbnak ítélt tervezetben megjelölt közigazgatási határok között közel 75%.
Tudomásul veszem Képviselõ úr, hogy Ön négy „királybíróságra” hivatkozva, a majdani autonóm Székelyföld térképén látni sem akar Gyergyószéket, Kézdiszéket, Bardóc-Miklósvárszéket. Arra kérem viszont, hogy menjünk el együtt Gyergyóalfaluba, Ditróba, Vargyasra, Barótra, Kézdivásárhelyre, és ütköztessük ott az érveinket lakossági fórumokon, hadd legyen valóságos a közvita, és abban az érintettek is aktív szerepet tudjanak vállalni!
Egy gondolatot fogok megosztani Önnel arról az Önök által sokat hangoztatott érvrõl, hogy azért jobb az Önök tervezete, mert egy „mûködõ autonómia” statútumát másolták. Többen elmondták, beszéltem magam is részletekbe menõen, hogy miért nem jó tájékozottság nélkül, ismeretek nélkül másolni. Most azt mondom el, ami ennél is fontosabb: Székelyföld autonómiáját a székely hagyományokra, a székelyek akaratára és az itteni valóságra kell építeni. Az a fajta outsider szemlélet, amely éppen ezt hagyja figyelmen kívül, s a messzirõl ideszakadtak értetlenségével mellõzi az itteni valóságot, és csak azért tart jobbnak valamilyen megoldást, mert az idegen, soha nem lesz gyõztes a székelyek körében.
Végezetül, hadd mondjam el, találtam pozitívumot is a válaszában. Levelének záró soraiból az derül ki, hogy Ön is úgy gondolja, egyetlen egy, általánosan elfogadott autonómiastatútumra van szükség. Dolgozzunk ezen, hogy azt minél hamarabb a Székely Nemzeti Tanács elé, majd Románia parlamentje elé lehessen terjeszteni.

Üdvözlettel,

Izsák Balázs

0
0
0
s2smodern

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt