Tisztelt Képviselő Úr!
A Székely Nemzeti Tanács üdvözli az Európa Tanács október 3-án elfogadott, az európai regionalizációra vonatkozó 1811/2007 számú ajánlását. Úgy értékeljük, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felismerte, hogy az Európai Unióban végbemenő regionalizációs folyamat kihatással van azokra az egyetemes értékekre, egyéni és kollektív jogokra, amelyeknek védelmére, több mint félévszázada az Európa Tanács létrejött.
A Székely Nemzeti Tanács üdvözli az Európa Tanács október 3-án elfogadott, az európai regionalizációra vonatkozó 1811/2007 számú ajánlását. Úgy értékeljük, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felismerte, hogy az Európai Unióban végbemenő regionalizációs folyamat kihatással van azokra az egyetemes értékekre, egyéni és kollektív jogokra, amelyeknek védelmére, több mint félévszázada az Európa Tanács létrejött.
Nem tartjuk azt sem véletlennek, hogy ennek a fontos dokumentumnak az előkészítését, a regionalizációról szóló jelentést, egy katalán képviselő vállalta magára. A katalán nép, a világ minden kisebbségi sorban élő népe számára példaértékű intézményrendszert teremtett, amely az önrendelkezés jogának gyakorlását biztosítja számára. A Székely Nemzeti Tanács hasonló módon szeretné a székely nép javára megteremteni a kollektív szabadság intézményi garanciáit, és eljutni - bár tizenhét évvel a rendszerváltás után - az önrendelkezésnek arra a szintjére, amelyre a katalánok közvetlenül a Franco-rezsim összeomlása után eljutottak.
Romániában azonban, az 1989 utáni új politikai elit haszonélvezőjévé vált annak a múltból örökölt hatalomkoncentrációnak, amelyet számára a központosított állam kínált, és ma a decentralizációban, a szubszidiaritásban saját hatalmának a korlátozását látja. Így kettős játékot űz ma Romániában, aki a hatalom részese. Egyrészt annak a látszatát akarja megteremteni, hogy megfelel a regionális demokrácia európai elvárásainak, a valóságban azonban fenn akarja tartani az ezzel ellentétes hatalmi mechanizmusokat, amelyek saját, szűk érdekeit szolgálják. Ezzel a kettősséggel vált Románia az Európai Unió tagállamává!
A Székely Nemzeti Tanács arra törekszik, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi normák figyelembevételével, mintaként használva a működő autonómiák európai modelljeit, Székelyföld autonóm jogállást kapjon. Ennek érdekében, törvénytervezetet nyújtottunk be Románia Parlamentjéhez, amely összhangban van az Európa Tanács ajánlásaival és Romániának az Európa Tanácsba történt felvételekor tett egyoldalú kötelezettségvállalásaival. Összhangban van a most elfogadott 1811/2007 számú ajánlással, hiszen a Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor határozatban mondta ki, hogy Székelyföldet az Európai Unió önálló régiójává kell tenni. Románia parlamentje megvitatás nélkül elutasította a törvénykezdeményezést.
A Székely Nemzeti Tanács ezek után népszavazást kezdeményezett, a Romániában hatályos népszavazási törvényre hivatkozva, amely előírja, hogy a közigazgatási határok megváltoztatását eredményező törvénytervezetek kérdésében az érintett területek lakosságát népszavazáson kell konzultálni. A Székelyföld több településén a helyi önkormányzatok elhatározták a népszavazás megtartását, ám ezeket a határozatokat a megyei kormánymegbízottak (prefektusok) megtámadták a közigazgatási bíróságon, és hatályon kívül helyeztették őket. Romániában a bíróságok nem függetlenek, a központi hatalom elvárásának megfelelő döntéseket ennek megfelelően azzal indokolták, hogy a jelenleg három megyébe szétdarabolt Székelyföldnek, mint autonóm közigazgatási egységnek a létrehozásáról csakis országos népszavazás írható ki. A román hatóságok ezzel megsértették a szubszidiaritás elvét, és megfosztották a székelyföldi települések lakóit, attól a lehetőségtől, hogy saját sorsukról, jövőjükről szabadon véleményt nyilváníthassanak.
