Nyílt levél Mihail Formuzalnak, Gagauzia kormányzójának

Tisztelt Kormányzó Úr!    

            Nagy örömömre szolgált, hogy Tusnádfürdőn megismerhettem személyesen, és kifejezhettem tiszteletemet és rokonszenvemet a testvéri gagauz nép iránt. Mindig nagy figyelemmel követtük az Ön népének sorsát, érdekeltek azok a közjogi megoldások, amelyek együttesen, Moldva Köztársaságon belül, Gagauzia autonómiáját jelentik.

Fontosnak tartom, hogy személyesen is megerősítette a korábban a BBC-nek adott interjúban elmondottakat, hogy amennyiben Moldova Köztársaság elveszítené állami szuverenitását, akkor Önök Gagauzia függetlenségét választják, azaz semmiképpen nem kívánnak Bukarest fennhatósága alá kerülni. A nyilvánosság előtt is szeretném kifejezni, hogy ezt a döntésüket helyesnek tartom, támogatom, és meggyőződésem, hogy hasonlóan gondolkozik a székelyek többsége. Indoklásként elmondom, hogy mi székelyek hatszázezren vagyunk, szülőföldünkön, a 13.500 km² területű Székelyföldön 75%-nyi többséget alkotunk, ám Bukarest hallani sem akar arról, hogy bár annyi autonómiánk legyen, mint amennyivel Önök rendelkeznek. Mi több, most éppen arra készül Románia kormánya, hogy a székelység megmaradt döntési jogait, eszközeit is beszűkítse azáltal, hogy népünket belekényszeríti egy olyan új közigazgatási egységbe, amelyen belül a székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van. Ez év márciusában, Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában, 30.000-en tüntettünk ez ellen a terv ellen, és egy beadványban kértük Románia kormányát, hogy álljon el ettől a tervtől, és kezdjen párbeszédet a székelység képviselőivel. Erre a beadványra nem érkezett válasz mind a mai napig. Egy ilyen országban az Ön népe nemcsak eddigi jogait veszítheti el, de még a puszta létezése is veszélybe kerül.        

            Ha Románia vezetői igazi demokraták lennének, akkor a Moldova Köztársasággal való egyesülés gondolatának felvetését azzal kezdenék, hogy intézményi garanciákat kínáljanak kisebbségeiknek azokért a hátrányokért, amelyek a népességen belüli részarányuk csökkenéséből, érdekérvényesítő erejük beszűküléséből származnának. Ez azonban sajnos eszükbe sem jut. Ilyen körülmények között nekünk is felül kell vizsgálnunk, és újra kell fogalmaznunk a céljainkat, hiszen azokat a mai, nem pedig egy új országgal megnövekedett Románián belül fogalmaztuk meg. Magának a közösségünknek kell eldöntenie, elfogadja-e egyáltalán, hogy az országon belüli, 6% fölötti részaránya 5% alá zsugorodjon, s ha igen, milyen intézményi és jogi garanciák mellett?

            Megragadom az alkalmat, hogy Kormányzó urat meghívjam egy Székelyföldi látogatásra, legyen a Székely Nemzeti Tanács vendége, a jövőben pedig működjünk együtt népeink javára és a demokrácia elmélyítésére ebben a térségben.

Őszinte nagyrabecsüléssel:     

                                                                                         Izsák Balázs

                                                                      A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2013. július 31.