Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért
  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért

Válasz Románia Miniszterelnökének

Dr. Victor-Viorel Ponta Úrnak, Románia Miniszterelnökének

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

Megelégedve és köszönettel vettük át az Ön irodájának válaszát arra a beadványra, amelyet ez év március 10.-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi tüntetők fogadtak el. Az elégedettség és a köszönet az Ön párbeszédkészségének szól, annak, hogy érdemben foglalkozott az általunk felvett kérdések többségével, hogy szükségesnek tartja Románia kulturális sokszínűségének védelmét, és kifejezte azt a szándékát, hogy Románia tiszteletben fogja tartani, és teljesíti minden kötelezettségvállalását valamint annak az igyekezetnek, hogy „minél magasabb szintű standardokat ismejenek fel a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmében”.     

 

Ugyanakkor kérjük, engedje meg, hogy túl az elégedettségen és köszöneten tisztelettel megfogalmazzuk a fenntartásainkat és kritikáinkat levelének több kijelentésével szemben, abban a reményben, hogy őszinteségünket értékelni fogja.  

 

Nem elfogadható az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201/1993 számú ajánlására vonatkozó kijelentése, amelyben azt állítja, hogy:

           

„Ennek a dokumentumnak nincs kötelező jogi érvénye, következésképp az államokra nem rója a területi átszervezés kötelezettségét, vagy az etnikai alapú területi autonómia szavatolását.”   

 

Ennek a válasznak megfelelően szükséges elemezni úgy a szóban forgó ajánlás jogi kötőerejét, mint az ebből fakadó kötelezettséget a területi autonómia szavatolására.

 

Románia, amikor csatlakozott az Európa Tanácshoz, tett egy egyoldalú, önkéntes kötelezettségvállalást ezen dokumentum előírásainak a teljesítésére. Ezt a kötelezettségvállalást az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a 176/1993 számú Véleményezésével elfogadta. (A Közgyűlés értékeli a román hatóságok írásos nyilatkozatát, amelyben kötelezik magukat, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét az 1201/1993 számú ajánlásban meghatározott elvekre alapozzák).    

 

Közismert az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a reakciója Ion Iliescunak, Románia akkori államelnökének kijelentésére, aki az Ön levelébe foglaltakhoz hasonlóan tagadta az ajánlás kötelező jellegét. A Közgyűlés erre adott válaszként elfogadta az 508 számú rendeletet a Columberg jelentés alapján. A rendelet megerősíti, kötelezőek a tagállamoknak a csatlakozás során önként tett vállalásai. 

 

A Románia kötelezettségeinek és vállalásainak tiszteletben tartására és az Európa Tanács általi monitorizálásának megszüntetésére vonatkozó, 1123/1997 számú határozat világosan kéri, hogy Románia folytassa „a nemzeti kisebbségek védelmének az 1201/1993 számú ajánlásban meghatározott elvekre történő alapozását.”

 

A Monitoring Bizottság létrehozására vonatkozó 1115/1997 számú határozat átvette az 508 számú rendelet helyét, megtartva a tagállamok vállalásainak kötelező jellegét, de szankcionálás lehetőségét is amennyiben a vállalások hosszú távon nem teljesülnek.

 

Az ajánlás kötelező jogi érvényt kapott Románai számára az által is, hogy bekerült a Magyarország és Románia között megkötött, A megértésre, együttműködésre és jó szomszédságra vonatkozó szerződésbe (1996), mivel a magas szerződő felek megállapodtak abban, hogy ennek előírásait  „jogi kötelezettségként alkalmazzák”.

 

Az államok nemzetközi kötelezettségvállalásaink tiszteletben tartása és teljesítése a stabilitás alapvető tényezője, ezeknek a tagadása vagy megkerülő értelmezése rendkívül súlyos és elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára. Ebből a megfontolásból kérem Miniszterelnök Úr, vizsgálja felül az 1201/1993 számú ajánlás nem kötelező jellegére tett kijelentését, és erősítse meg, hogy Románia úgy az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor, mind a Magyarország és Románia között megkötött, kétoldalú szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja.

 

Miután tisztáztuk, hogy az 1201/1993 számú ajánlás kötelező Romániára nézve, idézzük a 11. cikket, amely a mi autonómiatörekvésünk szempontjából releváns:

 

Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek az állam nemzeti törvénykezésével összhangban.

