Egy nap késéssel, szerdán került a szenátus plénuma elé Székelyföld területi autonómiájának a képviselőház által már elutasított törvénytervezete. A várakozással ellentétben az ülésen végül szavazásra, illetve érdemi vitára sem került sor, mindössze általánosságban az elutasítás mellett érvelő politikai nyilatkozatokra jutott idő. A honatyák jövő kedden délután szavaznak a tervezetről. A jogszabály kezdeményezője, Kulcsár-Terza József, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője szerint az ülésen szándékosan kerülték a vitát, a román pártok részéről felszólalók elferdített tényekkel próbáltak érvelni a tervezet ellen.

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

A képviselőház után a parlament szenátusa is elutasította kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek.

Nem meglepetés, hogy a bukaresti képviselőház plénumában hatalmas többséggel elutasították a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet tegnap.

Elvetette a bukaresti képviselőház szerdán a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban.

A Székely Nemzeti Tanács, valamint a Sepsiszéki Székely Tanács jóvoltából, a Siculitas Egyesület jogi hátterével és a Bethlen Gábor Vagyonkezelő Zrt. támogatásával 25 székely zászló érkezett Sepsiszékre, tartószerkezettel, 6 méteres rúddal, amelyeket a széki tanács egyházközösségeknek ajánlott fel.

Szili Katalin, Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbízottja üdvözölte az autonómiastatútum beterjesztését, és úgy véli, az elősegíti a párbeszédet Románia és Magyarország között az önigazgatás kérdésében, továbbá előmozdítja az együttműködést a romániai magyar pártok, mozgalmak, civil szervezetek között.

Az önrendelkezési jogok bővítését ellenző európai államok ijedezhetnek vagy fenyegetőzhetnek, de akkor is kötelesek tudomást venni a területükön élő nép- vagy lakossági csoportok követeléseiről – véli interjúnkban Izsák Balázs, aki harmadik alkalommal is elnyerte a Székely Nemzeti Tanács elnöki tisztségét.

Magyar-e a székely? Magyar–román kérdés-e Székelyföld önrendelkezésének ügye? Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével együtt- és különállásról, térképrajzolásról, egymást kiegészítő párhuzamos próbálkozásokról – és a küszöbön álló SZNT-tisztújításról is beszélgettünk.

Törökországban járt a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége. Az SZNT minden lehetőséget megragad az autonómialobbi nemzetközi építésében.