Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért
  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért

Idén lesz hatvan éve annak, hogy felszámolták a Magyar Autonóm Tartományt (MAT). Helyette, ugyanebben az évben alkotmánymódosítással, majd ennek nyomán kormányrendelettel, létrehozták a Maros Magyar Autonóm Tartományt (MMAT). Az 1952-es alkotmány lehetővé tette a tömbben élő magyarok számára a MAT fölállítását. A romániai közigazgatási reformra – ideértve az autonóm tartomány létrehozását is – vonatkozó szakértői anyagot Moszkvában készítették elő, és a Szovjetunióból már románra fordítva küldték Bukarestbe.

Erdélyben például 11 tartomány jött létre, amelyből 9 román többségű volt. A tartomány tehát Moszkva akaratára jött létre, Sztálin ugyanis addig nem volt hajlandó rábólintani az új román alkotmányra, amíg abban nem szerepel a MAT létrehozása. És ki mert volna akkoriban Sztálinnal szembe szállni? Így jöhetett létre aztán 1952-ben a Székelyföld nagyobbik részét magába foglaló MAT, Marosvásárhely székhellyel. A MAT persze mindvégig szúrta a román hatóságok szemét, amelyek még ma is „Romániára, akarata ellenére rákényszerített sztálinista találmánynak” nevezik az egykori autonóm tartományt. Felszámolásában a döntő fordulatot az 1956-os magyar forradalom jelentette, amely az erdélyi fiatalokat is mozgósította. Ez jó alkalomnak bizonyult a román hatóságoknak arra, hogy fellépjenek a magyar autonómia ellen. A román hatóságok ekkor átértelmezték a magyar kérdést: Erdély ismét politikai, sőt állambiztonsági üggyé vált. Alexandru Drăghici – Gheorghe Gheorghiu-Dej román kommunista pártvezető bizalmi embere, 1952 és 1965 között belügyminiszter, az állambiztonsági erők (Securitate) vezetője – 1957 decemberében nevezte először veszélyforrásnak a kisebbségeket, arra hivatkozva, hogy 240 állambiztonsági nyomozás folyik a MAT területén. (Csak érdekességként: 1991-ben, amikor Romániában felmerült a kommunista pribékek felelősségre vonásának gondolata, Drăghici feleségével, Czikó Mártával, családegyesítés címén, Magyarországon élő lányához menekült. 1992-ben a román kormány kérte kiadatását, amit az Antall-kormány azzal utasított el, hogy a magyar jog szerint Drăghici bűntettei elévültek. Így az erdélyi magyarság, a magyar intézmények, egyházak elleni gaztetteiért sem kellett felelnie. Magyarországon halt meg 1993-ban – ugyanazon a napon, mint Antall József). A MAT helyén létrejött MMAT határait északon Kolozs és Suceava tartomány, keleten Bacău tartomány, délen Brassó tartomány, nyugaton Kolozs és Brassó tartomány jelentette. Az új „autonóm tartomány” létrehozóinak nagy gondjuk volt rá, hogy minél több románok által lakott település tartozzék hozzá. Az új határok között a MMAT az addig Kolozs tartományhoz tartozó, jelentősebb román lakossággal rendelkező marosludasi rajonnal – Ludassal, Radnóttal, Dicsőszentmártonnal – egészült ki, nyugati határát pedig a mezőségi és Kis-Küküllő menti vegyes vagy többségében románok lakta falvakkal bővítették. Cserében viszont elcsatolták a magyarlakta Sepsiszentgyörgy rajont és Kézdivásárhely rajont, amelyek visszakerültek a Sztálin tartományból lett Brassó tartományhoz, illetve Udvarhely körzettől kilenc magyar település (az egykori Bardóc fiúszék) is Sepsiszentgyörgy körzetébe került. Háromszék elcsatolásával megbontották Székelyföld közigazgatási viszonyait, gyakorlatilag kettévágták a történelmi Székelyföldet és két tartomány között felosztották. A MMAT nevében szereplő autonómia teljesen névlegessé vált, mivel a magyar és a román többségű körzetek előző 8:2 arányát 4:4-re módosították. A MMAT tényleges működésében is nagyon távol állt az autonómiától, hiszen továbbra is Bukarest diktált, a tartományi adminisztráció pedig szó nélkül végrehajtotta a rendelkezéseket, ugyanakkor minden alulról jövő kezdeményezést csírájában elfojtottak. A MMAT létrejöttével politikailag és tartalmilag egyaránt kiürült a székely autonómia. Az ide-oda csatolásokkal 759 ezerről 801 ezerre emelkedett a tartomány lakossága. Míg azonban a MAT magyar lakosságának aránya elérte a 79,6 százalékot, az átszervezéssel arányuk 61,1 százalékra esett vissza. Abszolút számban kifejezve a MAT-ban 564 ezer magyar élt, a MMAT-ban számuk 473 ezerre csökkent. A román lakosság létszáma ezzel szemben 147 ezerről 266 ezerre nőtt. Ez azt jelenti, hogy a magyarság számaránya a korábbi négyötöd helyett most már nagyjából kétharmados lett. Az igazság az, hogy mind a MAT, mind a MMAT amolyan kirakatként szolgált a román hatalom számára, amellyel a magyarok teljes jogegyenlőségét bizonygathatták. Mindeközben a tartományokon kívül eső területeken egyre inkább korlátozták a magyar lakosság jogait, olyan magyar történelmi nagyvárosok, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti idővel elveszítették magyar többségüket, másutt a magyarság szórványba került.00 A magyar intézményeket ugyan a MMAT központjába, Marosvásárhelyre koncentrálták, de ezzel is csak felgyorsították az elrománosítást, hiszen Kolozsvárról is elvitték a magyar intézményeket, ami lehetővé tette a további asszimilációt. Ebben az időszakban indul meg a korábban tiszta vagy túlnyomórészt magyar jellegű intézmények elrománosítása is, a milícia és a Securitate a MMAT-ban is román helyi vezetőket kapott. Ahogyan a székelyek fanyarul mondogatták: az autó ugyan magyar, de román sofőr vezeti. Az 1960. évi közigazgatási reform – amelynek alapján a MMAT létrejött – már kifejezetten a román nemzetépítést, az egységes, homogén román nemzetállam felépítését szolgálta, amit aztán később Nicolae Ceaușescu már tételesen is megfogalmazott. A román nemzeti törekvések agresszivitását jól mutatja, hogy 1961-ben első alkalommal neveztek ki az akkor 72%-ban magyarlakta tartományi székhelyre, Marosvásárhelyre, román városi első titkárt, és ezzel párhuzamosan megnövelték a párt- és állami vezetők között a románok arányát. Bukarest egyébként az 1960. évi közigazgatási átszervezés során más tartományok esetében is alkalmazta az át- és odacsatolások eszközét. Például 9 román község odacsatolásával Kolozsvárott is román többséget (50,9%) alakított ki. Végül 1968 februárjában Ceaușescu rendelkezésére, az alkotmány újabb módosítása után, majd a megyésítés nyomán megszűnt a MMAT, helyét a nem etnikai alapon szervezett három megye, Hargita, Maros és Kovászna vette át.

forrás: - a Maszol.ro portálról

0
0
0
s2smodern

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt

A Székely Nemzeti Tanács számlaszámai
Asociaţia Siculitas Egyesület

OTP BANK – Târgu Mureş/Marosvásárhely
LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01
EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01
USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01
HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01

Asociatia Siculitas Egyesület
Forint: 11705015-20001900
OTP Bank Nyrt Budapesti Régió