 

Amit mi kértünk és kérünk továbbra is, a párbeszéd megkezdése ezeknek a rendelkezéseknek a gyakorlatba ültetése végett: Székelyföld sajátos történelmi és területi helyzetének megfelelően kapjon különleges státuszt, legyenek autonóm közigazgatási szervei egy szerves törvény alapján. Ezért a törekvésért tekintenek ránk ellenségként, bélyegeznek meg pejoratív jelzőkkel, vagy fenyegetnek az állami hatóságok, a polgármestereinket pedig folyamatosan zaklatják még a jelképeink használatáért is.   

 

Ön fontosnak és említésre méltónak találta

 

 „a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának, valamint az Európa Tanács Főtitkárának és Főtitkár helyettesének pozitív értékelését azokra az intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket Románia a kisebbségvédelem kereteinek belső konszolidálása és a két egyezmény előírásainak alkalmazása érdekében tett.”

A helyzet bemutatása akkor lett volna valós, ha utalt volna a Rasszizmus és Intolerancia Ellenes Bizottság (ECRI) nemrégiben elfogadott, Romániára vonatkozó jelentésére is. Ebben a jelentésben 52 (!) javaslat van különböző törvények, eljárások vagy gyakorlatok megváltoztatására vonatkozóan, 13 esetben pedig ezek ismételt kérések, mivel ezek a korábbi felszólítások nyomán sem teljesültek. A székely zászlóval kapcsolatban a bizottság felhívja a figyelmet a román hatóságok kétszínű magatartására és kéri, hogy a hatóságok „alkalmazzák az egyenlő bánásmód elvét a nemzeti és regionális szimbólumok kitűzésére és használatára vonatkozóan”.  

 

A területi-közigazgatási átszervezés tekintetében Ön kijelenti:

 

„nincs olyan nemzetközi szabály, amely az államok számára egy adott területi-közigazgatási szerkezetet írnának elő, az államoknak ebben a folyamatban a hatékonyságot kell szem előtt tartaniuk, és azt, hogy a döntéshozatalt minél közelebb vigyék az állampolgárhoz, illetve ne foganatosítsanak a nemzeti kisebbségek érdekeit nyilvánvaló szándékkal sértő intézkedéseket”    

 

Ezzel a megállapítással kapcsolatban kijelentjük, hogy nem állítottuk soha, hogy „egy adott területi-közigazgatási szerkezet” elő lenne írva az államok számára, viszont többször felhívtuk a figyelmet a nemzetközi jognak azokra a normáira, amelyeket kötelező módon tiszteletben kell tartani bármilyen közigazgatási reform során

 

- A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájára, amelyet Románia a 282/2007 számú törvénnyel ratifikált, és amely a 7. cikkében (célok és elvek) leszögezi: „A Felek a regionális vagy kisebbségi nyelvek vonatkozásában azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, mindegyik nyelv helyzetének megfelelően politikájukat, jogalkotásukat és gyakorlatukat az alábbi célokra és elvekre alapítják: .. b) minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása annak érdekében, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatásának akadályát.”

- A Románia által a 33/1995 számú Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről.16. cikke értelmében a „Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.

- Az 199/1997 számú törvénnyel ratifikált Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, amely szabályozza a területi-közigazgatási egységek határainak védelmét, és amelynek megfelelően „nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül.”

            De hasonló előírást tartalmaz a Magyarország és Románia között megkötött, A megértésre, együttműködésre és jó szomszédságra vonatkozó szerződés is, amely előírja:

A Szerződő Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.

 

Ön azt is kijelentette, hogy

"Az SZNT - nek megalapozatlanok azok az érvei, amelyek arra vonatkoznak, hogy Románia megsértette volna az 1059/2003 számú, a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló rendeletet (NUTS Rendelet), tekintettel arra, hogy a NUTS Rendelet célja egy statisztikai célú közös osztályozás létrehozása, amely lehetővé teszi a regionális szintű statisztikák gyűjtését, összeállítását és terjesztését uniós szinten."

