Főtiszteletű Püspök Úr, tisztelt Főkonzul Úr, tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt küldöttek, kedves barátaim!
Örömmel hallgattam a Magyar Parlament Külügyi Bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak a beszédében elhangzott, lényegre törő megfogalmazást: autonómiára azért van szükségünk, hogy a magyar kultúra fennmaradjon Erdélyben. Annyival egészítem ki, hogy Székelyföldön ennek a kultúrának a hordozója és fenntartója az a magyar nemzeti önazonosságú közösség, amely népként határozza meg önmagát, tehát a székely nép, akihez tartozik egy terület is, amelyhez egész történelme köti, és amelyet hazájának tekint: Székelyföld. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiáját kívánja megvalósítani, az önrendelkezési jog népeket megillető joga alapján.
Vannak, akik félnek a székely nép kifejezéstől, és kerülik a használatát. Én azt mondom, nem szabad félni tőle. A példaértékűnek tartott európai autonómiák mindegyike a népek önrendelkezési jogán alapszik. Baszkföld autonómia statútuma baszk népről beszél, Katalónia autonómia statútuma szerint pedig Katalónia önkormányzása egyenesen a katalán nép történelmi jogára épül. A Székely Nemzeti Tanács, Székelyföld autonómia statútumának megalkotásakor, ezeket a statútumokat mintának tekintette.
Tisztelt Küldöttek! Kedves Barátaim!
Eddigi munkánk során két potenciális partnert tudtunk megszólítani. Székelyföldön: a Magyar Polgári Pártot és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Innen kezdve harmadik székelyföldi szövetségesnek tekinthetjük reményeim szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székelyföldi szervezeteit, de akár a szervezet egészét is. Feladatok állnak előttünk, munka vár ránk. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld Autonómia Statútumát állampolgári törvénykezdeményezésként kívánja a parlament elé terjeszteni, és ehhez százezer aláírásra lesz szükség egész Erdélyből. Számítunk ebben a munkában a frissen alakult EMNT szervezetekre.
De számítunk az EMNT-re a mostani elnökválasztási kampányban is.
2004.-ben az elnökválasztás során Adrian Nastase, aki nyíltan ellenezte az autonómiát, és magyarellenessége is ismert volt, megszerezte Székelyföldön a szavazatok többségét. Kívülálló ezt úgy is értékelhette, hogy Székelyföld lakói a nemzeti, nemzetiségi kérdésben is egyetértenek vele. Ilyen eseménynek a jövőben nem szabad előfordulnia. Önként lép az asszimiláció első fokára az a nemzeti közösség, amely kollektív jogait tagadó politikusra adja a szavazatát, és jelenleg nincsen olyan esélyes elnökjelölt, aki támogatná Székelyföld autonómiáját. A nemzeti asszimiláció az erkölcsi, politikai asszimilációval kezdődik. Hogy ez ne történhessen meg, érvénytelenítse mindenki november 22.-én a szavazólapját többszöri pecsételéssel. Így fejezzük ki közös elszántságunkat, közös akaratunkat Székelyföld autonómiája mellett.
Természetes ez az esemény a napi politika eseménye. Rövidesen túl leszünk rajta, és akkor is, a jövőben is együtt kell működnünk, az autonómia érdekében.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Izsák Balázs
_____________________
Elhangzott 2009. november 7.-én Kolozsváron az EMNT újjáalakulásának ülésén