A román külügyminisztérium válasza

A román külügyminisztérium válasza

A Székely Nemzeti Tanács tavaly decemberi levelére nemrég válasz érkezett a bukaresti külügyminisztériumból, annak átiratát, illetve magyar fordítását tesszük közzé alább.

A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata

========================

Domnului Izsák Balázs
Presedintele Consiliului National Secuiesc

Domule Presedinte,
Cu referire la adresa dumneavoastrã din data de 22 decembrie 2010, transmisã Ministerului Afacerilor Externe, vã supunem atentiei urmãtoarele precizãri:

România este un stat de drept care, dupã cum cunoasteþi, garanteazã la nivel constitutional drepturile persoanelor apartinând minoritãtilor nationale si implicarea acestora în guvernarea statului.

România si-a asumat, prin participarea la diverse tratate internationale, obligatii ferme în privinta respectãrii si protejãrii elementelor esentiale ale identitãtii persoanelor apartinând minoritãtilor nationale (religia, limba, traditiile si patrimoniul cultural), convinsã fiind de necesitatea protejãrii diversitãtii culturale ca element definitoriu al societãtii românesti. Astfel, România îsi îndeplineste pe deplin obligatiile asumate prin Conventia cadru pentru protectia minoritãtilor nationale si Carta europeanã a limbilor regionale sau minoritare, documente care consacrã standardele de drept international în materie de protectie a minoritãtilor nationale.

În plan bilateral, prin Tratatul de întelegere, cooperare si bunã vecinãtate, semnat la Timisoara, la 16 septembrie 1996, România si Ungaria si-au asumat obligatii reciproce, inclusiv în materie de protectie a persoanelor apartinând minoritãtilor nationale, prin raportarea la Conventia cadru pentru protectia minoritãtilor nationale, si la "documentele pertinente ale Organizatiei Natiunilor Unite, Organizatiei pentru Securitate si Cooperare în Europa si Consiliului Europei".

Subliniem, cã din 1996 nu au intervenit modificãri semnificative ale cadrului juridic international aplicabil protectiei persoanelor apartinând minoritãtilor nationale sau alte circumstante care sã justifice amendarea Tratatului de întelegere, cooperare si bunã vecinãtate. Documentele invocate în pãrtile preambulare ale hotãrârilor adoptate în plenul Consiliului National Secuiesc cuprind recomandãri si evaluãri fãra valoare juridicã obligatorie si care, pe cale de consecintã, nu impun statelor obligatia de reorganizare teritiorialã sau de garantare a autonomiei teritoriale pe criterii etnice.

În opinia noastrã, nu sunt justificate, nici istoric, nici juridic, afirmatiile prin care se urmãreste asimilarea "Tinutului Secuiesc" cu cea a Tirolului de Sud pentru a argumenta acordarea unui statut de autonomie primului.

Dupã cum bine este cunoscut, România nu are nici un fel de obligatie impusã prin nici un fel de tratat international prin care sã acorde autonomie teritorialã pe criterii etnice vreunei regiuni/unitãti teritoriale. De asemenea, conditiile istorice care au determinat statutul Tirolului de Sud sunt fundamental diferite de cele privind "Tinutul Secuiesc", pentru a pãstra termenii comparatiei.

În cea ce priveste solicitarea Consiliului National Secuiesc de a se asigura reprezentarea "Tinutului Secuiesc" în Comitetul Regiunilor subliniem cã, potrivit art. 300 alin 3 din Tratatul privind functionarea Uniunii Europene, acesta este alcãtuit din "reprezentanti ai colectivitãtilor regionale si locale, care sunt fie titularii unui mandat electoral în cadrul unei autoritãti regionale sau locale, fie rãspund din punct de vedere politic în fata unei autoritãti alese. "Tinutul Secuiesc" nu îndeplineste niciuna dintre conditiile prevãzute de TFUE pentru a putea participa la lucrãrile Comitetului Regiunilor. România este reprezentatã în Comitetul Regiunilor de presedintii Consiliilor Judetene si de primarii care au un mandat electoral.

Împãrtãsim pozitia dumneavoastrã privind necesitatea protejãrii si afirmãrii diversitãtii culturale la nivelul societãtii europene. De altfel, aceasta este o preocupare constantã a comunitãtii internationale, asa cum reiese din cuprinsul Actului final de la Helsinki, al Conventiei-cadru pentru protectia minoritãtilor nationale sau al Cartei europene a limbilor regionale sau minoritare. Totodatã, art. 3 din Tratatul Uniunii Europene specificã faptul cã aceasta "respectã bogata sa diversitate culturalã si lingvisticã si se asigurã cã mostenirea culturalã a Europei este protejatã si îmbogãtitã".