 

Közismert tény, hogy Romániában a fejlesztési régiók rátevődnek a statisztikai célból létrehozott NUTS2 területi egységekre, amelyek fontos eszközei az EU pénzalapjaihoz való hozzáférésnek és az Európai Unió kohéziós politikájának elemei, de Romániában egyes közigazgatási-területi átszervezésre vonatkozó terveknek is az alapját képezik, éppenséggel az Ön kormányáét is. A közigazgatási reform kérdésének egy őszinte és jóhiszemű megközelítése kitér erre a tervezetre is, amely a 75%-ban magyar lakosságú Székelyföldet a lakosság előzetes megkérdezése nélkül, erővel a Középrégióba tagolná, ahol a magyarság részaránya 30% alatt van. A szándék annyira nyilvánvaló, hogy nem igényel semmilyen kiegészítést.         

 

Azért csak tekintsük át röviden a NUTS2 régiók helyzetét európai szinten. A statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003 számú rendelet (NUTS Rendelet) előírja, a nem közigazgatási területeknek tükrözniük kell a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális, földrajzi, vagy környezeti körülményeket. 

 

A 3. cikk. (5) szakaszával összhangban, „ha egy adott NUTS-szinthez egy tagállamban – a (2) bekezdésben említett ismérvnek megfelelően – nincs megfelelő méretű közigazgatási egység, e NUTS-szintet megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni.” Romániában megfelelő számú megye összevonásával hozták létre a NUTS2 területi egységeket, de mellőzve egyes előírt kritériumokat: "Az ilyen összevonás olyan vonatkozó ismérveket vesz figyelembe, mint a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények."

 

A kulturális és történelmi kritériumot egész Európában tiszteletben tartották, Romániát kivéve (lásd az 1059/2003 Rendelet függelékét). Ebben a tekintetben építő jelegű lehet egyes tartományok példája, amelyeknél el lehetett tekinteni a népességszámhoz kötött küszöböktől, megóvandó a régió őshonos kisebbségét. A rendelet a népességszám tekintetében az egyes területi egységeknek küszöböket ír elő, amely a NUTS2 esetében 800.000 és 3.000.000. Áttekintve Európának ezeket a statisztikai régióit, ott találjuk köztük az Olaszországi Valle d'Aosta –t, (az Aosta Völgyet), jóllehet ennek a népessége, mindössze 130.000 lakost számlál. Hogyan lehetett mégis önálló NUTS2 régió, jóval az előírt küszöb alatt? A rendelet értelmében „egyes nem közigazgatási egységek – sajátos földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények miatt – eltérhetnek a fenti küszöbértékektől.” Tekintettel arra, hogy az Aosta Völgynek történelmi gyökerű kulturális hagyományai vannak, mivel őshonos francia lakossága is van, az olasz hatóságok tiszteletben tartották az 1059/2003 számú rendeletet, amely az Ön meglátása szerint Románia számára nem ír elő kötelezettségeket.  Ami ennél is több, az Aosta Völgy neve két nyelven jelenik meg az 1059/2003 számú rendeletben: Valle d'Aosta/Vallée d'Aoste. Ez azonban túllép a minimális kötelezettségek keretén, Olaszország ugyanis a kisebbségvédelem területén nem a kötelezettségek legalacsonyabb szintjét keresi. Abban a pillanatban, amikor Románia eljut a demokráciának erre a szintjére, akkor Székelyföld nemcsak önálló NUTS2 statisztikai régió lesz, hanem a román hatóságok közreműködésével ebben a függelékben  Ţinutul Secuiesc/Székelyföld néven fog megjelenni. Hasonló a helyzete Bolzano/Bozen Autonóm Provinciának is (csak 510.000 lakos)

 

A nekünk címzett levélben, Ön megismétli az olyan közigazgatási-területi reformnak a gondolatát, amely „az államigazgatás hatékonyságának és eredményességének az eszköze, a legjobb kormányzás kiválasztásának esélye”, azt a látszatot keltve, mintha a fejlesztési régiók jelenlegi térképe – az Önök közigazgatási tervének az alapja – szavatolná az eredményességet és hatékonyságot. A valóság azonban más. Az egy főre eső nemzeti össztermék változása például a Középrégióban a 2007-2013 időszakban világosan mutatja a hat megye összevonásának eredménytelenségét, de a magyar többségű területek közvetett, hátrányos megkülönböztetését is.    

