Erdély keresztény, magyar gyülekezeteihez

2019. május 7-én az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című polgári kezdeményezést. Ezzel a kezdeményezéssel az volt a célunk, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Ezt azt jelenti, hogy ezen régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg.

Ma, október 27-én, Székelyföld Autonómiájának Napján összegyűlt székelyek ismételten kinyilvánítjuk igényünket Székelyföld autonómiája iránt. Egy olyan évben erősítjük meg ezt az akaratot, amikor folyamatban van az aláírásgyűjtés a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének támogatására. Az idén a nemzeti régiókban szervezett bármilyen rendezvény hangsúlyosabban jelöli meg több európai nép önrendelkezés iránti akaratát. Újra és újra elmondjuk, hogy legyen szó akár államon belüli önrendelkezésről, vagy akár függetlenségről, az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését, amely szerint ez a jog kizárólag csak az államok népességét illeti meg. Hihetetlen és elfogadhatatlan, hogy a 21. században a börtönt találja Spanyolország is és Románia is az egy tömbben élő nemzeti közösség legitim törekvéseire adandó megtorló válaszként. Koncepciós perek áldozatai a katalán vezetők és az úgynevezett székelyföldi terrorperben elítélt fiatalok. A demokrácia elkötelezettjeiként elutasítjuk a diktatúra módszerének visszatérését, és határozottan tiltakozunk, hogy az Európai Unió államaiban ismételten az állami terror politikai perekben marasztaljon el ártatlan embereket.

Nyílt levél Karsay Ferencnek, Budafok-Tétény polgármesterének

Tisztelt Polgármester Úr! Gratulálok a választási sikerhez, örvendve annak, hogy egyik hűséges szövetségesünk változatlanul a helyén maradt. A Székely Nemzeti Tanács hálás Budafok-Tétény önkormányzatának, hogy elsőként tűzte ki a magyar önkormányzatok közül a székely zászlót székhelyének épületére.

A svédországi magyarokhoz!

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására, 2012 januárjában végiglátogattam Norrköping, Helsingborg, Malmö, Ljungby, Halmstad, Göteborg, Stockholm magyar közösségeit. Előadásokat tartottam arról a polgári kezdeményezésről, amelyet hat évi jogvita után az idén sikerült nyilvántartásba vétetni az Európai Bizottsággal.

Petíció a Székely Szabadság Napján

Románia Kormányának és Parlamentjének

Tájékoztatásképpen: Klaus Iohannis államfőnek

Ma, 2018. március 10-én, Marosvásárhelyen összegyűlt székelyek és a velünk szolidaritást vállalók itthon és szerte a világban, tántoríthatatlanul, a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten nyilvánítjuk ki akaratunkat: követeljük Székelyföld területi autonómiáját! A Székely Szabadság Napja az emlékezés, de ismételten a jogkövetelés napja is.

Románia elnökének, Klaus Johannis Úrnak

Tisztelt Elnök Úr!

Eltelt egy hét azóta, hogy Románia miniszterelnöke, Mihai Tudose a székely zászló használatáért akasztással fenyegette meg a székelységet. Ezalatt a hét nap alatt, sem Ön, sem más állami intézmény nem határolódott el a nemzeti gyűlölködésre uszító kijelentéstől. Sem az Ön, sem más állami intézmények felelősségét nem csökkenti Mihai Tudose lemondása!

Levél román demokratáknak

A közvélemény az elmúlt napokban a román miniszterelnök olyan kijelentését ismerhette meg, amely nem hoz dicsőséget Romániának. Mi több, a Mihai Tudose által megfogalmazott fenyegetés a székelyek címére, súlyos megsértése a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak. 1989-ben azért vonultunk az utcára Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Bukarestben és más városokban, hogy jobbá tegyük az életet, és lehetőséget kapjon minden román állampolgár, hogy félelem nélkül terjesszen elő terveket a demokrácia elmélyítéséért, és a jogállam megszilárdításáért.

Az régiók esélyegyenlősége megóvja Európa kulturális sokszínűségét

Nyílt levél Markku Markkula Úrnak,
a Régiók Bizottsága elnökének

Tisztelt Elnök Úr! 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együttes ülésén két fontos, az Európai Unió regionális politikáját érintõ kéréssel fordul Önhöz, és az Ön által vezetett Régiók Bizottságához. 

