Tisztelt Kárpát-medencei magyar honfitársaim! *

Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy ezen a szent napon – a Székely Himnusz emlékművének avatásán én képviselhetem a Székely Nemzeti Tanácsot. Szeretném közvetíteni Izsák Balázs elnök Úr köszönetét az emlékmű felállításáért és átadni üzenetét melyben kifejezi, hogy ez a pillanat azt igazolja, hogy Önök nemcsak megértik, de mélyen át is élik, hogy a székelyek önrendelkezési törekvése magyar nemzeti ügy.

Most mielőtt a Székely Himnusz születése – 1921 – utáni évtizedekről osztanám meg gondolataimat Önökkel, engedjék meg, hogy a Himnusz előtti évszázadokról is tegyek említést.

A székelyek eredetére sokféle elmélet, magyarázat született, ezek közül a közhiedelemben, a székelyek közösségi emlékezetében a hun eredet, mely Atilla király Csaba fiához kötődik, még napjainkban is él. Mi több, ezt a legfrissebb őstörténeti kutatások is bizonyítják. Hideo Matsumoto japán professzor – a jelzőgén világhírű szaktekintélye – és nemzetközi kutatokból álló csapatának eredményei alapján határozottan állítható, hogy a magyarok és a finnek között nincsen genetikai rokonság. Rokonaink keleten élnek!

Decretum Ugros eliminandos esse – rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak, adta ki parancsba Lajos király /Ludovicus Rex Germaniae/ 907-ben a pozsonyi csatát megelőzően. Akkor a kiirtás nem sikerült. Árpád fejedelem – kit bejövetelekor a székelyek fogadtak – vezetésével a magyar sereg fényes győzelmet aratott a százezres létszámban betolakodók felett. Ez a kiirtási szándék – mely napjainkban ország felvásárlási szándékká változott – végigkísérte nemzetünket az elmúlt századok során.

Az Árpád házi királyok idején, a Magyar Királyságon belül a székelyeknek országhatárt védő katonai szerep jutott. Ezért cserébe önkormányzati jogok illették meg, önigazgatási intézményei voltak századokon át. A rendtartó székely falvak, települések székekbe szerveződve saját törvényhozással rendelkeztek, sok írásos emléket hagyva az utókorra. Külső támadások, belső ellentétek, újrakezdések, békés évek jellemzik több évszázados történelmünket. Az erősödő Habsburg monarchia fokozatosan csorbítja a székelységet előjogaik gyakorlásában. A 48-as szabadságharcban még székekben szerveződnek “magyar véreik védelmére”. A kiegyezés utáni közigazgatási felosztással 1876-ban felszámolják a székely önrendelkezés utolsó intézményes formáját, a székely székeket.

Bár 1918 novemberében a székelyek megszervezték a fegyveres honvédelmet, létre hozva a Székely Hadosztályt, ez azonban a nagyhatalmak világ újra felosztási szándékát nem tudta megakadályozni. Többszázezren menekültek, kényszerültek elhagyni Erdélyt, Székelyföldet. Köztük Mihalik Kálmán és Csanády György is. 1921-ben megszületett a Székely Himnusz.

Az elkövetkező években a román sziguranca, majd négy év tündérvilág után, a román szekuritáté emberei serkentik ki a vért a himnuszt éneklő székelyek ajkaiból.

A kommunista diktatúra művi bukása után kezdetben félénken, egymásra biztatóan nézve, később bátran Erdélyszerte éneklik a Székely Himnuszt.

“Maroknyi székely porlik, mint a szikla” áll az eredeti szövegben. Csanády György ha napjainkban írná a szöveget talán így fogalmazna: Maroknyi székely őrt áll mint a szikla! Ettől fogva akár így is énekelhetnénk! Ezt a feltevésem az alábbiakban egy pár percben érzékeltetni fogom. Bár az RMDSz programjában – igaz nem a kezdetektől - célként benne van a különböző szintű autonómiák elérése, de ezt, paktum politikájából adódóan felső vezetése csak négyévenként, választások előtt hangoztatja, sajnos még mindig sikerrel.

Az RMDSz-nek ezt a kétszínű, álságos politikáját megtapasztalva, és a sokféle gáncsoskodás ellenére, 2003 október 23-án Sepsiszentgyörgyön megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Meghirdetett célja, hogy a Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket.

Az SZNT megválasztott elnöke, Dr. Csapó I. József már 1995-ben kidolgozta az autonóm Székelyföld statútumának tervezetét, volt mivel indulni az önrendelkezés elnyerésének útján. A Székely Nemzeti Tanács kétszer is beterjesztette Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét a Román parlament elé. Mindkétszer elutasították.

