Szili Katalin, Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbízottja üdvözölte az autonómiastatútum beterjesztését, és úgy véli, az elősegíti a párbeszédet Románia és Magyarország között az önigazgatás kérdésében, továbbá előmozdítja az együttműködést a romániai magyar pártok, mozgalmak, civil szervezetek között.
Mint arról beszámoltunk, Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő december 22-én egyéni törvénykezdeményezésként iktatta a bukaresti parlamentben a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott székelyföldi autonómiastatútumot. A kezdeményezést az RMDSZ-frakció egyetlen másik tagja sem támogatta aláírásával, de még Biró Zsolt, az MPP elnöke sem látta el kézjegyével.
„Üdvözlöm Kulcsár-Terza József képviselő úr lépését, amellyel az RMDSZ-frakció magyar polgári párti tagjaként a román parlament elé terjesztette a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és elfogadott Székelyföld autonómiastatútumát” – áll a magyar kormány honlapján (kormany.hu) közzétett, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott által aláírt közleményben.
Orbán Viktor magyar kormányfőnek az autonómiatörekvések összehangolásáért felelős megbízottja szerint Kulcsár-Terza József lépése az európai szubszidiaritás elvének, valamint a szuverenitás tiszteletben tartásának megfelelve nem csupán Románia és Magyarország között segíti elő a párbeszédet az önigazgatás kérdésében, hanem előmozdítja az együttműködést a romániai magyar pártok, mozgalmak, civil szervezetek között.
„A beadvány alapján a pártpolitikai szempontokon túli székely értékek és érdekek szem előtt tartásával lehet a Székely Nemzeti Tanács a továbbiakban is kezdeményezője a társadalmi párbeszédnek Székelyföldön, mely alapján teljes konszenzus teremthető” – írja Szili Katalin. Reményét fejezi ki ugyanakkor, hogy az erdélyi pártok között az alapelvekben körvonalazódó egyetértés, továbbá a kisebbségvédelmi kezdeményezés melletti közös kiállás mérföldkővé emeli a törvényjavaslatot, s egyben egy új szakasz nyitányát jelenti a nemzetek Európájává formálódó európai közösségen belül az őshonos kisebbségek sorskérdései feletti párbeszédben s az azt követő szabályozásban.
Forrás: Háromszék napilap