 

A lenti táblázat, és az egy főre eső nemzeti össztermék alakulását is feltüntető etnikai térkép mutatja Székelyföld folyamatos és mesterségesen fenntartott elszegényítését, összehasonlítva a román többségű megyékkel, amelyeket Románia regionális fejlesztési politikája előnyben részesít.

 

 

Megye

2008 (euro)

2013 (euro)

Növekedés

1

Fehér

6318

7111

12,5%

2

Brassó

7285

8681

19,2%

3

Kovászna

4923

5009

1,70%

4

Hargita

5013

5243

4,60%

5

Maros

5269

5953

12,90%

6

Szeben

7225

8011

10,90%

           

Ön kijelenti, hogy  

 „az államoknak nem kötelessége egy olyan közigazgatási-területi reformot előmozdítani, amelynek alapja az etnikai kritérium, vagy a szegregáció. Mi több, egy ilyen elvre alapozott reform súlyosan érintheti az állam működését, a többség és kisebbség közötti együttélést, valamint az adott állam területén élő személyek alapvető jogainak védelmét”

 

Sem az Önnek címzett beadványban, de egyetlen dokumentumunkban sem szerepel az „etnikai” vagy a „szegregáció” kifejezés. Soha nem kértük, hogy szigeteljenek el, vagy válasszanak külön. Amit kértünk az a székely közösség és a kulturális, nyelvi, vallási sajátosságokkal rendelkező Székelyföld elismerése Románia vállalt kötelezettségeivel összhangban. Még az autonómiát is Székelyföld minden lakója számára kérjük, hiszen a mi felfogásunkban Székelyföld egy történelmi, kulturális terület. Ezt a törekvést szegregációnak nevezni nem más, mint a törekvéseink rosszhiszemű eltorzítása, és semmi jót nem ígér a közösség számára, amelyhez tartozom.

 

Az a következetesség és vehemencia, amellyel Ön és néhány vezető politikus tagadja az „etnikai kritérium” fogalmát, elvezet egy olyan szöveghez, amelyben valóban szerepel ez a kifejezés. Ezt a szöveget azonban nem mi fogalmaztuk, mivel ez a jelenleg hatályos 2/1968 számú közigazgatási törvény szövege:    

  1. cikk A megye városokból és falvakból – az ország területi, közigazgatási alapegységeiből – tevődik össze, a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek ésa lakosság kulturális és hagyományos kapcsolatainak függvényében.

 

Elolvasva ezt a törvényszöveget világossá válik az „etnikai kritérium” kifejezés eredete az Ön és az állam más hivatalosságainak szövegeiben, de világossá válik az Ön szándéka is – amely ellentétes különben Románia vállalt kötelezettségeivel – el akarja törölni ezt a kritériumot az ország közigazgatási törvényeinek összességéből. Ezzel a romániai magyarok elveszítenének egy ma elismert jogot.   


Nyilvánvaló, hogy ennek a kritériumnak a megtartása az új régiók létrehozása során és a szubszidiaritás elvének alkalmazása – amely elvre az Ön levele is hivatkozik – Székelyföld autonómiájához vezetne, amelyet annyi előítélettel és babonával közelít meg a román politikai osztály.     

 

Nehezen érthető nekünk címzett levelének ez a mondata:

Következésképp Romániának nincsen az európai jog alapján olyan kötelezettsége, hogy átalakítsa az ország belső közigazgatásának rendjét, és az etnikai, kulturális, vagy történelmi kritérium alapján hozzon létre közigazgatási-területi egységeket.  

 

Romániában közigazgatási reform van előkészületben, a „belső közigazgatási rend módosítása”. Ezért kezdeményezték Önök az alkotmány módosítását és rendeltek meg egy tanulmányt 2013-ban (a CONREG jelentés) hogy utólag érvekkel támasszák alá, és igazolják a fejlesztési régiók improvizált létrehozását 2003-ban.  Az Ön kijelentésével ellentétben az új közigazgatási egységek létrehozásánál kötelező marad az etnikai, a kulturális és a történelmi kritérium is. Tagadhatatlan, nemcsak kötelező, de ésszerű és demokratikus is, amely nélkül sem hatékonyságról, sem stabilitásról nem lehet beszélni.