Nyílt levél Klaus Iohannis úrnak, Románia elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

    Tegnap a Képviselõház - döntõ kamaraként - elfogadta a Területi-közigazgatási egységek saját zászlajának kitûzésére és használatára vonatkozó törvényt. A Székely Nemzeti Tanács már tavaly kifejtette a véleményét ezen törvénytervezetrõl, rámutatva, hogy egyetlen célja van: akadályozni Székelyföld zászlajának a kitûzését.
    Tekintettel arra, hogy az elfogadott törvény még homályosabb megfogalmazásokat tartalmaz mint az eredeti tervezet, megteremtve ezáltal a feltételeit a hatósági visszaéléseknek, kénytelenek vagyunk Önhöz fordulni azzal a kéréssel, hogy ne hirdesse ki ezt a törvényt. A kérésünket a következõkkel indokoljuk:
- Románia 1997-ben (a 199-es törvény által) ratifikálta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját.

Nyílt levél Victor Ciorbea úrnak, a Nép ügyvédjének

Tisztelt Uram!

            Felhívjuk a figyelmét arra, hogy tegnap a Képviselőház - döntő kamaraként - elfogadta a Területi-közigazgatási egységek saját zászlajának kitűzésére és használatára vonatkozó törvényt.

Nyílt levél a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Bürójának

Jean-Claude Frécon,
Elnök Úr és
Andreas Kiefer,
Fõtitkár Úr figyelmébe

Tisztelt Elnök Úr, 
Tisztelt Fõtitkár Úr

Nyílt levél Gianni Buquicchio úrnak, a Velencei Bizottság elnökének

Tisztelt  Buquicchio úr!

            Nagyra értékeljük a múlt héten Strasbourgban elmondott beszédét, amelyben világossá tette az ukrán hatóságok számára, hogy az alkotmánymódosítás során kötelesek tiszteletben tartani az Európa Tanács dokumentumait. Ugyanakkor engedjen meg számunkra egy észrevételt: ugyan említett európai példákat is, amikor az Ukrajnában speciális státust igénylő régiók igényének jogosságáról beszélt, de Ukrajna viszonylatában csak a keleti régiókról beszélt, ahol fegyveres konfliktus tört ki. Feltételezzük, hogy nincs róla tudomása, de az ország egy nyugati régiója, a többségében ruszinok (nem oroszok) által lakott Kárpátalja lakossága egy 1991-ben szervezett hivatalos népszavazáson szintén a különleges jogállás mellett foglalt állást. Amennyiben Kárpátalját is megemlíti, akkor világossá tette volna mindenki számára, hogy a sajátos jogállás a megoldás (amint említette) minden ilyen esetben, nem csak azon régiók esetében, ahol fegyveres konfliktus tört ki.

Petíció a Székely Szabadság Napján

Románia Kormányának és Parlamentjének

Tájékoztatásképpen: Klaus Johannis államfőnek

Ma, 2015. március 10-én, több székelyföldi településen összegyűlt székelyek és a velük szolidaritást vállalók, a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten  nyilvánítjuk ki akaratunkat: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját! Ezt teszik ma szerte a nagyvilágban gyülekezési jogukat szabadon gyakorló állampolgárok is, akik velünk együtt megértették a Székely Szabadság Napjának üzenetét: ez a nap nemcsak a székely vértanúkra való közös emlékezés napja, de a jogkövetelésé is Székelyföld jövőjéért, alapvető emberi jogaink gyakorlásáért.

Nyílt levél Klaus Iohannisnak, Románia elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

             Ön a napokban, Berlinben azt nyilatkozta, hogy nem jelent fenyegetést Románia számára, hogy Magyarország kiemelt figyelmet szentel a határon túli magyaroknak, illetve azt, hogy Romániában nincs magyar-kérdés. Örömmel állapítom meg, hogy mindkét kérdésben teljes mértékben egyetértünk. Magyarország kormányának alkotmányos felelősségvállalása a határain túli - ezen belül a romániai – nemzetrészek iránt valóban nem jelent semmiféle veszélyt Románia számára, és összhangban van a két ország között megkötött államközi szerződéssel. Az is egyértelmű, hogy a romániai magyarok az ország törvénytisztelő polgárai, akik Románia fejlődésében és demokratizálódásában érdekeltek, nem jelentenek fenyegetést, amint az Önt kérdező újságíró rossz szándékkal sugallta. 

Levélváltás Székelyföld autonómiastatútumáról

Alább állományban a szerzõk hozzájárulásával tesszük közzé Márton Árpád RMDSZ-képviselõ és Izsák Balázs SZNT-elnök levélváltását, amelyre azután került sor, hogy az SZNT küldöttgyûlés november 8-i határozata értelmében Székelyföld autonómiastatútumát eljuttattuk az RMDSZ képviselõkhöz. Emlékeztetõül az SZNT határozat leszögezi: "Tudomásul véve, hogy nem érkezett válasz az Állandó Bizottságnak a romániai magyarság parlamenti képviselõihez címzett felkérésére, legyenek partnerek az autonómiastatútum ismételt parlamenti beterjesztésében, és azt lényeges változtatások nélkül terjesszék Románia Parlamentje elé, a Székely Nemzeti Tanács még egy esélyt kíván adni a közös fellépésnek, és azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy tegyék meg azokat a módosító indítványokat, amelyek számukra elfogadhatóvá tennék Székelyföld autonómiastatútumát. Annak érdekében, hogy a székely autonómiamozgalom egysége megmaradjon, a Székely Nemzeti Tanács készen áll rendkívüli ülésen megvitatni az esetleges módosító indítványokat."

Felszólalás az ENSZ kisebbségi konferenciáján

Tisztelt Elnök Úr, kedves résztvevők, hölgyeim és uraim!

Megtiszteltetés ismét itt lenni Románia magyar ajkú székely közösségének képviseletében. „A kisebbségek elleni erőszak és bűncselekmények megelőzéséről és kezeléséről szóló ajánlás tervezet” különösen fontos a számunkra, hiszen a mi közösségünk a múltban maga is erőszakos cselekmények elszenvedője volt. Bár kétségtelen a helyzetünk az 1989-es évet követő rendszerváltás után sokat javult, és Klaus Werner Johannis államelnökké választása után most reális esély nyílt a demokrácia elmélyítésére, mégiscsak olyan országban élünk, ahol etnikai feszültségek a mai napig léteznek. Ezen feszültségek gyökere az Európa Tanács 1334 (2003) számú, Andreas Gross jelentése alapján elkészült határozata szerint legtöbb ország esetében – így Romániában is – „igen gyakran az állam oszthatatlansága és az identitás elvei közötti dichotómiára vezethetőek vissza, és az államok valamint azon kisebbségi csoportok közötti feszültségekben gyökereznek, melyek követelik maguknak identitásuk megőrzésének jogát.”

Toro T. Tibor levele a román-magyar tárgyalásokról

Izsák Balázs,
a Székely Nemzeti Tanács elnöke részére

Tisztelt Elnök úr!

Ahogyan azt 2014. október 9-én kiadott állásfoglalásunkban megfogalmazták, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetõi is hasonlóan látják a Project on Ethnic Relations (PER) által közvetített tárgyalások elõzményét, tétjét és fontosságát.

Levél Románia miniszterelnök-helyettesének

Márton Zoltán, Makfalva polgármestere, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke 2014. szeptember 9-én keltezett levélben hívta fel Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes figyelmét Románia kormányának azon kötelezettségére, hogy a közigazgatási átalakítást megelõzõen ki kell kérni a helyi önkormányzatok véleményét is. Alább teljes terjedelmében hozzuk nyilvánosságra az elküldött levél magyar fordítását.

Izsák Balázs válasza Victor Pontának

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Folyó év április 14-én kéréssel fordultam Önhöz, amelyben a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezés képviselőjeként kértem Románia beavatkozási kérelmének visszavonását az Európai Unió Bírósága előtti T-529/13 számú ügyben. Az Önök 2014. augusztus 1-én kelt levelükkel a kérésünket elutasították, azt állítva, hogy a beavatkozás célja „megelőzni az EU hatáskörének bírósági úton történő kibővítését, olyan területekre, amelyek a tagállamok szuverenitása alá tartoznak, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme.”

Feladó: Oana Maria Brâncoveanu – Közkapcsolatok és Kommunikációs igazgatóság

Címzett: Izsák Balázs úr, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Elnök úr,

a 16/20.06.2014 számmal iktatott levelével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy fenntartjuk a májusi levelünkben kifejtett álláspontunkat.

Viszontválasz Kelemen Hunornak, Románia miniszterelnök-helyettesének

Tisztelt Elnök Úr! 

Közel egy hónapja nyílt levélben hat kérdést intéztünk Önhöz. Olyan kérdéseket, amelyek a nyilvánosságra tartoznak, de ezen túlmenõen szükséges és hasznos is, hogy megvitatásuk közösségünk minden tagjának lehetõséget kínáljon a tájékozódásra és a véleményalkotásra.   
Az elsõ kérdés arra vonatkozott, hogy a marosvásárhelyi petícióra adott válaszát egyeztette-e Önökkel Románia miniszterelnöke. Nem mindegy ugyanis, hogy ehhez a válaszhoz milyen mértékben van Önöknek közük, Önöknek, akiknek céljai közt – mint írja - szerepel Székelyföld területi autonómiája.