Románia elnökének, Klaus Johannis Úrnak
Tisztelt Elnök Úr!
Eltelt egy hét azóta, hogy Románia miniszterelnöke, Mihai Tudose a székely zászló használatáért akasztással fenyegette meg a székelységet. Ezalatt a hét nap alatt, sem Ön, sem más állami intézmény nem határolódott el a nemzeti gyűlölködésre uszító kijelentéstől. Sem az Ön, sem más állami intézmények felelősségét nem csökkenti Mihai Tudose lemondása!
Önnek, Elnök Úr, különösen fontos szerep jut a romániai társadalmi béke megőrzésében. Elégedetlenül állapítjuk meg az Ön passzivitását, a közönyét a székelység és a román többség közötti természetes légkör fenntartásában. Az utóbbi időben a román sajtóban felerősödtek a magyarellenes szélsőséges hangok. Erkölcsi kötelességünk figyelmeztetni Önt, hogy a történelemben számos sajnálatos eseményre került sor a sajtóban terjesztett gyűlölet nyomán. Közeli példaként említhetjük Marosvásárhely 1990-es fekete napjai előtt a Cuvântul Liber napilap által terjesztett gyűlölet kampányt. De még az 1995-ös ruandai népirtás is előrelátható volt az afrikai ország sajtójában terjesztett gyűlölet kampány alapján.
Szilárd meggyőződésünk, hogy Románia nem hasonlítható össze Ruandával, nálunk működnek a jogállam intézményei. Az államfő kiállása döntő jelentőségű a béke és a stabilitás légkörének megteremtésében. Látjuk mindannyian, hogy a politikai válságok sora nem helyettesíti be a sikerélményeket, amelyre a románoknak szükségük lenne a gyulafehérvári nagygyűlés száz éves évfordulóján. Önre rendkívüli szerep hárul, hogy ezek a frusztrációk ne alakuljanak a nemzeti gyűlölet megnyilvánulásává.
Az a tény, hogy elkötelezettek vagyunk Székelyföld autonómiája mellett, egyben azt is jelenti, hogy a romániai társadalom alapvető, demokratikus értékeihez is ragaszkodunk.
Sepsiszentgyörgyi tüntetés kiáltványa
- január 17.