Nyílt levél a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Bürójának

Jean-Claude Frécon,
Elnök Úr és
Andreas Kiefer,
Fõtitkár Úr figyelmébe

Tisztelt Elnök Úr, 
Tisztelt Fõtitkár Úr

Nyílt levél Gianni Buquicchio úrnak, a Velencei Bizottság elnökének

Tisztelt  Buquicchio úr!

            Nagyra értékeljük a múlt héten Strasbourgban elmondott beszédét, amelyben világossá tette az ukrán hatóságok számára, hogy az alkotmánymódosítás során kötelesek tiszteletben tartani az Európa Tanács dokumentumait. Ugyanakkor engedjen meg számunkra egy észrevételt: ugyan említett európai példákat is, amikor az Ukrajnában speciális státust igénylő régiók igényének jogosságáról beszélt, de Ukrajna viszonylatában csak a keleti régiókról beszélt, ahol fegyveres konfliktus tört ki. Feltételezzük, hogy nincs róla tudomása, de az ország egy nyugati régiója, a többségében ruszinok (nem oroszok) által lakott Kárpátalja lakossága egy 1991-ben szervezett hivatalos népszavazáson szintén a különleges jogállás mellett foglalt állást. Amennyiben Kárpátalját is megemlíti, akkor világossá tette volna mindenki számára, hogy a sajátos jogállás a megoldás (amint említette) minden ilyen esetben, nem csak azon régiók esetében, ahol fegyveres konfliktus tört ki.

Petíció a Székely Szabadság Napján

Románia Kormányának és Parlamentjének

Tájékoztatásképpen: Klaus Johannis államfőnek

Ma, 2015. március 10-én, több székelyföldi településen összegyűlt székelyek és a velük szolidaritást vállalók, a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten  nyilvánítjuk ki akaratunkat: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját! Ezt teszik ma szerte a nagyvilágban gyülekezési jogukat szabadon gyakorló állampolgárok is, akik velünk együtt megértették a Székely Szabadság Napjának üzenetét: ez a nap nemcsak a székely vértanúkra való közös emlékezés napja, de a jogkövetelésé is Székelyföld jövőjéért, alapvető emberi jogaink gyakorlásáért.

Nyílt levél Klaus Iohannisnak, Románia elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

             Ön a napokban, Berlinben azt nyilatkozta, hogy nem jelent fenyegetést Románia számára, hogy Magyarország kiemelt figyelmet szentel a határon túli magyaroknak, illetve azt, hogy Romániában nincs magyar-kérdés. Örömmel állapítom meg, hogy mindkét kérdésben teljes mértékben egyetértünk. Magyarország kormányának alkotmányos felelősségvállalása a határain túli - ezen belül a romániai – nemzetrészek iránt valóban nem jelent semmiféle veszélyt Románia számára, és összhangban van a két ország között megkötött államközi szerződéssel. Az is egyértelmű, hogy a romániai magyarok az ország törvénytisztelő polgárai, akik Románia fejlődésében és demokratizálódásában érdekeltek, nem jelentenek fenyegetést, amint az Önt kérdező újságíró rossz szándékkal sugallta. 

Levélváltás Székelyföld autonómiastatútumáról

Alább állományban a szerzõk hozzájárulásával tesszük közzé Márton Árpád RMDSZ-képviselõ és Izsák Balázs SZNT-elnök levélváltását, amelyre azután került sor, hogy az SZNT küldöttgyûlés november 8-i határozata értelmében Székelyföld autonómiastatútumát eljuttattuk az RMDSZ képviselõkhöz. Emlékeztetõül az SZNT határozat leszögezi: "Tudomásul véve, hogy nem érkezett válasz az Állandó Bizottságnak a romániai magyarság parlamenti képviselõihez címzett felkérésére, legyenek partnerek az autonómiastatútum ismételt parlamenti beterjesztésében, és azt lényeges változtatások nélkül terjesszék Románia Parlamentje elé, a Székely Nemzeti Tanács még egy esélyt kíván adni a közös fellépésnek, és azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy tegyék meg azokat a módosító indítványokat, amelyek számukra elfogadhatóvá tennék Székelyföld autonómiastatútumát. Annak érdekében, hogy a székely autonómiamozgalom egysége megmaradjon, a Székely Nemzeti Tanács készen áll rendkívüli ülésen megvitatni az esetleges módosító indítványokat."

Felszólalás az ENSZ kisebbségi konferenciáján

Tisztelt Elnök Úr, kedves résztvevők, hölgyeim és uraim!

Megtiszteltetés ismét itt lenni Románia magyar ajkú székely közösségének képviseletében. „A kisebbségek elleni erőszak és bűncselekmények megelőzéséről és kezeléséről szóló ajánlás tervezet” különösen fontos a számunkra, hiszen a mi közösségünk a múltban maga is erőszakos cselekmények elszenvedője volt. Bár kétségtelen a helyzetünk az 1989-es évet követő rendszerváltás után sokat javult, és Klaus Werner Johannis államelnökké választása után most reális esély nyílt a demokrácia elmélyítésére, mégiscsak olyan országban élünk, ahol etnikai feszültségek a mai napig léteznek. Ezen feszültségek gyökere az Európa Tanács 1334 (2003) számú, Andreas Gross jelentése alapján elkészült határozata szerint legtöbb ország esetében – így Romániában is – „igen gyakran az állam oszthatatlansága és az identitás elvei közötti dichotómiára vezethetőek vissza, és az államok valamint azon kisebbségi csoportok közötti feszültségekben gyökereznek, melyek követelik maguknak identitásuk megőrzésének jogát.”

Toro T. Tibor levele a román-magyar tárgyalásokról

Izsák Balázs,
a Székely Nemzeti Tanács elnöke részére

Tisztelt Elnök úr!

Ahogyan azt 2014. október 9-én kiadott állásfoglalásunkban megfogalmazták, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetõi is hasonlóan látják a Project on Ethnic Relations (PER) által közvetített tárgyalások elõzményét, tétjét és fontosságát.

Levél Románia miniszterelnök-helyettesének

Márton Zoltán, Makfalva polgármestere, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke 2014. szeptember 9-én keltezett levélben hívta fel Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes figyelmét Románia kormányának azon kötelezettségére, hogy a közigazgatási átalakítást megelõzõen ki kell kérni a helyi önkormányzatok véleményét is. Alább teljes terjedelmében hozzuk nyilvánosságra az elküldött levél magyar fordítását.

Izsák Balázs válasza Victor Pontának

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Folyó év április 14-én kéréssel fordultam Önhöz, amelyben a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezés képviselőjeként kértem Románia beavatkozási kérelmének visszavonását az Európai Unió Bírósága előtti T-529/13 számú ügyben. Az Önök 2014. augusztus 1-én kelt levelükkel a kérésünket elutasították, azt állítva, hogy a beavatkozás célja „megelőzni az EU hatáskörének bírósági úton történő kibővítését, olyan területekre, amelyek a tagállamok szuverenitása alá tartoznak, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme.”

Feladó: Oana Maria Brâncoveanu – Közkapcsolatok és Kommunikációs igazgatóság

Címzett: Izsák Balázs úr, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Elnök úr,

a 16/20.06.2014 számmal iktatott levelével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy fenntartjuk a májusi levelünkben kifejtett álláspontunkat.

Viszontválasz Kelemen Hunornak, Románia miniszterelnök-helyettesének

Tisztelt Elnök Úr! 

Közel egy hónapja nyílt levélben hat kérdést intéztünk Önhöz. Olyan kérdéseket, amelyek a nyilvánosságra tartoznak, de ezen túlmenõen szükséges és hasznos is, hogy megvitatásuk közösségünk minden tagjának lehetõséget kínáljon a tájékozódásra és a véleményalkotásra.   
Az elsõ kérdés arra vonatkozott, hogy a marosvásárhelyi petícióra adott válaszát egyeztette-e Önökkel Románia miniszterelnöke. Nem mindegy ugyanis, hogy ehhez a válaszhoz milyen mértékben van Önöknek közük, Önöknek, akiknek céljai közt – mint írja - szerepel Székelyföld területi autonómiája.  

Válasz Románia Miniszterelnökének

Dr. Victor-Viorel Ponta Úrnak, Románia Miniszterelnökének

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Megelégedve és köszönettel vettük át az Ön irodájának válaszát arra a beadványra, amelyet ez év március 10.-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi tüntetők fogadtak el. Az elégedettség és a köszönet az Ön párbeszédkészségének szól, annak, hogy érdemben foglalkozott az általunk felvett kérdések többségével, hogy szükségesnek tartja Románia kulturális sokszínűségének védelmét, és kifejezte azt a szándékát, hogy Románia tiszteletben fogja tartani, és teljesíti minden kötelezettségvállalását valamint annak az igyekezetnek, hogy „minél magasabb szintű standardokat ismejenek fel a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmében”.