Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács
  • Székely Nemzeti Tanács

Tisztelt Elnök Úr!

Közel egy hónapja nyílt levélben hat kérdést intéztünk Önhöz. Olyan kérdéseket, amelyek a nyilvánosságra tartoznak, de ezen túlmenõen szükséges és hasznos is, hogy megvitatásuk közösségünk minden tagjának lehetõséget kínáljon a tájékozódásra és a véleményalkotásra.
Az elsõ kérdés arra vonatkozott, hogy a marosvásárhelyi petícióra adott válaszát egyeztette-e Önökkel Románia miniszterelnöke. Nem mindegy ugyanis, hogy ehhez a válaszhoz milyen mértékben van Önöknek közük, Önöknek, akiknek céljai közt – mint írja - szerepel Székelyföld területi autonómiája.

Az Ön válasza nemleges volt, - ez megnyugtató – ám ezt Ön meg is indokolta: „a miniszterelnöknek nincs olyan eljárásbeli kötelessége, hogy kiküldött leveleirõl minden egyes esetben a koalíciós partnereivel egyeztessen.” Ezzel az indoklással már nem tudunk egyetérteni, hiszen az Önök által megkötött koalíciós megállapodás harmadik pontja kötelezõ konzultációt ír elõ minden olyan kérdésben, amely a magyar közösség identitását vagy az anyanyelvû oktatást érinti. Következésképp a Miniszterelnök olyan kérdésekben fogalmazta meg a válaszát, amelyekben köteles lett volna elõzetesen egyeztetni Önökkel.

Mi több, az is része a szerzõdésüknek, hogy csakis közös megállapodás alapján kezdeményezik a közigazgatási átszervezést, amelynek figyelembe kell vennie az egyes területek hagyományait, kultúráját, történelmét. Ezzel a szerzõdésben rögzített vállalással homlokegyenest ellentétes a miniszterelnök levelének a közigazgatási átszervezésre vonatkozó megállapítása: „az államoknak nem kötelességük az etnikai szempontoknak, vagy a szegregáció elvének megfelelõ közigazgatási-területi reformot megvalósítani. Sõt, egy ilyen elveken alapuló reform súlyosan veszélyeztetné az állam mûködését, a többség és kisebbség együttélését, valamint az állam területén élõ személyek alapvetõ jogainak a védelmét.”

Ezek szerint egyenesen az állam mûködését veszélyeztetné, ha Románia egy sor kötelezettségvállalását tiszteletben tartva olyan jogot garantálna számunkra továbbra is, amilyent a jelenlegi közigazgatási törvény elismer! De veszélybe kerülne a többség és kisebbség együttélése, az alapvetõ emberi jogok! Már nem is szeparatizmus, egyenesen szegregáció, ha a közigazgatási határok kijelölésénél éppen az történne, amit az RMDSZ-el megkötött koalíciós szerzõdés is elõír: figyelembe vennék az egyes területek hagyományait, kultúráját, történelmét. A közvélemény számára is nyilvánvaló a szakadék a koalíciós szerzõdés és a miniszterelnök nyilvános üzenete között. Emellett a magyarság sorsa iránt felelõs közéleti ember nem mehet el szó nélkül.

A továbbiakban Ön megismétli a Miniszterelnök állítását: nincs olyan nemzetközi egyezmény, amely az autonómia megadását bármelyik ország számára elõírja. Ezzel szemben a mi kérdésünk nem valamely nemzetközi egyezményre vonatkozott, hanem „csak” az Európa Tanács 1201 (1993) számú ajánlására, amelynek teljesítését Románia önként vállalta. A Monitoring Bizottság létrehozására vonatkozó, 1115 (1997) számú Európa-tanácsi határozat pedig kimondja, hogy a tagállamok kötelesek a csatlakozáskor tett vállalásaikat teljesíteni, és szankciókat is kilátásba helyez, ha valamely tagállam hosszú távon nem tenné meg ezt.

Nem az a gond tehát, hogy nincsenek olyan kötelezettségei Romániának, amelyek elmulasztása szankcionálható lenne, hanem az, hogy él a kormányzati szerepvállalásra vonatkozóan egy téves felfogás, amelynek lényegét Markó Béla így fogalmazta meg 1999-ben: „A külpolitikai eszközök egy részérõl, azáltal hogy kormányba léptünk és koalícióra vállalkoztunk, lemondtunk. Lemondtunk arról, hogy kormányban lévén és koalícióban lévén, elmenjünk az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz és hangosan, egyértelmûen, világosan elhatároljuk magunkat és elítéljük a román kormányt. Azt, amelyikben mi is benne vagyunk. Igaz? Holott lenne rá bõven okunk, indokunk.” Márpedig a nemzetközi fórumok elõtt a kötelességszegés mindaddig láthatatlan marad, amíg annak létezését maguk az érintettek, a hátrányt szenvedõ közösség képviselõi rejtik el. A kanadai kormány levelével kapcsolatos kérdésünkre például Ön azt írja: „Az RMDSZ soha nem gondolta azt, hogy az erdélyi magyar emberek problémáit a kanadai kormánynak kell megoldania.” Ez a megközelítése a kérdésnek téves és káros. A Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl elsõ cikkében ugyanis kimondja: „A nemzeti kisebbségek és ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi és mint ilyen, a nemzetközi együttmûködés keretébe tartozik.” A világ államainak - így Kanadának is - joguk és lehetõségük a hátrányosan megkülönböztetett nemzeti közösségek védelmében a szavukat felemelni, az érintettek képviselõinek pedig kötelességük a helyzetet õszintén ismertetni, és soha de soha nem szabad a segítõ szándékot elhárítani, soha nem szabad a jogsértõ, a kötelességszegõ kormányzat érveit átvéve megtéveszteni a világ államainak közösségét.

Ön a feltett hat kérdés közül többre nem adott érdemi választ. Pedig az utóbbi napok eseményei pont a polgári kezdeményezés ügyében feltett kérdéssel kapcsolatban bizonyították be: a választ meg lehet tagadni, de ezzel még a következményeket elhárítani nem lehet. Kérjük tehát, hogy viszonyuljon jóhiszemûen a feltett kérdésekhez, vizsgálja meg az azok által érintett problémákat, és válaszoljon rájuk, illetve tegye meg azokat a lépéseket, amelyeket a helyzet megkíván. Ilyen téren bíztatónak találjuk azt, hogy a FUEN európai polgári kezdeményezése ügyében igen határozottan lépett fel a kormány érthetetlen és ellenséges hozzáállásával szemben. Meggyõzõdésünk, hogy ez a helyes út, a romániai magyarság, a székelység ügyét a választási érdekek, pártok közti alkuk és egyéb politikai kényszerpályák fölé kell emelni. A román pártok számára pedig nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a magyar közösség alapvetõ jogai és érdekei nem képezhetik alku tárgyát, azokat egy magyar pártnak mindenek felett képviselnie kell.

 

Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Calgary, 2014. július 8.

0
0
0
s2smodern

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt