Egy nap késéssel, szerdán került a szenátus plénuma elé Székelyföld területi autonómiájának a képviselőház által már elutasított törvénytervezete. A várakozással ellentétben az ülésen végül szavazásra, illetve érdemi vitára sem került sor, mindössze általánosságban az elutasítás mellett érvelő politikai nyilatkozatokra jutott idő. A honatyák jövő kedden délután szavaznak a tervezetről. A jogszabály kezdeményezője, Kulcsár-Terza József, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője szerint az ülésen szándékosan kerülték a vitát, a román pártok részéről felszólalók elferdített tényekkel próbáltak érvelni a tervezet ellen.
Nagy D. István
Az ülésen kezdeményezői minőségében elsőként Kulcsár-Terza József kapott szót. A Magyar Polgári Párt politikusa a korábbi bizottsági, illetve képviselőházi viták során elhangzott érveit sorakoztatta fel, rámutatva: Európa támogatja a különböző autonómiaformákat, a romániai magyar közösség is csak annyit kér, ami más európai nemzetek számára adott, ugyanakkor a területi autonómia nem ellentétes az alkotmány által előírt egységes és oszthatatlan nemzetállam fogalmával. Utóbbi kapcsán Kulcsár-Terza József Olaszországot és Spanyolországot említette, mint olyan európai államokat, melyeket az alaptörvényük ugyan egységes nemzetállamként határoz meg, mégis regionális és területi autonómiát biztosítanak adott közösségeknek.
Az RMDSZ képviselője kitért arra is, hogy nem etnikai alapú önrendelkezésről van szó, hiszen Székelyföld minden egyes lakója nemzetiségi hovatartozástól függetlenül haszonélvezője lenne a térség különleges státuszának. Megemlítette még a Székely Nemzeti Tanács által 2006-ban kezdeményezett, majd 2008-ban lezárt referendumot. Emlékeztette a szenátorokat: a magyar közösség önrendelkezési követelése elsősorban az 1918. december elsejei gyulafehérvári nyilatkozat ígéreteire alapoz, melyek betartásával mai napig adós a román állam. A politikus egy mostanság politikai körökben aktuális kérdésre is rátért: Moldova Köztársaság Romániával való egyesülése kapcsán azt firtatta, hogy megvalósulás esetén mi történne a gagauz autonóm térséggel: felszámolják azt vagy fennmarad?
A szenátusi frakciók hozzászólásainak sorát Titus Corlățean, a Szociáldemokrata Párt honatyája, volt külügyminiszter indította, mindenekelőtt tisztázva: pártja testületileg a tervezet ellen szavaz, mivel egyrészt alkotmányellenes, másrészt a kezdeményezés hordozta szellemiség okán is elutasítják azt. A politikus szerint 2018-ban egy ilyen jellegű kezdeményezésnek ugyan helye van a parlamentben, de fontos tisztázni, hogy a kezdeményező állításával ellentétben a javasolt közigazgatási berendezkedés még az európai gyakorlatnak is ellentmond, a kisebbségi jogok szavatolása ugyanis egyéni és nem kollektív szinten szabályozott a vonatkozó egyezményekben. Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a Kisebbségi Keretegyezmény rögzít – mondotta. A szociáldemokrata politikus a „budapesti iskolának” tulajdonította és elutasította a magyar közösség kifejezés emlegetését a Romániában hivatalosan használt nemzeti kisebbség fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.
Corlățean továbbá úgy vélekedett: a tervezetben szereplő megfogalmazások egy önálló, etnikai alapon felállítandó entitás létrehozására utalnak, és nem közigazgatási önrendelkezésre. A szenátor szerint a centenárium évében sértő, a román állammal és a többségi román nemzettel szembeni tiszteletlenség, hogy egy alkotmány- és törvényellenes kezdeményezés megtörténhet. Szerinte igenis, etnikai autonómiáról van szó, mely az elszigetelődést, majd az elszakadást is szolgálja.
