Tisztelt Miniszterelnök Úr!

            Azzal a szándékkal írunk Önnek, hogy támogassuk a román kormányt az ország nemzetközi presztízsének megerősítésére irányuló erőfeszítéseiben, Románia nemzetközi fórumokon való hitelességének teljes helyreállításával. Őszintén szeretnénk, hogy Románia integrálódjon a schengeni térségbe, és úgy gondoljuk, hogy a siker egyik alapvető feltétele a valódi imázs: Románia olyan ország, amely teljes mértékben tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségvállalásait, és ezért kész őszinte és hatékony együttműködésre a schengeni térség valamennyi országával. A csatlakozás feltételeit egy szabálycsomag tartalmazza, amelyen a román hatóságok 11 éve dolgoznak, és sokat tettek a teljesítésükért.

            A csatlakozásért cserébe Romániának garanciákat kell nyújtania arra, hogy a csatlakozáshoz kapcsolódó szabályokat hosszú távon következetesen és átláthatóan betartják. A bizalmi légkör egyik tényezője éppen a román állam által más területeken, például a nemzeti kisebbségek védelme terén eddig       nem teljesített kötelezettségvállalások betartása. Ezeket a lépéseket pontosan az Igazságügy- és Belügyminiszterek Tanácsban folyó új tárgyalások előkészítésének időszakában kell megtenni.

            Felsorolunk néhány kötelezettségvállalást, amelyeket véleményünk szerint be kell tartani:

            Amikor Románia csatlakozott az Európa Tanácshoz, szabadon és egyoldalúan kötelezettséget vállalt az Európa Tanács 1201/1993-as ajánlásának betartására. Ezt a kötelezettségvállalást a Parlamenti Közgyűlés 176/1993. számú véleménye elfogadta (a Közgyűlés "nagyra értékeli a román hatóságok írásbeli nyilatkozatát, amelyben vállalják, hogy a nemzeti kisebbségek védelme terén folytatott politikájukat az 1201/1993. számú ajánlásban meghatározott elvekre alapozzák...") (lásd a melléklet 49. oldalát).

           Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1995-ös reakciója Ion Iliescu akkori román elnök nyilatkozatára, aki tagadta az ajánlás kötelező erejét, jól ismert. Válaszul a Közgyűlés a Columberg-jelentés alapján elfogadta az 508-as rendeletet. A rendelet megerősíti a tagállamok által az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor szabadon vállalt kötelezettségek kötelező jellegét.

          A Románia kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak teljesítéséről és az Európa Tanács által végzett különleges ellenőrzés megszüntetéséről szóló 1123/1997. sz. határozat egyértelműen kéri, hogy Románia "kisebbségi politikáját továbbra is az 1201/1993. sz. ajánlásban megfogalmazott elvekre alapozza" (lásd a melléklet 82. oldalát).

          A monitoringbizottság létrehozásáról szóló 1115/1997. sz. határozat átvette az 508. sz. határozat helyét, fenntartva a tagállamok azon kötelezettségét, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, de fenntartva a hosszú távú nem teljesítés szankcionálásának lehetőségét is. (lásd a melléklet 78. oldalát.)

            Az ajánlás Románia és a Magyar Köztársaság közötti egyetértési, együttműködési és jószomszédsági szerződésbe (1996) való beemelésével is kötelezővé vált Romániára nézve, mivel a Magas Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy annak rendelkezései "jogi kötelezettségként alkalmazzák rájuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Európa Tanácsnak az e szerződés mellékletében említett vonatkozó dokumentumaiban foglalt, e személyek jogait meghatározó rendelkezéseket". " (lásd a melléklet 71., 72. és 75. oldalát).

             Az államok nemzetközi kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása és betartása a stabilitás alapvető tényezője, és ezek megtagadása, vagy kitérő értelmezése különösen súlyos, és a nemzetközi közösség által nem elfogadott. Ezért tisztelettel kérem Önt, miniszterelnök úr, hogy tegyen lépéseket az 1201/1993-as ajánlás kötelező jogi hatályának hivatalos elismerésére, és erősítse meg, hogy Románia tiszteletben tartja mind az Európa Tanácshoz való csatlakozásakor vállalt kötelezettségeit, mind a Románia és Magyarország között létrejött kétoldalú szerződésben foglaltakat. 

             Miután tisztáztuk az 1201/1993-as ajánlás kötelező jellegét Románia számára, idézzük a 11. cikket, amely autonómia iránti vágyunk szempontjából fontos: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelõ és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”

              Azt kértük, és továbbra is kérjük, hogy kezdjünk párbeszédet annak érdekében, hogy ezt a rendelkezést a gyakorlatba ültessük át: a Székelyföld különleges státusszal rendelkezzen, amely megfelel a sajátos történelmi és területi helyzetének, és amely szerves törvényen alapuló autonóm közigazgatási hatóságokkal rendelkezik. E törekvésünk miatt ellenségnek tekintenek bennünket, különböző pejoratív címkékkel illetnek, néha a hatóságok fenyegetnek, polgármestereinket még a szimbólumaink használatáért is üldözik.      

              A fenti szimbólumokkal kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) 2014.03.19-i, Romániáról szóló jelentésére. Ebben a jelentésben 52 (!) javaslat található különböző törvények, eljárások vagy általános gyakorlatok módosítására, és 13 esetben ezeket a dolgokat ismételten kérik, mivel a korábbi kéréseket nem teljesítették! A székely zászlóval kapcsolatban a jelentés megállapítja a román hatóságok kétszínű hozzáállását, és azt ajánlja, hogy a hatóságok biztosítsák "az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a nemzeti és regionális jelképek megjelenítésével és használatával kapcsolatban, és orvosolják ezen elv megsértését". (lásd a melléklet 97. oldalát).