 

Az Európa Tanács 1985/2014 számú, nemrégiben elfogadott határozata, összhangban a Románia által ratifikált, fent említett nemzetközi egyezményekkel 10.3.2. cikkében előírja: „az ország vagy az érintett állami intézmények közigazgatási és/vagy területi struktúrájának/egységeinek meghatározásakor/ megreformálásakor a gazdasági okoktól függetlenül figyelembe kell venni a történelmi régiók hozzáadott értékét a kultúra, nyelv, hagyományok és vallás tekintetében

 

És végül beszélnünk kell arról a kitartásról, ahogyan Ön, kormányának kisebbségi politikáját Románia nemzetközi kötelezettségeinek hiányával próbálja igazolni. Tényleg nincs arra mód, hogy Románia valóságosan is – ahogyan Ön fogalmaz, - „elkötelezze magát a legmegfelelőbb eszközök beazonosításáért, hogy a kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelmében a legmagasabb szintű standardokat alkalmazzák,” azaz a nemzetközi kötelező normák minimális alkalmazásánál többet is tegyen?  Az 1201/1993 számú ajánlás 12. cikke előírja: „Jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az csonkítja vagy korlátozza a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek egyéni jogát, illetve a nemzeti kisebbségre vonatkozó kollektív jogokat, amelyeket a Szerződő Állam törvényeiben vagy olyan nemzetközi szerződésekben foglaltak, amelynek az Állam részese.

 

Ez az előírás abból indul ki, hogy vannak, vagy lehetnek olyan tagállamai az Európa Tanácsnak, amelyek – ahelyett, hogy tagadnák a nemzetközi kötelezettségvállalások kötelező jellegét, vagy állandóan a beszűkítő vagy megkerülő értelmezéseket keresnék – éppenséggel szélesebb jogköröket biztosítanak a kisebbségeik számára, mint amennyit az ajánlás előír. Ezen túlmenően, az előírás nem enged meg olyan értelmezést, amely beszűkítené a kisebbségeknek az állam törvényeiben, vagy nemzetközi szerződésben már elismert kollektív jogait. Az ajánlásnak úgy a betűje, mint a szelleme is különbözik attól, ahogyan Ön megközelíti a kisebbségek jogait, legyenek azok egyéni, vagy kollektív jogok. Következésképp van egy nyilvánvaló ellentét egyfelől az igény, hogy „kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelmében a legmagasabb szintű standardokat alkalmazzák” és a nemzetközi normákba foglalt kötelező minimum keresése, illetve ezeknek a normának a beszűkítő vagy megkerülő értelmezése között.   

 

Nem lep meg, hogy Ön szerint a nemzetközi jog csak egyéni jogokat ismer el. Ebben az összefüggésben fontos lett volna, ha a romániai közvélemény is megismeri, azoknak a módosító indítványoknak a sikertelenségét, amelyeket az Európa Tanács 1985/2014 számú határozatának elfogadása során utasított el a Parlamenti Közgyűlés, és amelyek a kollektív jogok fogalmát törölték volna a dokumentumból.    

 

Befejezésként ismételten kifejezzük azt a meggyűződésünket, hogy a társadalmi békét csakis a párbeszéd szavatolhatja, ez elengedhetetlen a tolerancia légkörének megteremtéséhez is, amelyet különben az ECRI jelentés is sürget, és ennek szellemében kérjük, hogy fogadjon egy, a Székely Nemzeti Tanács és a Székelyföldi önkormányzatok képviselőiből álló küldöttséget, hogy közvetlenül be tudjuk mutatni elképzelésünket Székelyföld jövőjére vonatkozóan. A többségi lakossággal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása az európai pozitív tapasztalatok alkalmazásával történjen.  

 

Tisztelettel:                                                   

 

           Izsák Balázs

  A Székely Nemzeti Tanács elnöke

 Marosvásárhely 2014-06-20

0
0
0
s2smodern

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt

A Székely Nemzeti Tanács számlaszámai
Asociaţia Siculitas Egyesület

OTP BANK – Târgu Mureş/Marosvásárhely
LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01
EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01
USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01
HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01

Itt is elküldheti adományát

Adja meg az összeget!

Webfejlesztés, karbantartás: DIGITAL STUDIO