A Székely Nemzeti Tanács többször kezdeményezett párbeszédet Románia illetékes hatóságaival, arra vonatkozóan, hogy mi módon kívánja Románia teljesíteni az Európa Tanács 1201-es számú ajánlásának teljesítésére tett kötelezettségvállalását, különösen annak 11.-ik cikkelyére, ám a román hatóságok még a párbeszédtől is elzárkóztak.
Ezek után a Székely Nemzeti Tanács nem hivatalos népszavazást kezdeményezett, amelynek során, pártatlan megfigyelők jelenlétében, körülbelül 200 000 székelyföldi lakost kérdeztek meg, és ezek elsöprő többsége igent mondott Székelyföld területi autonómiájára.
Tisztelt Képviselő Úr!
Ön, mint az aromán kultúrára és nyelvre vonatkozó 1333/1997 számú ajánlást előkészítő jelentéstevő, tanújelét adta a kisebbségi sorban élők iránti empátiakészségének, és bebizonyította, hogy kiváló ismerője a romániai viszonyoknak, ismeri a román hatóságok felfogását a nemzeti, nemzetiségi kérdésről.
Személyesen arra kérem Önt, támogassa, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jelentéstevőt nevezzen ki a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú, székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, a közösség által kinyilvánított autonómia igény megvizsgálására, és ezt követően az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatot fogadjon el Székelyföld autonómiájára vonatkozóan. Támogassa, hogy az Európa Tanács határozata ajánlást fogalmazzon meg Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldiek népszavazáson kinyilvánított akaratával, figyelmeztesse Romániát, hogy vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell.
Az Európa Tanács az általános érvényű ajánlások mellett nem egy esetben fogalmazott meg konkrét ajánlásokat egyes kisebbségi sorban élő népekre, európai népcsoportokra, kultúrákra vonatkozóan. A már említett, arománokra vonatkozó ajánlás mellett, elég megemlíteni a csángókra vonatkozó 1521/2001 számú, a jiddis kultúrára vonatkozó 1291/1996 számú, az európai cigányokra vonatkozó 1203/1993 számú ajánlásokat, vagy az Oroszországban élő, veszélyeztett urali kisebbségekre vonatkozó 1171/1998 számú határozatot.
A székely nép konkrét helyzetére vonatkozó, Európa Tanácsi ajánlás segíthet abban, hogy a regionalizáció romániai folyamata összhangban legyen az 1811/2007 ajánlásba foglaltakkal, segíthet abban, hogy a székely nép önrendelkezési joga érvényesüljön, amely egyformán szolgálná a térség gazdasági felemelkedését és jövőbeni stabilitását.
Őszinte nagyrabecsüléssel:
Fodor Imre
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely 2007. december 5.
Romániában azonban, az 1989 utáni új politikai elit haszonélvezőjévé vált annak a múltból örökölt hatalomkoncentrációnak, amelyet számára a központosított állam kínált, és ma a decentralizációban, a szubszidiaritásban saját hatalmának a korlátozását látja. Így kettős játékot űz ma Romániában, aki a hatalom részese. Egyrészt annak a látszatát akarja megteremteni, hogy megfelel a regionális demokrácia európai elvárásainak, a valóságban azonban fenn akarja tartani az ezzel ellentétes hatalmi mechanizmusokat, amelyek saját, szűk érdekeit szolgálják. Ezzel a kettősséggel vált Románia az Európai Unió tagállamává!
A Székely Nemzeti Tanács arra törekszik, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi normák figyelembevételével, mintaként használva a működő autonómiák európai modelljeit, Székelyföld autonóm jogállást kapjon. Ennek érdekében, törvénytervezetet nyújtottunk be Románia Parlamentjéhez, amely összhangban van az Európa Tanács ajánlásaival és Romániának az Európa Tanácsba történt felvételekor tett egyoldalú kötelezettségvállalásaival. Összhangban van a most elfogadott 1811/2007 számú ajánlással, hiszen a Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor határozatban mondta ki, hogy Székelyföldet az Európai Unió önálló régiójává kell tenni. Románia parlamentje megvitatás nélkül elutasította a törvénykezdeményezést.