În final, reiterãm atasamentul României fatã de valorile europene si de respectul pentru normele internationale si europene în materie de protectie a drepturilor persoanelor apartinând minoritãtilor nationale, subiect care, de altfel, se regãseste în mod constant în dialogul româno-ungar.

Cu deosebitã consideratie,
Ana Maria Nicola
director

-----------------------------------

Izsák Balázs elnök úrnak
a Székely Nemzeti Tanács elnökének

Elnök úr,
A 2010 december 22-én Románia Külügyminisztériumának küldött átiratával kapcsolatban a következõkre hívjuk fel a figyelmét:

Románia egy jogállam, amely, mint tudja, alkotmányában garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és ezek bevonását az állam vezetésébe.

Különbözõ nemzetközi szerzodésekben való részvétele révén Románia határozott kötelezettséget vállalt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek önazonossága meghatározó elemeinek (vallás, nyelv, hagyományok, kulturális örökség) tiszteletben tartása és védelme ügyében, mivel meggyõzõdése, hogy védeni kell a kulturális sokszínûséget, ami a romániai társadalom meghatározó eleme. Így Románia maradéktalanul betartja a Nemzeti Kisebbségek Védelmére vonatkozó Keretegyezményt és a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, azon dokumentumokat, amelyek a kisebbségvédelem terén a nemzetközi jog alapjai.


A kétoldalú kapcsolatok terén az 1996. szeptember 16-án Temesváron aláírt, A megértésrõl, az együttmûködésrõl és a jó szomszédságról szóló szerzõdésben Románia és Magyarország kölcsönösen kötelezettségeket vállalt, többek között a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai terén is, hivatkozva a Nemzeti Kisebbségek Védelmére vonatkozó Keretegyezményre, illetve az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaira.

Hangsúlyozzuk, hogy 1996-tól nem változott jelentõs mértékben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó nemzetközi jogi keret, illetve nem történt semmi olyan, ami indokolná A megértésrõl, az együttmûködésrõl és a jó szomszédságról szóló szerzõdés módosítását. A Székely Nemzeti Tanács által elfogadott határozat preambulumában hivatkozásként szereplõ dokumentumok jogi kötelezettséget nem jelentõ értékelések és ajánlások, következésképpen nem rónak az országokra olyan kötelezettséget, hogy módosítsák területi beosztásukat, avagy hogy garantáljanak etnikai alapú területi autonómiát.

Véleményünk szerint se történelmileg, se jogilag nem indokolt párhuzamot vonni "Székelyföld" és Dél-Tirol között, azért, hogy ezzel indokolni lehessen azt, hogy az elõbbi autonóm státust kapjon. 

Mint köztudott, Romániának nincs semmiféle nemzetközi szerzõdésben rögzített kötelezettsége arra nézve, hogy etnikai alapú területi autonómiát biztosítson valamely régiónak/területi egységnek. Hasonlóképpen azok a történelmi feltételek, amelyek meghatározták azt, hogy Dél-Tirol autonóm státust kapott gyökeresen különböznek a "Székelyföldre" vonatkozóktól.

A Székely Nemzeti Tanács azon igényével kapcsolatban, hogy "Székelyföld" számára biztosítsanak képviseletet a Régiók Bizottságában hangsúlyozzuk, hogy az Európai Unió mûködésére vonatkozó szerzodés 300. cikkelyének harmadik bekezdése értelmében a Bizottság "a helyi vagy regionális közösségek azon képviselõibõl áll, akik vagy választáson nyertek mandátumot, vagy politikai szempontból felelnek egy választott hatóság elõtt". "Székelyföld" nem felel meg a Szerzõdésben rögzített egyik feltételnek sem, így nem vehet részt a Régiók Bizottságának a munkálataiban. Romániát ebben a Bizottságban választáson mandátumot szerzett megyei önkormányzati elnökök és polgármesterek képviselik.

Osztjuk azon álláspontjukat, hogy a európai közösség szintjén védeni kell és fel kell mutatni a kulturális sokszínûséget. Amúgy ezzel folyamatosan foglalkozik a nemzetközi közösség, amint ez kitûnik a Helsinki Zárónyilatkozatból, a Kisebbségi Keretegyezménybõl, vagy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájából. Ugyanakkor a Európai Unió szerzõdésének 3. cikkelye megállapítja, hogy ez "tiszteletben tartja Európa gazdag kulturális és nyelvi változatosságát és gondoskodik arról, hogy a kontinens kulturális örökségét védje és gazdagítsa". 

Befejezésképpen megerõsítjük, hogy Románia ragaszkodik az európai értékekhez és tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek jogainak védelmére vonatkozó nemzetközi normákat. Ez a téma folyamatosan napirenden van a román-magyar párbeszédben. 

Kiemelt tisztelettel,
Ana Maria Nicola
igazgató