A román kormány válasza a Székely Szabadság Napjának kiáltványára

Románia kormánya

A miniszterelnök titkársága

 Feladó: Oana Maria Brâncovean, a közkapcsolatok és kommunikációs igazgatóság igazgatója

 Címzett: Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Tisztelt Balázs úr,

Románia alkotmányában garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és ezek részvételét az állam kormányzásában.

Románia - a vonatkozó nemzetközi szabványoknak és jogszabályoknak megfelelően - biztosítja a kisebbségekhez tartozó személyek számára annak keretét, hogy kifejezhessék etnikai, nyelvi, kulturális és vallási identitásukat, biztosítván ugyanakkor a részvételüket a közéletben és a döntéshozatalban, nem csak a az őket érintő kérdésekben, de minden más területen is. Ezt a keretet az idők folyamán a Románia területén élő összes nemzeti kisebbség tagjainak aktív közreműködésével alakítottuk ki.

Románia - különféle nemzetközi egyezményekhez csatlakozván - határozott kötelezettségeket vállalt a nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek identitásának meghatározó elemei (vallás, nyelv, hagyományok és kulturális örökség) tisztelete és védelme területén, meggyőződése lévén, hogy a román társadalom meghatározó elemét jelentő kulturális sokszínűség védelemre szorul. Ennek megfelelően Románia teljes mértékben betartja A Kisebbségi Keretegyezmény és a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartája ratifikálása révén vállalt kötelezettségeit. Ez a két dokumentum jelenti a nemzetközi jog terén a szabványt, ami a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmét illeti.  

Másrészt ezek a nemzetközi megállapodások rögzítik a részes államok által betartandó jogi keretet, ami a kisebbségekhez tartozó személyek etnikai, nyelvi, vallási és kulturális jellemzőinek a megőrzését illeti. Mindkettő az Európa Tanács égisze alatt születet, ami Európa szintjén a legjelentősebb alapvető jogokat védő nemzetközi szervezet.

Ilyen összefüggésben érdemes megjegyezni a Nemzeti Kisebbségek Védelmére vonatkozó Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Kartája Szakértői Bizottságának, az Európa Tanács főtitkárának és a helyettesének pozitív értékeléseit arra vonatkozóan, hogy Románia milyen erőfeszítéseket tesz azért, hogy megerősítse a kisebbséghez tartozó személyek védelmére vonatkozó belső szabályokat, illetve aktív hozzájárulását a két nemzetközi egyezmény gyakorlatba ültetéséhez.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a Romániai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó szabályokat egyenlő módon és diszkriminációmentesen alkalmazzák az országban élő összes kisebbség tagjai esetében.

Romániának nem létezik semmiféle, nemzetközi megállapodás által előírt kötelezettsége arra nézve, hogy adjon etnikai alapú területi autonómiát vagy bármiféle kollektív jogot a nemzeti kisebbségeknek, a nemzetközi jog csak olyan egyéni jogokat biztosít a kisebbségekhez tartozó személyeknek, amelyeket azok másokkal együtt gyakorolhatnak.

A területi-közigazgatási reform tekintetében nem létezik egyetlen olyan nemzetközi jogi norma sem, ami az államoknak egy bizonyos területi-közigazgatási beosztást írna elő, az államoknak ebben az esetben a hatékonyság szempontjait kell figyelembe vegyék és azt az elvet, hogy a döntések kerüljenek minél közelebb az állampolgárhoz, illetve hogy ne hozzanak ilyen téren döntést azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy valamely nemzeti kisebbség érdekeit sértsék.

Lényegében a területi-közigazgatási reform egy eszköz az állami közigazgatás hatékonyságának a növelésére, a jó kormányzás megvalósítására. Ezért az államoknak nem kötelességük az etnikai szempontoknak vagy a szegregáció elvének megfelelő közigazgatási-területi reformot megvalósítani. Sőt, egy ilyen elveken alapuló reform súlyosan veszélyeztethetné az állam működését, a többség és kisebbség együttélését, valamint az állam területén élő személyek alapvető jogainak a védelmét.

Ami az Európa Tanács 1201/1993-as Ajánlását illeti, ennek a dokumentumnak nincs kötelező jogi érvénye, következésképpen nem kötelezi az államokat arra, hogy módosítsák területi szervezésüket vagy hogy etnikai alapú területi autonómiát biztosítsanak.

Az SZNT azon érvelése, hogy Románia megszegi az 1059/2003-as EU Rendeletet minden alapot nélkülöznek, tekintettel arra, hogy a NUTS Rendelet célja egy statisztikai célú közös besorolása a területi egységeknek, hogy azáltal váljon lehetővé az EU szintjén harmonizált regionális statisztikák készítése.

Következésképpen Romániának nincs semmiféle, az európai jogon alapuló kötelezettsége arra nézve, hogy módosítsa a belső közigazgatási szervezését és hogy etnikai, kulturális vagy történelmi szempontok alapján hozzon létre területi-közigazgatási egységeket.

Az Európa Tanács és az Európai Unió tagjaként Románia egy demokratikus társadalom értékeit vallja, határozott kötelezettségeket vállal az alapvető jogok, köztük a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme terén, mely vállalásokat teljes mértékben tiszteletben tart és folyamatosan keresi a legmegfelelőbb eszközöket azért, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a védelmét a legmagasabb szinten biztosítsa. 

Tisztelettel

Oana-Maria Brâncoveanu

igazgató