A Székely Nemzeti Tanács ezek után népszavazást kezdeményezett, a Romániában hatályos népszavazási törvényre hivatkozva, amely előírja, hogy a közigazgatási határok megváltoztatását eredményező törvénytervezetek kérdésében az érintett területek lakosságát népszavazáson kell konzultálni. A Székelyföld több településén a helyi önkormányzatok elhatározták a népszavazás megtartását, ám ezeket a határozatokat a megyei kormánymegbízottak (prefektusok) megtámadták a közigazgatási bíróságon, és hatályon kívül helyeztették őket. Romániában a bíróságok nem függetlenek, a központi hatalom elvárásának megfelelő döntéseket ennek megfelelően azzal indokolták, hogy a jelenleg három megyébe szétdarabolt Székelyföldnek, mint autonóm közigazgatási egységnek a létrehozásáról csakis országos népszavazás írható ki. A román hatóságok ezzel megsértették a szubszidiaritás elvét, és megfosztották a székelyföldi települések lakóit, attól a lehetőségtől, hogy saját sorsukról, jövőjükről szabadon véleményt nyilváníthassanak.
A Székely Nemzeti Tanács többször kezdeményezett párbeszédet Románia illetékes hatóságaival, arra vonatkozóan, hogy mi módon kívánja Románia teljesíteni az Európa Tanács 1201-es számú ajánlásának teljesítésére tett kötelezettségvállalását, különösen annak 11.-ik cikkelyére, ám a román hatóságok még a párbeszédtől is elzárkóztak.
Ezek után a Székely Nemzeti Tanács nem hivatalos népszavazást kezdeményezett, amelynek során, pártatlan megfigyelők jelenlétében, körülbelül 200 000 székelyföldi lakost kérdeztek meg, és ezek elsöprő többsége igent mondott Székelyföld területi autonómiájára.
Tisztelt Képviselő Úr!
Ön, mint az aromán kultúrára és nyelvre vonatkozó 1333/1997 számú ajánlást előkészítő jelentéstevő, tanújelét adta a kisebbségi sorban élők iránti empátiakészségének, és bebizonyította, hogy kiváló ismerője a romániai viszonyoknak, ismeri a román hatóságok felfogását a nemzeti, nemzetiségi kérdésről.
Személyesen arra kérem Önt, támogassa, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jelentéstevőt nevezzen ki a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú, székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, a közösség által kinyilvánított autonómia igény megvizsgálására, és ezt követően az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatot fogadjon el Székelyföld autonómiájára vonatkozóan. Támogassa, hogy az Európa Tanács határozata ajánlást fogalmazzon meg Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldiek népszavazáson kinyilvánított akaratával, figyelmeztesse Romániát, hogy vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell.
Az Európa Tanács az általános érvényű ajánlások mellett nem egy esetben fogalmazott meg konkrét ajánlásokat egyes kisebbségi sorban élő népekre, európai népcsoportokra, kultúrákra vonatkozóan. A már említett, arománokra vonatkozó ajánlás mellett, elég megemlíteni a csángókra vonatkozó 1521/2001 számú, a jiddis kultúrára vonatkozó 1291/1996 számú, az európai cigányokra vonatkozó 1203/1993 számú ajánlásokat, vagy az Oroszországban élő, veszélyeztett urali kisebbségekre vonatkozó 1171/1998 számú határozatot.
A székely nép konkrét helyzetére vonatkozó, Európa Tanácsi ajánlás segíthet abban, hogy a regionalizáció romániai folyamata összhangban legyen az 1811/2007 ajánlásba foglaltakkal, segíthet abban, hogy a székely nép önrendelkezési joga érvényesüljön, amely egyformán szolgálná a térség gazdasági felemelkedését és jövőbeni stabilitását.
Őszinte nagyrabecsüléssel:
Fodor Imre
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely 2007. december 5.
Székely Nemzeti Tanács