2005. április 26-án Luxemburgban aláírták Románia EU csatlakozási szerződését. Az SzNT azzal a kéréssel fordult a Magyar Országgyűléshez, hogy feltétellel szavazza meg Románia EU-s csatlakozását. A feltétel: Románia törvény által biztosítsa Székelyföld autonómiáját.

És most következzék két idézet:

1/ a Fidesz elnökének 2004-ben elhangzott évértékelő beszédéből: “Mit éreznek kedves barátaim azok a magyarok, akik székelyföldi autonómiát, vagy kettős állampolgárságot, szeretnének, de sajátjaik nem támogatják őket Budapesten?”

2/ Körömi Attila volt független országgyűlési képviselő: “Rácz Sándor a délutáni szavazás során /2005. IX. 26/ az ülésterem karzatáról figyelte, hogyan tagadja meg egyként a kormánykoalíció és az ellenzék a sorsfordító segítséget az erdélyi magyarságtól és a Székelyföldtől. Hogyan nem váltották tettekre szavaikat, mi több, hogyan cselekedtek szavaik ellen, hogyan szavaztak a Fidesz elnökének bálványosi szavai ellen a nagyobbik ellenzéki párt vezetői, köztük ő maga is. Hogyan árulta el ismét a rendszerváltoztató politikai osztály a nemzetet.

Igen, ismét magunkra hagytak!

Az önrendelkező Székelyföldért az SzNT folytatta, folytatja küzdelmét.

Tovább sorolva az elért eredményeket, megemlítem talán a legfontosabbat, a népszavazás kiírását az önrendelkezés ügyében. A román hatóságok és az RMDSZ kifogásai, tiltásai ellenére tizenegy székely településen ki merték írni hivatalosan a népszavazást. Mindenikből bírósági ügy lett, két település már a strasbourgi bírósághoz fordult. Megtapasztalva az RMDSZ viszonyulását a székelyföldi népszavazáshoz, a széki tanácsok maguk kezdték el a nem hivatalos népszavazást. Ez sikeresen zárult!

A népszavazás 2006. december 16-ától 2008. februárjáig tartott, és ezalatt 254 település 395008 szavazatra jogosult polgárának nyílt lehetősége szavazni Székelyföld autonómiájáról. 209304 állampolgárt sikerült megszólítani, ebből 207864 mondott igent az autonómiára, a nem szavazatok száma 1108 volt, érvénytelen 300. Százalékban kifejezve tehát, az igenek részaránya 99,31%, az elutasító szavazatoké 0,52%, az érvényteleneké pedig 0,14%

Egy másik eredmény, az SZNT kezdeményezésére az ICANN – az internetes legfelső tartományok felügyeletét ellátó nemzetközi szervezet – idén tavasszal jóváhagyta a .sic doménium nevet. Az internet virtuális világában Székelyföld 2010 tavaszától jelen lesz.

Az ICANN kilenc másik régió legmagasabb szintű tartomány nevével egy időben hagyta jóvá a Székelyföldét. A hírekben így kerülhet egymás mellé Székelyföld, Quebec, Skócia, Baszkföld, Bretagne, Cornwall, Anglia, Galícia, Wales és Léon.

Az SZNT ÁB javaslatot tett egy székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására, valamint Románia elnökválasztásához való viszonyulásra. Amennyiben az EMNT és az RMDSZ belátná jelentőségét a két javaslatnak és ezek megvalósulnak, hatalmas lépést tehetnénk az önrendelkező Székelyföld felé!

Kedves Kárpát-medencei magyar honfitársaim!

Végezetül engedjék meg, hogy a Székely Himnusz kapcsán egy személyes emlékemet osszam meg Önökkel. 1967-ben a marosvásárhelyi OGyI-n sikeres felvételt tettem a fogorvosi karra. Ugyanekkor a Marosvásárhelyt lakó nagynéném lakásába is. Itt a vizsgatételem a bejárati ajtó előtt állva, a Székely Himnusz eléneklése volt. Ma ezen a csodálatos napon érzéseimet találó mondatokkal nem tudnám kifejezni. Elmondhatatlanok, leírhatatlanok.

Dr. Mózes Gyula
Székelyudvarhely Székely Tanácsának elnöke

______________________________________________
* Elhangzott a Magyar Életfánál, Szegeden a Vér-tónál, a Székely Himnusz emlékművének avatóünnepségén 2009. augusztus 1.-én.