             2023-ban ünnepeljük Románia Európa Tanácshoz való csatlakozásának 30. évfordulóját. Ez az esemény azért volt különösen fontos, mert megnyitotta az utat Románia euroatlanti integrációja előtt. Az ez alkalommal elkészítendő értékelésnek ki kell terjednie a 176/1993. számú véleményezés valamennyi pontjára, beleértve a felekezeti iskolák visszaadását a nemzeti kisebbségek egyházainak. "A Közgyűlés felszólítja a román kormányt, hogy adja vissza az egyházi tulajdont, és tegye lehetővé az egyházi iskolák létrehozását és működését, amelyeknek speciális célja a kisebbségekhez tartozó gyermekek anyanyelvi oktatása."

             Ennek a kötelezettségnek a tükrében emlékeztetnünk kell arra, hogy az egyházi ingatlanok és felekezeti iskolák visszaszolgáltatási eljárása évek óta akadozik, nem beszélve az illegális visszaállamosítások olyan eseteiről, mint a sepsiszentgyörgyi a Székely Mikó Református Kollégium vagy a zilahi Wesselényi Református Gimnázium. A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium esetében a román hatóságok a 176/1993. sz. vélemény 8. cikkének kijátszását választják.

            A szerződések jogáról szóló nemzetközi bécsi egyezmény pacta sunt servanda elve kötelező Romániára mint részes államra is. "26. cikk.: Minden hatályos szerződés kötelezi a feleket, és azokat jóhiszeműen kell teljesíteniük". A "jóhiszeműség" pontos, jól meghatározott jogi fogalom, amely nem felel meg a román hatóságok gyakorlatának az egyházi tulajdon visszaszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatban.

            A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet Románia a 282/2007. sz. törvénnyel ratifikált, 7. cikkében (célkitűzések és elvek) kimondja, hogy "a regionális vagy kisebbségi nyelvek tekintetében, azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, és az egyes nyelvek helyzetétől függően a Felek politikájukat, jogszabályaikat és gyakorlatukat a következő célkitűzésekre és elvekre alapozzák: ... b) az egyes regionális vagy kisebbségi nyelvek földrajzi területének tiszteletben tartása oly módon, hogy a meglévő vagy új közigazgatási felosztások ne jelentsenek akadályt az adott regionális vagy kisebbségi nyelv előmozdítása szempontjából." (lásd a melléklet 25. oldalát).

           A 33/1995. sz. törvénnyel ratifikált, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény 16. cikke szerint "a felek tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken a lakosság arányának megváltoztatásával ellentétes a jelen keretegyezményben foglalt elvekből eredő jogokkal és szabadságokkal". (lásd a melléklet 55. oldalát)

          A 199/1997. sz. törvénnyel ratifikált Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 5. cikke, amely a közigazgatási-területi egységek területi határainak védelmét szabályozza, és amely szerint a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a lakosság arányának megváltoztatásával az olyan személyek által lakott területeken, akiknek "a helyi területi határok bármilyen megváltoztatásához előzetesen konzultálni kell az érintett helyi hatóságokkal, esetleg népszavazás útján, ahol a törvény lehetővé teszi, stb.". (lásd a melléklet 2. oldalát)

          De hasonló rendelkezést tartalmaz a Románia és a Magyar Köztársaság közötti egyetértési, együttműködési és jószomszédsági szerződés is:

         "A Szerződő Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk 1. bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.” (Lásd a melléklet 73. oldalát).

         Az utolsó négy bekezdés Székelyföldre vonatkozik, amelynek 75%-át magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű román állampolgárok lakják. Reméljük, hogy Románia Európai Tanácshoz való csatlakozásának harmincadik évfordulóján nem kell majd az anyanyelvhasználatot korlátozó intézkedések gyűjteményét összeállítanunk a polgármesterek szankcionálásáról, mint a román hatóságok által a felsorolt rendelkezések megsértésének illusztrációjáról. Nem tudunk egyetérteni azokkal az intézkedésekkel sem, amelyek célja, hogy megakadályozzák a székelyföldi települések és városok azon akaratáról szóló helyi népszavazásokat, hogy közösen alkossanak közigazgatási-területi egységet.

            Ezzel kapcsolatban kiemeljük a Kalmár Ferenc-jelentésen alapuló 1985/2014. számú határozatot is, amely kimondja: a terület közigazgatási felosztásánál figyelembe kell venni: "a gazdasági okokon túlmenően a történelmi régiók kulturális, nyelvi, hagyományok és vallások tekintetében jelentkező hozzáadott értékét az ország vagy egyes állami intézmények közigazgatási és/vagy területi struktúrájának/egységeinek meghatározásakor/reformálásakor;" (lásd a melléklet 101. oldalát).

            Úgy véljük, hogy e kötelezettségvállalások betartása erősíti Románia nemzetközi hitelességét, és segíti Románia schengeni integrációját, mivel a csatlakozási kötelezettségvállalásokat hosszú távon, hitelesen és átlátható módon kell teljesíteni.

A Románia nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásaira vonatkozó dokumentumokat tartalmazó melléklet e levél szerves részét képezi, és 108 aláírt és lepecsételt oldalt tartalmaz.

Izsák Balázs

a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2022. december 21.