Kampánynak, reklámnak értékelte az elmúlt időszak közigazgatási felhajtását a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Bíró Zsolt, hiszen – mint mondta – eddig a román sajtó és a hivatalosságok „úgynevezett” Székelyföldről beszéltek/írtak, most pedig Székelyföldet emlegetnek. Azt szorgalmazzák, hogy az uniós elvekkel összhangban kérdezzék meg a helyi lakosságot, hova akarnak tartozni.
A helyi közösségeknek kell eldönteniük, hova akarnak tartozni, ezért támogatjuk népszavazások kiírását ebben a kérdésben – ismertette az SZNT alelnöke, Bíró Zsolt június 27-ei sajtótájékoztatóján. „Eddig aşa-zisul Ţinut Secuiesc-ről szóltak, most már Ţinut Secuiesc szerepel, tehát a negatív reklám is reklám elv alapján a felhajtás valahol jót is tett Székelyföldnek. Az 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm Tartomány, az 1960-ban az etnikai arányok megváltoztatásának céljával létrehozott Maros Magyar Autonóm Tartomány, végül Dicsőszentmárton és Segesvár térségének idecsatolásával 1968-ban kialakított mai Maros megye mind a határok fellazítására, a térkép átrajzolására tett kísérlet. A Székelyföld csak Marosszékkel együtt létezhet” – fogalmazott Bíró Zsolt.
Hozzátette, az SZNT korábban már javasolta referendumok kiírását, de akkor a prefektúra megtámadta a kezdeményezést, most pedig az ellenzéki USL kérésére Brassó, Szeben és Konstanca megyékben is lesz népszavazás. (Maros megyében is iktatták a kérvényt, de erről a megyei önkormányzat még nem hozott döntést – szerk. megj.)
„Kérdezzék meg a marosludasiakat, hova akarnak tartozni? Nagy valószínűséggel Kolozsvárt választják, a dicsőiek Nagyszebent, a segesváriak Brassót vagy Nagyszebent” – mondta az SZNT alelnöke.
(Székelyhon, 2011.VI.27.)
Székely Nemzeti Tanács