Ioan-Cristian Chirteș, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei szenátora jóval támadóbb modorban lépett fel. Mint mondta, egy olyan kezdeményezés, mely által több mint 150 település egy, a román közigazgatási berendezkedéssel párhuzamosan kialakított, etnikai alapon, saját döntéshozó és végrahajtó intézményrendszerrel megszervezett entitáshoz tartozását írná elő, csak feszültségeket szül a helyi közösségek szintjén is, vaskosan ellentmond az alaptörvénynek, mivel sérti az állam egységének elvét, és teljességgel elfogadhatatlan. A szenátor szerint Románia határai nem képezhetik alku tárgyát, bárki is legyen hatalmon.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége részéről Ion Hadârcă a gagauz önrendelkezés kapcsán kifejtette: veszélyes olyan „közel-keleti vagy más távoli vidékekről” származó önrendelkezési berendezkedésekre hivatkozni, amelyek külső – orosz – nyomásra jöttek létre, és amelyek nem jelentenek valós autonómiát. Az LDSZ-es honatya továbbá úgy vélte: a Székelyföld önrendelkezésével kapcsolatos törekvések mögött egészen más érdekek húzódnak, mint a deklaráltak, és éppen ezért komoly veszélyt hordoz az egész kezdeményezés.
A tőle megszokott vehemenciától mentesen foglalt állást Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Pártja szenátora. A volt államfő szerint a gagauz autonómia kevesebb jogot biztosít, mint aminek a romániai magyar kisebbség most örvendhet. Băsescu ugyanakkor az alkotmány első cikkelyének felolvasása után feltette a kérdést: egyértelmű előírások mellett hogyan terjeszthető be egy ilyen kezdeményezés?, és arra figyelmeztette Kulcsár-Terza Józsefet: ne feledje, milyen tisztelettel bántak vele a vita során.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora egyrészt a román alakulatok párbeszéd iránti érdektelenségét sérelmezte egy olyan kérdésben, melyet 2018-ban kényessége miatt finoman és empátiával, nem a sérelmek felemlegetésével kellene kezelni. Tánczos cáfolta, hogy a javasolt területi autonómiára nem léteznek működő európai példák, így Belgiumra, Dél-Tirolra, Finnországra, Dániára, Németországra hivatkozott, ahol a történelmi megbékélés jegyében sikerült megvalósítani a regionális önrendelkezés különböző formáit. A szenátor úgy vélte: eljött az ideje, hogy a román politikum szakítson a félrebeszéléssel, a tények eltorzításával, a populista szólamokkal, és az egymás iránti tisztelet jegyében elfogadja a párbeszédet az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják, ennek teljes elutasítása ugyanis nem vezet sehová. Az erdélyi magyarság partnere akar lenni a románságnak a közös jövő építésében, de elvárja, hogy jogos igényeiről az előítéleteken túllépve érdemi párbeszédet folytathasson a többséggel – fogalmazott a szenátor.
Utolsóként Radu-Mihai Mihail a Mentsétek meg Romániát Szövetség részéről úgy vélte: a magyar közösség identitásmegőrzési törekvéseit támogatják, viszont nem olyan megoldások által, melyek az elszigetelődést hozzák magukkal, ettől ugyanis a térség gondjai nem oldódnak meg.
Lapunk megkeresésére Kulcsár-Terza József több kifogást is megfogalmazott az ülés kapcsán: egyrészt szerinte nem adtak teret a valós vitának, csak politikai nyilatkozatok hangzottak el, melyekre a mellébeszélés, a félrevezetés volt jellemző. Felvetésünkre a képviselő úgy vélte: a román állammal és nemzettel szembeni, többek által sérelmezett tiszteletlenség fordítva is igaz, amikor a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazáson 220 ezer román állampolgár által kinyilvánított véleményét nem veszik figyelembe, párbeszédre sem méltatják az autonómia kérdését. S miközben elvárják a tiszteletet az állammal, nemzettel, szimbólumaival szemben, a kölcsönösség már nem működik a magyar közösség irányába.