Székelyföldért megmozgatnák Európát

Székelyföldért megmozgatnák Európát

Az EMNT és az SZNT együttes ülése

2018. október 29. hétfő, Háromszék

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együttes ülésen erősítette meg szombaton a marosvásárhelyi vártemplomban az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét. A két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is megemlékeztek.

Izsák Balázs az SZNT és az EMNT együttes ülésén. Fotó: EMNT

A gyűlésen felszólaló Tőkés László EMNT-elnök kijelentette: a centenárium évében is nyomatékosítani kell, hogy Trianonra az autonómia a legjobb válasz. Az európai parlamenti képviselő az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatot idézve kérte: biztosítsanak Erdélyben „teljes szabadságot az összes együtt lakó nép számára”.

Tőkés László felidézte: 1918. december 22-én Kolozsváron a Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együtt tartott a gyulafehérvárihoz hasonló nagygyűlést, amelyen több tízezren vettek részt. Amiként a román egyesülés egyik vezéralakjának tekintett Iuliu Maniu Gyulafehérváron kijelentette, hogy a román nép nem akar elnyomottból elnyomóvá válni, a kolozsvári magyar nemzetgyűlés ugyanezt fogalmazta meg: „Nem akarunk uralkodni más nemzeten. De nem tűrjük el és el nem viseljük, hogy fölöttünk más nemzet uralkodjon” – idézte a kolozsvári nemzetgyűlés határozatát.

Tőkés László emlékeztetett: a magyar és a székely nemzeti tanácsok századik évfordulójához társul az EMNT és az SZNT meg-, illetve újraalakulásának 15. évfordulója is. „Hol állunk most? Minő reményre jogosít fel bennünket a jelenlegi romániai helyzet? Önrendelkezésünk szánalmas fokmérője az a tényállás, hogy önkormányzataink súlyos büntetések tilalma alatt még azt sem írhatják ki székházaik homlokzatára, hogy községháza vagy városháza. Zászlaink kitűzéséért nagy összegű pénzbüntetésekkel sújtanak bennünket.

A nemzetiszocializmussal rokonítható nemzeti kommunizmus a Ceauşescu-korszakot idéző módon veti tilalom alá közösségi tulajdonainkat, egyházainkat és iskoláinkat.

A titkosszolgálattal lepaktáló román igazságszolgáltatás az áldemokratikus legalizmus módszerével forgat ki jogainkból és javainkból” – sorolta. Az erdélyi magyar közösségnek elidegeníthetetlen demokratikus joga lenne dönteni településeik sorsáról, ingatlanairól, iskoláiról és egyetemeiről, de a rendszerváltás után harminc évvel ez még mindig vágyálomnak számít. „A romániai jogállamiságról szóló európai parlamenti vitában még csak említés sem történik minderről, pedig a romániai intézményes magyarellenesség éppen olyan mindennapi valóság, mint a korrupció vagy mint a hatalmi ágak összefonódása. Politikai foglyok ülnek börtönben Romániában. A vádlott maga a magyar nemzet, a terrorizmussal igaztalanul megvádolt székelység. Az elítéltek viszont Beke István és Szőcs Zoltán. Ők a bűnbakok – nemzeti közösségünk megfélemlítésére” – jelentette ki. Beszéde zárásaként Tőkés megjegyezte: szükség volna a román–magyar viszony rendezésére, s erre a rendszerváltozás kezdete óta szorgalmazott országos szintű román–magyar kerekasztal, egy román–magyar társadalmi-politikai szerződés volna a legalkalmasabb.

Tőkés László, az EMNT elnöke

Izsák Balázs SZNT-elnök emlékeztetett: száz évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács azért alakult meg, mert bízott a népek Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elvében. Ezt az elvet azonban az első világháború után a magyarokra nem érvényesítették. Az SZNT elnöke szerint a belső önrendelkezésre törekvő székelység egy ötéves európai küzdelemnek érhet a végére a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés brüsszeli bejegyzéséért folytatott perben. Hozzátette: az SZNT készen áll arra, hogy – kedvező ítélet esetén – élére álljon az egymillió európai aláírás összegyűjtésének. Izsák Balázs kijelentette: az SZNT kész megmozgatni Székelyföldért Európát.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában ismét Magyarország támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. Úgy vélte: azok a jogi megoldások, amelyek Európában máshol természetesek, megilletik az erdélyi, székelyföldi magyarokat is. Arra kérte a román politikai osztályt, hogy tegyék lehetővé legalább a párbeszédet az autonómiáról. „Mit ér az a demokrácia, amelyben szabadság van, de egy közösség nem használhatja a saját zászlaját, saját szimbólumait?” – tette fel a kérdést. Szerinte az mindenképp bizakodásra adhat okot, hogy idén januárban egy olyan megállapodás jöhetett létre a három erdélyi magyar párt között, amelynek eredménye az autonómiatörekvések támogatásának közös kinyilvánítása.

A két nemzeti tanács ülését az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Szilágyi Zsolt pártelnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Mezei János választmányi elnök köszöntötte. „Jelenlegi helyzetünkben egyértelmű eredmény, hogy sikerült napirenden tartanunk az autonómiáról folyó diskurzust, a néppárt pedig megalakulásától kezdve azon munkálkodik, hogy az EMNT és az SZNT célkitűzéseit politikai programként is megjelenítse. Mi soha nem fogunk letérni a hét évvel ezelőtt megkezdett útról, s a napi politika színterén is azon vagyunk, hogy magasra emeljük a zászlót, amelyre közös célkitűzéseinket írtuk” – ígérte Szilágyi Zsolt. Mezei János rámutatott: száz év alatt nemzeti és természeti kincseinket kisajátították, szabad anyanyelvhasználatunkat pedig számos módon korlátozták. „Eljött tehát az eddig és ne tovább pillanata” – mondta az MPP választmányi elnöke, leszögezve: szabadságunkról, javainkról és értékeinkről nem mondunk le.

Az együttes ülés határozatot fogadott el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről.

Határozatban kérték az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását. Egy másik határozatban a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére tettek javaslatot a román törvényhozásnak.

Az SZNT az ülésen Gábor Áron-díjban részesítette Csapó Józsefet, a tanács korábbi elnökét, Székelyföld autonómia-statútumtervezetének kidolgozóját. Csapó József rossz egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni az ülésen.

Az együttes küldöttgyűlés végén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT, az SZNT és a néppárt idén májusban közös aláírásgyűjtésbe kezdett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megmentése érdekében, az összegyűlt közel tizenötezer kézjegyet pedig hamarosan – a tiltakozó petícióval együtt – eljuttatják a tanügyminiszterhez és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárnak is.